476 találat a(z) munkabér cimkére

Gyerektartás Kérdés

Alkalmi munkavállaló bére és közterhe - egyéni vállalkozó Kérdés

Egyszerűsített végelszámolás – végelszámoló Kérdés

Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor használatos 21/2006. IM rendelet 13. számú melléklete,ami a tagok gyűléséről szól. Tartalma szerkeszthető, de csak abban az esetben módosítható,ha azt kifejezetten engedi. A jegyzőkönyv napirendi pontként tárgyaltatja, és a tagok szavaznak például a végelszámolást záró beszámoló, bevallások elfogadásáról. Tehát értelemszerűen mivel a záróbevallások, beszámolók már rendelkezésre állnak, ezen jegyzőkönyv dátuma csak a végelszámolás napját követő napok egyike lehet, amikor már elkészült "minden". A végelszámoló feladatait részmunkaidőben, munkaviszonyban látta el. A végelszámolás utolsó napjával 04.28-án megkapta az utolsó munkabérét a végelszámolói teendőit illetően. Kérdéseim a következőek: 1. A munkaviszonya a végelszámolás befejező napjával megszűnik? Mert a kötelezően alkalmazandó jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy a cég TÖRLÉSÉVEL egyidejűleg menti fel a végelszámolói tisztség alól. Ez a dátum azonban előre nem ismert. Én úgy értelmeztem, hogy a munkaviszony megszűnik a végelszámolás utolsó napjával 2. A végelszámolás utolsó napján kifizetheti a bt. a végelszámolónak járó munkabért? 3. Ha kifizette, mit kell jelölni a jegyzőkönyv azon napirendi pontján, ahol a végelszámoló díjazását tárgyalják? Napirendi pont a) díjazásra igényt tart, amelynek kielégítéséhez szükséges összeg rendelkezésre áll. b) díjazásra nem tart igényt, azt ingyenesen látta el. Hiszen ezek közül egyik sem igaz. Nem ingyenesen látta el, és nem is most ÁLL rendelkezésre, hanem csak állt.

Nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíja Kérdés

A dolgozó 2021. májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A kialakult koronavírus helyzet miatt az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaviszonyát. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Kérdésem: a fent leírtak befolyásolják-e a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés,a kifizetett bér beletartozik-e a nyugdíjalapba? Várom megtisztelő válaszát.

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása Kérdés

Tisztelt Szakértők! Nekem olyan kérdéseim merültek fel, hogy mi van akkor, ha a cégnél már március végén módosították a munkaszerződésben a 8 órás munkaidőt 6 órára és a munkabért is, de a cég most igénybe venné a támogatást? Akár úgy is, hogy 4 órában, vagy 6 órában? Ez lehetséges, mert a módosított program szerint a kérelem benyújtásának napján érvényes alapbér számít? Illetve ha így nem lehetséges akkor az megoldható, hogy visszamódosítják a szerződéseket az eredeti 8 órásra és annak megfelelő bérre és úgy adják be? Köszönettel!

Felmondás, ha a munkavállaló nem írja alá a járvány miatt változó munkaszerződést Cikk

A koronavírus-járvány miatt rövidebb ideig nyitva tartó ruházati boltban csökkentették a munkaidőt és a munkabért is. A munkaszerződés módosítását az egyik dolgozó nem fogadja el. Mit tehet a munkaadó? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Veszélyhelyzet: ismét változnak a foglalkoztatás szabályai Cikk

A veszélyhelyzet időtartama alatt, április 11-étől átmenetileg változik a munka törvénykönyve a ma megjelent 71. számú Magyar Közlönyben közzétett 104/2020. kormányrendelet szerint. A munkaidőkeret tartama 24 hónapra növelhető. Nem tartalmaz a kormányrendelet eltérési lehetőséget sem a munka minimális díjazásával, sem a rendkívüli munkaidővel kapcsolatban.

Levonás a munkabérből: ezek a legfontosabb szabályok Cikk

Bár a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza a munkabérből történő levonást, annak mértékét, a minimummentességet, a sorrendet, mégis egy sor nyitva álló kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során.

"Fizetetlen állásidő" biztosítási jogviszony? Kérdés

A március 18-i "fizetetlen állásidő" kérdésével kapcsolatban kérdezem, ha a munkavállaló az állásidő alatt nem kap munkabért, a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ez munkaviszonynak minősül, vagy a munkavállalónak erre az időre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?

Járulékkedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet bizonyos ágazatokba tartozó munkáltatóknak 4 hónapon keresztűl szocho- és egyénijárulék-kedvezményt biztosít, ha a rendelet kihirdetését megelőző 6 hónapban árbevételének legalább 30%-a ebből a tevékenységéből származott. A kérdésem, hogy egy 2019. szeptember 13-án alakult cég 6 hónapos időszaka március 13-án jár le, ezt az időszakot így figyelembe lehet-e venni már a március havi kedvezmény igénybe vételekor? A gazdasági társaság eddigi összes árbevétele e kedvezményes tevékenységből származott, de van-e jelentősége annak, hogy 2019. évben nem volt árbevétele? A másik kérdésem szintén a jelzett kormányrendelet egyéni járulékalapot képező keresetből levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék helyetti 7710 forint megfizetésére vonatkozik. Ezt a munkavállaló béréből nem kell levonni és befizetni a NAV felé? Vagy a munkavállalót ezek a tételek továbbra is terhelik, csak nem kell a NAV felé megfizetni, azaz a munkáltatónál marad? Ha igen, akkor a foglalkoztatónak milyen címen jelenik meg mint bevétel? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné

Állásidő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Olaszországból szállít alapanyagot gyártáshoz. Sajnos a szállítás akadozik a kialakult helyzet miatt. Ezért nem tudunk folyamatos munkát biztosítani munkavállalóinknak. Előfordul, hogy csak két-három napig nincs alapanyag, ezáltal munka, de akár egy-két hétig is előfordulhat ez a probléma. Kérdésem, hogy amennyiben nem tudunk munkát biztosítani, lehetőségünk van-e díjazás nélküli állásidőt alkalmazni azokra a napokra, amikor nincs alapanyag? Amennyiben igen, van-e időkorlátja ennek a lehetőségnek, és ezeken a napokon biztosítottak a munkavállalók? Köszönöm a segítségüket!

Így adóznak a késedelmesen fizetett bérek és juttatások Cikk

Ezzel a témakörrel általában akkor kell foglalkozni, amikor a munkáltató pénzügyi nehézségek következtében, vagy a munkavállaló jogviszonyának jogosulatlan megszüntetése következtében a munkavállalót megillető jövedelmet nem, vagy csak késedelmesen fizeti ki a munkavállaló részére. Sajnos az előttünk álló koronavírus-járvány a gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol, a munkáltatók átmeneti időre fizetési nehézségekkel szembesülhetnek. Ezért összefoglaljuk röviden az utólag kifizetett munkabér adózására vonatkozó szabályokat.

Értékhatár nélküli munkabér II. Kérdés

Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm a válaszát azonos című előző kérdésemre. Annyiban egészíteném ki a kérdésemet, hogy a munkáltató minden lehetőséget megvizsgált. Természetesen alkalmazza azokat a megoldásokat, amelyeket Ön is említett. Abban az esetben, ha már nincs más lehetőség, és a munkavállaló nem tud munkát végezni, a közös megállapodás arra vonatkozna, hogy fizetés nélküli szabadság helyett az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavégzés alóli mentesüléshez hozzájárul a munkáltató, és erre az időszakra a megállapodás szerinti munkabér összege az alapbér 50%-a, 30%-a, vagy annál kevesebb, például havi 10 ezer forint. Ez azért lényeges, mert ezekben az esetekben fennáll a biztosítás, míg a fizetés nélküli szabadságnál nem. Egyetért ezzel?

Szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó munkabér és önálló tevékenység összevont jövedelme 8617 ezer forint, a kifizetők befizették a szociális hozzájárulási adóját.Vállalkozói kivét 5500 ezer forint, amely után ő maga befizette az 1050 ezer forint szociális hozzájárulási adót. Keletkezett 1662 ezer forint vállalkozói osztalékalap, amely után szociális hozzájárulást kell fizetni. Kérdés kell-e fizetnie az osztalékalap után szociális hozzájárulást, vagy az 1050 ezer forint befizetett szociális hozzájárulás fedezi a fizetendő szociális hozzájárulást, vagy még vissza is igényelhető a maximált hozzájárulás feletti rész? Köszönettel: Benke Tamásné

Alkalmi munkabér Ausztriában dolgozónak Kérdés

Tisztelt Horváthné szabó Benáta! https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_19_alkalmi_munkaber_Ausztriaban_dolg_bea Szeretném pontositani, a fenti válasz azon részét, hogy az alkalmi munkabér Magyarországon adóztatható. Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak Magyarországon az szja-bevallásában be kell vallania az egyszerűsített foglalkoztatásban kapott bér teljes összegét és meg kell fizetni utána az szja-t, vagy csak a mentesített összegen felüli rész adóköteles? Kiegészítés: a munkavállaló Magyarországi lakos. Köszönettel: Cseh Jánosné