"Egy átlagos nő 34 évesen keres életében a legtöbbet, bruttó 245 268 forintot. Egy férfi 29 évesen keres ennyit” – ilyen számokkal és tényekkel van tele a most megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2017, amelynek idei témája a nők munkaerőpiaci helyzete – írja a 444.hu "MTA-s kutatók: A gyermekvállalás szakítja be a nők bérét" című cikkében.
Tisztelt Szakértő! Egy kivaalanyiságot választó kft. 2019. évben osztalékot kíván fizetni tagjai részére. A társaság tagjai munkaviszonyban állnak a kft.-vel, havi munkabérük a garantált bérminimum. (A kérdés a 2019-es változás miatt vetődött fel, mivel eho helyett szociális hozzájárulási adót terheli az kifizetett osztalékot) Kérdésem, milyen adóterhek mellett fizethető ki az osztalék? Illetve mennyire lehet előnyös számukra, ha 2019-ben a kft. minimálbér kétszeresének megfelelő munkabért fizetne részükre? Tisztelettel köszönöm szíves válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulunk Önhöz. Egy cég cafeteria keretében szeretne készpénzjuttatást adni a munkavállalóinak. A munkavállalók, választásuk szerint, a cafeteriakeret erejéig, választhatják a készpénzjuttatási elemet. Amennyiben 100 ezer forint feletti készpénzösszeget választanak, a 100 ezer forint feletti rész, ugye jövedelemként/bérként adózik. A jövedelemként vagy bérként adózó juttatás (100 ezer forint feletti készpénz) ebben az esetben egyéb juttatásnak vagy esetlegesen az Mt. szerinti munkabérnek (alapbéren túli munkabérnek) minősül-e? Illetve kapcsolódóan a fentiekhez, ha egy munkáltató cég a munkabéren felül ad a munkavállalóinak jovedelemként adózó juttatást, az egyéb juttatásnak vagy az Mt. szerinti alapbéren túli munkabérnek minősül? Szíves válaszait előre is köszönjük! Üdvözlettel.
2019. január 1-jétől a kiva alapjába beszámít-e a főállásban foglalkoztatott öregségi nyugdíjasnak kifizetett munkabér?
Kollégám kínai szakmai kiállításon vesz részt szervezett út keretében, látogatóként. A kinntartózkodás időtartama egy hét, melyben van négy munkaszüneti nap is. Kell-e erre az időtartamra munkabért fizetni? A hétvégi kinntartózkodásra jár valamilyen juttatás a dolgozónak? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltás mentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg javítani? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kollégám kínai szakmai kiállításon vesz részt egy szervezett út keretében látogatóként. A kinn tartózkodás időtartama 1 hét, melyben van 4 munkaszüneti nap is. Hogyan kell ezt az utat elszámolni? Konkrétan a hétvégi kinntartózkodásra jár valamilyen juttatás a dolgozónak? (Kell-e erre az időtartamra munkabért fizetni?)
Hogyan alakul jövőre a nyugdíjas munkavállaló osztalék utáni szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége? Figyelembe veheti-e csökkentő tételként a szociális hozzájárulási adóalapot nem képező munkabérét?
Hogyan szüntethetők meg a munkáltatónál adott, alapbéren túli egyéb juttatások: a munkavállalókat megillető étkezési utalvány, valamint a havi prémium, ha azokat nem a munkaszerződés, hanem az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztató tartalmazza? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Munkabérből történő letiltással kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Adott egy dolgozónál két egyéb kategóriába sorolt 33 százalékos letiltás. A dolgozó nettó 346 000 forintot keres, tehát az öregségi nyugdíj ötszörösét meghaladja a két letiltás levonása után fennmaradó összeg. Ha levonok a két letiltásra 33 százalékot és 17 százalékot, vagyis 173 000 forintot, akkor marad neki 173 000 forint jövedelme, tehát a 142 500 forint (az öregségi nyugdíj ötszöröse) feletti összeg még levonható, vagyis 30 500 forint. Ezt hogyan osztom fel a két letiltás között? Ugyanúgy 33–17 százalék, vagy pedig az első letiltásban a 33 százalék már kielégítésre került, így a másodiknál mehetek tovább 17 felett még 33 százalékig? Vagy ilyenkor az is lényegtelen, hogy 33 százalékot kért, ha beleférne a bérébe, akkor vonhatok akár 80-80 százalékot is, ha így is marad 142 500 forint nettó jövedelme? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a dolgozó, hogy a munkáltatóval megállapodjon arról, hogy a munkáltató fizesse be a közüzemi számláját úgy, hogy a dolgozó közüzemi számlájának összegét minden hónapban visszatartja a fizetéséből? Köszönöm válaszukat
Gyakran előfordul, hogy különböző okok miatt a munkabért vagy más járandóságot csak a munkaviszony, biztosítási jogviszony megszűnését követően fizetik ki. Ilyen jövedelem lehet az utólagosan kifizetett prémium, jutalom vagy teljesítménybér, illetve a – jellemzően a munkaügyi bíróság által megítélt – jövedelempótló kártérítés is.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát: Egyik munkavállalónknak letiltása érkezett. Munkavállaló bruttó bére (példaként) 134 400 forint. A nettó bére 89 376 forint. A letiltás a bér 33 százaléka. Ha vesszük a nettó bért, akkor annak a 33 százaléka 29 494 forint. Az lenne a kérdésem, hogy a letiltás összege 29 494 forint, vagy a nettó bérből levesszük a mentes részt – 28 500 forintot, és az után vesszük a 33 százalékot? Tehát a példa szerint a nettó bér 89 376 forint, levonva a 28 500 forintot és ennek a 33 százaléka pedig 20 130 forint. A kérdésem az lenne, hogy a két levonás alapján melyik felel meg a törvényi előírásoknak, ugyanis többféle megoldást is mondtak már. Szíves válaszukat várva, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A fenti címen korábban feltett kérdésemre adott válaszában nem az általam leírtakra kaptam választ. Kérdésem nem arra irányult, hogy milyen módon végezhet ügyvezetést vagy személyes közreműködést a társaság tagja, és nem is arra, hogy milyen lehetőség van, hogy nulla forintért végezze az ügyvezetést. Tisztában vagyok a megbízási és tagi jogviszonnyal kapcsolatos jogszabályokkal. Kimondottan a munkaviszonyban levő ügyvezetővel kapcsolatos a kérdésem. A munkaviszonyban levő ügyvezető a törvény erejénél fogva vezető állásúnak minősül (Mt. 208. §), ennek következtében a munkáltató (saját cég) és a munkavállaló (tag, ügyvezető) közösen eltérhetnek az Mt. Második részében foglaltaktól (209. §). A törvény említ néhány kivételt, hogy mely esetekben nem térhetnek el, de a munkabér nincs a kivételek között. Ezért kérdezem ismételten, hogy az ügyvezető munkabére eltérően az Mt. 136. §-ában foglaltaktól (a 136. § az Mt. Második részében található) lehet-e nulla, vagy a minimálbértől illetve garantált bérminimumtól (részmunkaidő esetében azok arányos részétől) kisebb összeg? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Társaság tagja munkaviszonyban ügyvezető. A társaság tevékenységében személyesen nem közreműködik. A munkaviszonyban az Mt. alapján vezető állásúnak minősül és ebben a munkaviszonyban az Mt. 208. § és 209. § alapján a felek eltérhetnek akár a munkavállaló hátrányára is az Mt. Második részében leírtaktól (néhány kivételtől eltekintve). A kérdésem az volna, hogy ezek alapján a munkaszerződésben a felek közös megállapodása alapján, lehet-e a munkaviszonyos ügyvezetőnek 0 forint a munkabére? További kérdésem pedig az volna, hogy lehet-e 0 forint a munkabér abban az esetben, ha ez a tag egy munkaviszony keretében ügyvezet is és személyesen közreműködik a cég tevékenységében is? Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték