Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a munkavállalónak nincs más lehetősége anyagi gondjai enyhítésére, mint előleget kérni a munkáltatótól a jövőbeni bére terhére. A nyári szabadság előtt is sokan élnek ezzel a lehetőséggel.
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk idén május 20-án állt munkába, munkabérét letiltás terheli köztük gyerektartás is, de banki hitelre is kell fizetnie. A jelenlegi munkabérének az 50 százaléka nem fedezi a gyerektartás összegét. Információink szerint álláskeresési járadékot kapott, amelyet szintén terhel letiltás. Az lenne egy egyik kérdésünk, hogy amennyiben a munkabére nem fedezi teljes letiltásra jutó összeget, még a gyerektartásét sem, akkor is a gyerektartás elsőbbséget élvez, vagy arányosan meg kell osztani a részhónapot és a végrehajtónak is kell a letiltást utalni? További kérdésünk, hogy amennyiben az álláskeresési járadékból valóban levonták a gyerektartás egy részét, akkor a munkáltatónak elegendő a maradékot figyelembe venni, vagy akkor is a teljes összeget kell figyelembe venni? Vélhetően a munkaügyi hivataltól a mostani számfejtésig nem érkezik meg az igazolás a letiltás összegéről. Mi a helyes eljárás ebben az esetben: vonjuk le mi is nettó bér 50 százalékát?
Tisztelt Szakértő! Az elkészített fagylalt eladásában dolgozó munkavállalónak kötelező-e szakképesítettnek lennie, vagy csak elég az, ha a munkakör ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasságija megvan és alapfokú iskolai végzettsége? Hasonló a kenyérgyár mintaboltjában dolgozó eladó helyzete, aki csak saját termékeket ad el a mintaboltban és kb. 15-20 féle terméket értékesít, melynek ellátásához semmilyen szakmai ismeretre nincs szükség, csak a termékeket ismeri (kenyér, kifli, zsömle stb.). Szintén alapfokú iskolai végzettsége és egészségügyi alkalmasságija van. Mennyi munkabért kell fizetnie a munkáltatónak ezen esetekben, minimálbért vagy a szakmai garantált bért? Válaszát tisztelettel várom: Toronicza István.
Lehet-e díjazás nélkül munkát végezni? Mikor létesíthető ingyenesen megbízási jogviszony? Mi a különbség a munkaviszony és megbízási jogviszony között?
Tisztelt Szakértő! Az év végi 471 számla egyeztetése során derült ki, hogy egy munkavállalónak 20 ezer forinttal több munkabér lett kifizetve éves szinten. Ez az összeg általában a hó végi táppénzes állomány miatt alakult ki, például 03.31, 09.30. stb., ahol helytelenül a teljes munkabér került elszámolásra. A munkavállaló közben felmondott 2017. február elején. A hibára 2017.márciusban jöttem rá. A téves kifizetések pedig mind 2016. évre vonatkoztak, tehát már nem visszakövetelhető. Kérdésem: ezt hogyan kell könyvelni, valamint az, hogy 2016. vagy 2017. évre? Előre is köszönöm szíves válaszukat: Anderlik Istvánné
Tisztelt Szakértő! Kft. burkoló munkát vállal Németországban. A kft. alkalmazottja végzi el a munkát kiküldetési rendelvénnyel. - a kft. euróban számláz a német cégnek áfamentesen kell számláznia az unióban végzett munka miatt - az alkalmazott forintban kapja meg a munkabérét ezt havonta a 08-as bevallásban jelenteni kell?Kiküldetés címén mennyi napidíjat kell fizetni az alkalmazottnak, ez adómentes-e? Szállás stb. elszámolható-e költségként? - kell-e még a fentiekkel kapcsolatban valamire figyelni? Köszönöm a segítségét.
A várandós anyuka november 1-jén fog szülni, már öt hete betegállományban van. Betegállományát megszakítaná, és kivenné még a 2016. évről bent maradt szabadságát, valamint a 2017-re járó szabadságát. A szabadság ideje alatt vagy egyéni vállalkozást indítana, vagy katás egyéni vállalkozóként dolgozna, vagy másodállásban bejelentik munkaviszonyba. Ezen jogviszonyoknál a vállalkozói kivét, befizetett kata, illetve munkabér alapja lesz-e a csednek, illetve a gyednek. Érdemes-e szülési idő előtt magasabb béren bejelenteni a kismamát, vagy nagyobb összegű vállalkozói kivétet kiírni, hogy a csed, illetve a gyed összege magasabb legyen? Ha igen, mennyi idővel kellene szülés előtt, és mennyi időtartamra szóljon a magasabb járulékfizetés, és maximum milyen összeg legyen havonta?
Vitáznak a parlamentben az uniós bérkülönbségekről.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló hozzájárulása esetén (munkabérből való levonás) akármennyit le lehet vonni vagy ott is "csak" meghatározott részt? Illetve ha törthónap után történik kifizetés vagy például betegszabadság után, akkor az 1/3-ad rész (eltérő szabály esetén több) számítási alapja az 1 havi távolléti díj nettó összege, 1 havi alapbér nettó összege, vagy annak egy része, amit az adott hónapban ki fog fizetni a munkáltató? Esetleg ezektől eltérő? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar belföldi illetékességű magánszemély az angliai székhelyű, saját tulajdonú cégében munkaviszonyban dolgozik, de 183 napnál kevesebbet tartózkodik Angliában. A munkabért Angliában nem adózta le. Magyar országon kell-e személyi jövedelem adót fizetnie az Angliából kapott munkabér után? Köszönettel: KM
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmi munkavégzéssel foglalkoztat egy magánszemély. A kérdésem az, hogy: - napi 8 óra munkavégzés esetén van-e, ha igen, milyen összegű felső korlátja az órabérnek, illetve a napibérnek, - a minimálbér feletti összeggel számított kereset után a munkavállalónak milyen közterheket kell fizetnie. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó kft. gépjárművezetőinek bérszámfejtésével/munkaidő elszámolásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A sofőrök 4 havi munkaidő keretben dolgoznak, havi fix bruttó bérben, a bérszámfejtéshez a tachográfból kiszedett információkat használjuk. A tachográf kiértékelésben az alábbi információk szerepelnek: munkaidő kezdete, vége, hossza, járművezetés hossza, egyéb munkavégzés, megszakítás hossza, rendelkezésre állási idő, összmunkaidő, éjszakai vezetés időtartama, megtett kilométer. A fix havi bruttó béren felül belföldi napidíjat, illetve üzemanyag megtakarítás jogcímen is kapnak jövedelmet a sofőrök. Kérdésem, hogy: - mely tételekre kell munkabért fizetni - mely jogcím számít bele a munkaidőbe, mely jogcímek csökkentik az időkeretet - milyen munkaügyi szabályoknak kell eleget tenni a sofőrök munkaidő beosztásánál - mely napokra, mennyi belföldi napidíj jár a munkavállalónak - hogyan kell kiszámítani a maximálisan adható üzemanyag- megtakarítás összegét. Előre is köszönöm
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Erre a mondásra alapozhatta a munkavállalók megbüntetését egy munkaadó. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás csak hétvégén, szombat-vasárnap üzemeltet egy büfét. Kérdésem, hogy az alkalmazottnak, illetve egyszerűsített foglalkoztatottnak kötelezően meg kell-e emelni a munkabérét? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Egy munkahelyen a munkaadó belépett az üzletbe, és a műszakban dolgozók – állítása szerint – nem köszöntek neki, ezért addig nem akar bért fizetni a dolgozóknak, amíg egy jegyzőkönyvet alá nem írnak, elismerve, hogy nem köszöntek és be nem fizetnek 500 forintot kártérítésképpen. Van ehhez joga? Milyen módon lehet kártérítésre kötelezni a munkavállalókat? Milyen eszközei vannak a munkavállalóknak ilyen esetben? Szíves segítségüket előre is köszönöm, Üdvözlettel: Demjén Márta
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték