449 találat a(z) munkabér cimkére
Értékhatár nélküli munkabér II.
Kérdés
Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm a válaszát azonos című előző kérdésemre. Annyiban egészíteném ki a kérdésemet, hogy a munkáltató minden lehetőséget megvizsgált. Természetesen alkalmazza azokat a megoldásokat, amelyeket Ön is említett. Abban az esetben, ha már nincs más lehetőség, és a munkavállaló nem tud munkát végezni, a közös megállapodás arra vonatkozna, hogy fizetés nélküli szabadság helyett az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavégzés alóli mentesüléshez hozzájárul a munkáltató, és erre az időszakra a megállapodás szerinti munkabér összege az alapbér 50%-a, 30%-a, vagy annál kevesebb, például havi 10 ezer forint. Ez azért lényeges, mert ezekben az esetekben fennáll a biztosítás, míg a fizetés nélküli szabadságnál nem. Egyetért ezzel?
Szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó munkabér és önálló tevékenység összevont jövedelme 8617 ezer forint, a kifizetők befizették a szociális hozzájárulási adóját.Vállalkozói kivét 5500 ezer forint, amely után ő maga befizette az 1050 ezer forint szociális hozzájárulási adót. Keletkezett 1662 ezer forint vállalkozói osztalékalap, amely után szociális hozzájárulást kell fizetni. Kérdés kell-e fizetnie az osztalékalap után szociális hozzájárulást, vagy az 1050 ezer forint befizetett szociális hozzájárulás fedezi a fizetendő szociális hozzájárulást, vagy még vissza is igényelhető a maximált hozzájárulás feletti rész? Köszönettel: Benke Tamásné
Alkalmi munkabér Ausztriában dolgozónak
Kérdés
Tisztelt Horváthné szabó Benáta! https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_19_alkalmi_munkaber_Ausztriaban_dolg_bea Szeretném pontositani, a fenti válasz azon részét, hogy az alkalmi munkabér Magyarországon adóztatható. Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak Magyarországon az szja-bevallásában be kell vallania az egyszerűsített foglalkoztatásban kapott bér teljes összegét és meg kell fizetni utána az szja-t, vagy csak a mentesített összegen felüli rész adóköteles? Kiegészítés: a munkavállaló Magyarországi lakos. Köszönettel: Cseh Jánosné
Lehetnek-e az ápolók készenléti jellegű munkakörben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjasotthonban az ápolók, gondozók, 24/72 munkaidő beosztásban dolgoznak, munkaszerződésük szerint heti 40 órás munkaidőben. Így az általános munkarendhez viszonyítva a két hónapos munkaidőkeret végére midig túlórájuk keletkezik. Ennek elkerülése végett, módosítani szeretnénk a munkaszerződésüket, és a tevékenységüket készenléti jellegűnek minősíteni. A készenléti jellegű munkakörnél a munkaidő akár heti 60 órára is emelhető, de mi csak heti 48 órára emelnénk a munkaidőt. Így nem képződne rendszeresen túlórájuk, ezáltal nem illetné meg őket a túlórára tekintettel rendes munkaidőre járó munkabér. Ezzel a megoldással csak bérpótlékokra lennének jogosultak, amit viszont egyhavi fixösszegű átalányként fizetnénk. Természetesen a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítanánk. Helyes lenne ez így? Vagy ez a tevékenység csak megszakítás nélküli tevékenységnek minősíthető? Ki dönti ezt el, hogy melyik tevékenységbe sorolható az ápolói tevékenység? Ha ez így megoldható, akkor a másik kérdés az, hogy a konyhai és egyben takarító személyzet szintén nem napi 8 órát dolgozik, hanem napi 12 órázik. Kettőt dolgoznak, kettő szabad. Ha az otthon tevékenysége készenléti jellegűnek minősül, akkor őket is be lehet tenni a készenléti jellegű munkakörbe, a heti 48 órás munkaidőbe? A részmunkaidősöknél lehet-e részarányosan számolni a minimálbért, a heti 48 órából számolt minimál órabérrel? Köszönettel várom válaszukat!
Bér kivétele nyugdíj melletti válalkozásból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetését az elmúlt 3 évben megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezető. 68 évesen nyugdíjasként fizette a havi egészségbiztosítási díjat, amely havi 7710 forint, de havonta nem vett fel munkabért. Ettől az évtől kezdve viszont szeretne változtatni, olyan módon, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban, havi munkabér ellenében végezné. A kérdésem az, hogy százalékos arányban milyen járulékot és szja-t kell fizetni a felvett munkabér után? A kérdésnek utánajárva ellentétes válaszokat kaptam könyvelőktől: az egyik azt mondta, hogy 15% szja-t kell fizetni, és abban benne van minden, a másik azt mondta, hogy 15%, plusz a havi 7710 forint egészségbiztosítási járulék. A bizonytalan információk miatt fordultam Önökhöz. Válaszukat előre is köszönöm!
Céges farsangi mulatság, tombola, vetélkedő adózása
Cikk
Február a farsangi mulatságok időszaka. Céges síelés, játékos vetélkedők, farsangi bál vagy a rendezvényen adott tombola, csak hogy néhányat említsek a leggyakrabban előforduló jutatások közül. A vidám pillanatok mellett ne feledkezzünk el róla, hogy a februári juttatások után a kifizetőnek március 12-én adót kell fizetnie.
Szociális hozzájárulási adó -–nyugdíjas munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló figyelembe veheti-e munkaviszonyból származó jövedelmét, amikor az osztaléka után fizetendő szocho felső határát számítja? Várom válaszát, üdvözlettel, Kaltenecker Annamária
Több, egyenrangú letiltás levonásának sorrendje
Cikk
Van egy dolgozónk, akinek egy napon (egyazon borítékban) öt egyenrangú (egyéb) letiltása érkezett cégünkhöz. A letiltások különböző értékűek (60 000–400 000 Ft) és különböző késedelmi kamattal terheltek (jegybanki–35 százalék). Ebben az esetben milyen százalékkal kezdem meg a letiltások levonását? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Munkabér vis maior
Kérdés
Tisztelt Horváthné Szabó Beáta! Mai napon 09:44-kor kaptam Öntől választ a Napidíj és munkabér vis maior esetén kérdésemre, de a válaszban csak a napidíj került megválaszolásra a munkabér nem. Szeretném kérni a munkabérre vonatkozó válaszát is! Köszönöm: Anikó Kérdés előzménye: https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_23_Napidij_es_munkaber_vis_maior_ese_ccx
Itt az idő a munkáltatói/kifizetői igazolások elkészítésére
Cikk
Az adóhatóság minden olyan magánszemély számára elkészíti az adóbevallási tervezetet, akire vonatkozóan 2019-ben érkezett munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatás. Összefoglaltuk, hogy a kötelezetteknek milyen igazolásokat, milyen tartalommal kell január végéig kiadniuk.
Munkavállalóval történő elszámolás jogviszony megszűnésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.
Évente mintegy 50 ezerrel nő a betöltetlen álláshelyek száma
Cikk
Immár négy éve a magyar gazdaság egyre erősödő problémája a munkaerőhiány: mára több mint 250 ezer álláshely áll betöltetlenül, és az idei mintegy 50 ezres növekedést mutató tendencia a következő néhány évben legfeljebb lassítható – derül ki a BDO Magyarország közelmúltban készült elemzéséből.
Milyen bér jár a munkavégzés alóli mentesülés idejére?
Cikk
Véradás, orvosi vizsgálat, tanúskodás, önkéntes tűzoltói szolgálat – és még lehetne sorolni azokat az eseteket, amikor felmerülhet a munkavégzés alóli mentesség. A munka törvénykönyve külön nevesít több kötelező mentesülési pontot, azonban munkavállalói oldalról az sem mindegy, jár-e bérezés adott időszakra vagy sem. Ennek járunk utána.
Kölcsönzött munkavállalók: min spórolhat, min nem a bérbevevő?
Cikk
A munkaerő-kölcsönzés, mint szolgáltatás egyik előnye a kölcsönvevő részére, hogy költséghatékony megoldást kaphat. A kérdés, meddig nyújtózhat ezzel a takaróval, meddig lehet a költségeket megnyirbálni?
Gyesről visszatérő munkavállaló munkabére
Kérdés
Gyesről visszatérő munkavállaló munkabére 2015-ben 150 ezer Ft/hó volt. Gyed/gyes előtt teljes munkaidős foglalkoztatása volt. A gyes előtt betöltött munkaköre szakirányú végzettséget igényel (idegenforgalmi ügyintéző). Időközben a munkáltatónál béremelés nem volt, jelenleg hasonló munkakörben munkavállalót nem foglalkoztat. Kérdésem: a munkáltató köteles-e a munkavállaló bérét legalább a garantált bérminimumra megemelni, vagy a gyes utáni szabadságát a korábbi besorolás szerinti bérrel is kifizetheti?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
