Cégünk megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy nyugdíjas, nyugdíjkorhatárt betöltött személyt. Kérem, erősítsék meg, hogy 2019-ben a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjastól az szja mellett továbbra is nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni a járulékalapot képező jövedelemből.
Tisztelt Szakértő! Cégünk megbízási szerződést kötne egy magánszeméllyel, aki máshol munkaviszonyban áll. Várhatóan éven túli időszakra. A kifizetést negyedévente tervezzük, amely meghaladja a minimálbér havi összegének 30 százalékát. Kérdésem, hogy elég jelenteni a 18T1041-es és a 1808-as bevalláson a kifizetés napjára a megbízási jogviszonyt, majd kijelenteni és a következő negyedéves kifizetéskor ismét bejelenteni, vagy a szerződés megkötésekor bejelentem a T1041-es nyomtatványon majd a 1808-as bevallásokon a kifizetés hónapjában bevallom az összegeket, amikor nem történt kifizetés nullás lesz a 1808-as? Köszönöm válaszát!
Kérdésem, hogy a nyugdíjemelés mértéke csak a levont szja-tól függ, vagy a foglalkoztatás formájától – például munkaviszony vagy megbízási jogviszony – is?
Milyen adókat és járulékokat kell fizetni megbizási jogviszony alapján dolgozó nyugdíjas ügyvezetőnek a kivét után. (Tulajdonos is az ügyvezető.) Megkapja-e továbbra is a befizetett nyugdíjjárulék után a 0,5 százalék nyugdíjemelést? Válaszukat köszönöm.
Cégünk zrt. formában működik, az igazgató saját jogú nyugdíjas és egyben 100 százalékban tulajdonos. Korábban kft. volt a cég, és az ügyvezetést munkaviszonyban látta el ugyanez a tulajdonos. Időközben nyugdíjas lett, és felmerült, hogy a jogviszonya esetleg lehetne megbízásos vagy tagi jogviszony. Máshol nincs semmilyen jogviszonya. Melyik forma lenne kedvezőbb számára a közterhek szempontjából? Köszönettel: Rózsika
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többségi tulajdonosa nyugdíjas társas vállalkozóként végzi a személyes közreműködést, nem ügyvezető. A kisebbségi tulajdonos jelenleg ügyvezető, személyesen nem működik közre, és most az ügyvezetésről is szeretne lemondani.A többségi tulajdonos így ügyvezető és személyesen közreműködő is lesz. Kérdésem az, hogy az ügyvezetés ellátható-e munkaviszonyban a Ptk. megengedő rendelkezése alapján, ha nincs meg az Mt.-ben elvárt alárendeltségi viszony? Másik kérdésem, hogy a többségi tulajdonos elláthatja-e a személyes közreműködését munkaviszonyban akkor, ha az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, illetve akkor, ha az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszony alapján látja el? Előre is köszönöm válaszát!
Van-e különbség az szja 1 százaléka szempontjából figyelembe veendő, illetve a nyugdíjemelés megállapítása szempontjából a munkaviszonyból szerzett és a megbízási szerződésből származó jövedelem között, vagy nincs? Várom szíves válaszukat. Üdv.: Nagy Zsófia
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagjának személyes közreműködése kizárólag munkaviszonyban lehetséges. A vállalkozás bevallásait azonban a kültag készítené el, tehát nem a bevételszerző tevékenységben venne részt. Ebben az esetben elláthatja ezt a feladatot megbízási jogviszony keretében, vagy ilyenkor is munkaszerződést célszerű kötni? A válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Most alakuló egyszemélyes kft. ügyvezetője nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal, a társasági szerződésben is ez szerepel. A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban/ munkaviszonyban látja el. A megbízási jogviszony alá van húzva. Kérdésem: milyen összeggel tudom bejelenteni munkaviszony vagy megbízási jogviszony mellett? Lehet-e heti 10 órában bejelenteni?
Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos az ügyvezető. Kötelező munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban bejelenteni? Ha igen, akkor a szerződést milyen módon lehet megírni? A megbízó és a megbízott ugyanaz lenne. Illetve ezt lehet ingyen végezni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász válaszolt.
A cégünk igazgatósági tagját megbízásos jogviszonyban is foglalkoztatjuk. Időközönként ellátmányt vesz fel utazásainak fedezésére. Legutóbbi május 22-én vett fel ellátmányt, de csak július 9-én számolt el vele.Meg kell állapítani a részére a 30 nap túllépése miatt a kamatkedvezményből származó jövedelmet? Ha igen, akkor mely időszakra kell bevallani az szja-t és az ehót? Év végén vagy amikor elszámol vele?
Tisztelt Adózóna! Határozott idejű megbízási szerződést kötöttünk egy munkavállalóval, melynek lejárati ideje 2019. november hó. Időközben bejelentette, hogy babát vár és a várható szülés ideje 2019. március 23-a. A kismama szeretne dolgozni ameddig el tudja látni munkáját, de mi csak november, vagy december hónapig kívánjuk igénybe venni a munkáját, amíg betanítja a helyette alkalmazni kívánt kollégát/kolléganőt. Ebben a nem várt helyzetben hogyan kell eljárni cégünknek, van-e lehetőség kompromisszumos megállapodásra / felajánlásra, hogy ne a szülés előtt 1 hónappal kelljen közös megegyezéssel megszüntetni a megbízási jogviszonyt? Előre is megköszönve válaszukat.
Egy tanár 2019. április 29-én tölti be a rá irányadó nyugdíj korhatárt. Tovább szeretne tanítani nemcsak az év végéig, hanem még egy pár évig (előre láthatóan legalább a 2020/2021 tanév végéig). Természetesen szeretne nyugdíjat és mellette jövedelmet is kapni. A megyei nyugdíj kirendeltségen azt a tájékoztatást adták, hogy csak megbízási jogviszonyban dolgozhat tovább, hogy mind a két jövedelmet megkapja. Kérdés: 1.) Milyen dátummal menjen nyugdíjba, hogy a "sétáló" idejét és nyári szabadságát is megkaphassa (pénzben)? 2.) Kötelező-e a közszférában a betöltés időpontjában nyugdíjba vonulni? 3.) Milyen jogviszonyú szerződést kössön a tanár? 4.) Megbízási jogviszonyban jár-e a nyárra jövedelem? 5.) Automatikusan számolják-e a 0,5 százalékot, vagy igényelni kell? 6.) Az előző években nagyon alacsony volt a jövedelem (minimálbér közeli), ha nem megy nyugdíjba, és ezt megteheti, jobban jár-e ha marad? Jelentősen növeli-e a nyugdíj összegét, ha most tanári 2-ben 300 ezer forint felett van a jövedelme? Köszönöm
Tisztelt szakértő! A kérdést és választ elolvastam a katás vállalkozó és kft. ügyvezetői státusszal kapcsolatban. Szeretném megkérdezni, hogy a járulékfizetés hogyan alakul, ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja feladatát? Válaszát előre is köszönöm.
Egy egyszemélyes kft. Svájcban élő tulajdonosa átvette a Magyarországon bejegyzett cégének ügyvezetését a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban. Eddig személyesen nem működött közre a vállalkozás tevékenységében. Jelenleg külföldön otthon tartózkodik gyermekével és részmunkaidőben dolgozik. A kérdésem a következő: Magyarországon be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, és keletkezik-e biztosítási jogviszonya? Változtat-e a járulékfizetési kötelezettségen, ha külföldön magánbiztosítóval kötött szerződése van, és fizeti annak díját? Ha mentesül Magyarországon a fizetési kötelezettség alól, szükséges-e valamilyen igazolás az adóhatóság felé? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték