Tisztelt Szakértő! Tulajdonos és ügyvezető megbízási jogviszonyban tevékenykedik, nulla forint díjért. Rokkantsági ellátásban részesül, ami mellett 40 órás közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Ebben az esetben nem kell járulékot fizetni utána. 08bevallási kötelezettsége van 0 forint adattartalommal? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszeméllyel megbízási szerződést kötnénk környezetvédelmi feladatok ellátására határozatlan időre. A díjazása nem érné el havonta a minimálbér 30%-át, így nem minősülne biztosítottnak. A magánszemély ezt a feladatot főállás mellett végezné, nem egyéni vállalkozó. 1. Van lehetőség arra, hogy megbízási jogviszonyban végezze ezt a tevékenységet és a társaság megbízási díjként számfejtse a díját? 2. A díjazás alapján nem lesz biztosított és így nem kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon? 3. A magánszemélynek kötelező adószámot igényelni ebben az esetben? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 117. törvény 1. számú melléklet 8. pontja szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: "8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a) a gyermeknek, tanulónak vagy rá tekintettel más magánszemélynek a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a szakképzésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, és a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás; b) a köznevelési intézmény tanulója, illetve a szakképző intézmény tanulója számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet, jegy;" Kérdések: 1.) Milyen jogviszony (például munkaviszony, megbízási jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, személyesen közreműködő tag, kiegészítő tevékenységet folytató tag) alapján adható adómentesen a fent hivatkozott, nem pénzben biztosított juttatás, bérlet, jegy? 2.) Melyek pontosan ezen nem pénzben biztosított ellátások, és van-e értékhatára az adómentességnek? 3.) Milyen számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni adómentesen a juttatást? Például a kifizető nevére kell-e kérni a számlát, vagy jó a magánszemély nevére szóló bizonylat is? 4.) Társaságiadóalap-növelő tételnek számítanak-e ezen juttatásokra, bérletre, jegyre kifizetett összegek? Köszönettel.
8 évvel ezelőtt ment nyugdijba a kérdező, közalkalmazottként. 55 éves, tehát még nem érte el az öregségi nyugdijkorhatárt. Vállalhat-e munkát megbízási jogviszonyban, és milyen fizetési kötelezettségei vannak? Van-e korlátja a nyugdij folyósítása szempontjából? Köszönettel: Szabó Tamásné ügyintéző
Üdvözlöm! Van egy katás egyéni vállalkozó, aki főfoglalkozásként végez munkát havi 50 000 forintos adó megfizetése mellett. Nemrégen alakított egy betéti társaságot, ahol a beltag nyugdíjas, a nevezett egyéni vállalkozó kültag. Megbízási jogviszonyban, nem 0 forintért látja el az ügyvezetői teendőket, és majd a képződött nyereséget osztalékként kívánja kivenni. Kérdésem, hogy melyik vállalkozásban tekinthető főfoglalkozásúnak? Jól gondoltuk-e hogy a katás vállalkozás is főfoglalkozásnak minősül, vagy a bt. kültagjaként kell megfizesse legalább a minimálbér szerinti tagi járulékot a rá vonatkozó jogszabály szerint. A kültagsága alapján esetleg a járulék összegére való tekintettel lehet-e munkaviszonyos, vagy a munkaviszonyban lehet-e részmunkaidős? Még egy fontos dolog, hogy a kültag 90 százalékban tulajdonos, és az építőipari munkát is ő tudja elvégezni, mert neki van hozzá szakképesítése. Várom válaszukat!
Társaságunk munkáját tanácsadóként svéd-magyar kettős (öregségi nyugdíjas-Svédországban) állampolgár segíti megbízási díj ellenében. A magánszemély ellátásban részesül Svédországban. Életvitelszerűen Svédországban él, de Magyaroszági lakcímmel is rendelkezik. 2019. 12. 31-ig a szerződés szerinti díjból csak személyi jövedelemadót vontam le. (A megbízott rendelkezik magyar adó- és TAJ-számmal.) Mi a teendőm 2020. január 1-jét követően? Milyen igazolást kell kérnem és kell-e járulékot is levonnom?
Nyugdíjassal köt a társaság megbízási szerződést, az ellentételezés meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ez a nyugdíjas a társasághoz semmilyen formában nem kötődik, kizárólag egy feladat megbízására kerül sor. Milyen adóteher terheli a nyugdíjast és a társaságot? Keletkeztet-e ez a megbízás biztosítási jogviszonyt a nyugdíjas részére?
Tisztelt Szakértő! Egy nem állami fenntartású idősotthonban egy munkavállaló napi 8 órában ápolói munkakört tölt be munkaviszony keretében. Elvállalná a pénztárosi munkakört is napi 2 órában. Az a kérdésem, hogy megbízási szerződéssel elláthatja-e ezt a feladatot? Mivel csak heti 2 alkalommal van pénztári nyitvatartás (alkalmanként 4-5 óra munkaidővel), tehát lehet úgy felfogni, hogy a munkakör nem folyamatos, noha hosszú távon végezné. Szükséges-e, hogy egy új munkaviszonyként jelentsük be ugyan annál a munkáltatónál? köszönettel
Üdvözlöm! Kérdésem a következő: egy kft. 90 napon keresztül foglalkoztat egyszerűsített foglalkoztatottat vendéglátásban. A havonta engedélyezett 3x5 nap igénybevétele után, megbízási jogviszonyban a hónap többi napjaiban foglalkoztathatja-e ugyanezt a munkaerőt, napi pár órában, a minimálbér 30%-át meg nem haladó jövedelemként? A másik kérdésem, ha az igénybe vett 90 nap után, megbízási jogviszonyban foglalkoztatja a megbízottat, aki be van jelentve 2019. év óta, de esetleg nem minden hónapban dolgozik, akkor ki kell-e jelenteni és újra be a T1041-en? Köszönettel és üdvözlettel.egyszerűsített foglalkoz
Tisztelt Szakértő! Bt. kültagja a társaság ügyvezetését a társasági szerződés alapján megbízási jogviszonyban látja el. Ebben a jogviszonyában kifizetés nem történik. Személyes közreműködését heti 10 órában látja el (bére: 49 000 Ft/hó). '08 bevallás erről a bérről készül. Máshol bejelentett jogviszonya nincs. Helyesen járunk el, ha a kültag önálló képviseletre jogosult és nincs máshol megfizetett jogviszonya? Tisztelettel: Szabóné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetését egy saját jogú nyugdíjas, megbízási jogviszonyban látja el. A nyugdíjas nem tagja a kft.-nek, díjazást nem vesz fel az ügyvezetésért. A Tbj. szerint tehát nem biztosított. Ez így rendben van-e, illetve a kft.-nek keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettsége? Kell-e kötelező jelleggel a megbízási jogviszonyt és annak díjazás nélküli ellátását írásban rögzíteni (a létesítő okirat már tartalmazza, hogy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést). Válaszát előre is köszönöm! Tímea
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a megbízási jogviszonyra tekintettel jelenleg gyeden lévő kismama kaphat-e majd ellátást születendő második gyermekére? (Az első gyermek születése óta otthon van, nem dolgozik. A második gyermek megszületése az első gyermekre járó gyes időszakában várható.) Segítségét köszönöm, előre is!
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném segítségüket kérni, hogy jogszabályi változások miatt eddigi 960 óra helyett 400 óra lett a kötelező szakmai gyakorlat időtartama egyik felsőoktatási intézményben. Az egyetem emiatt csak erre az időtartamra írná alá az együttműködési megállapodást. Ezen felül lévő gyakorlati időtartamot már szabadon válaszható tantárgy keretében oldhatnák meg a hallgatók. Vagyis a plusz 480 órára, amire az intézmény plusz kreditet a hallgatónak, már nem kötelező szakmai gyakorlat keretében kerülne sor, vagyis erre az időtartamra a hallgatói munkaszerződés nem vonatkozik. Kérdésem lenne esetleg mégis vagy ha nem, milyen lehetőségünk van a hallgatókat foglalkoztatni akár megbízási jogviszonyban, iskolaszövetkezeten keresztül vagy munkaszerződés keretében? Válaszukat előre is köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék tanácsot kérni. Van egy könyvelő kft.-m, ahol könyvelőként vagyok 8 órás munkaviszonyban szakképzett bérért, és a társasági szerződésben meghatározott megbízási jogviszonyban vagyok (ingyenesen) ügyvezető. Emellett katás egyéni vállalkozó vagyok, nem főállású. Január 1-jétől elindítom az egyszerűsített végelszámolást a kft.-ben. Úgy olvastam, hogy akkor meg kell szüntetni az eddigi munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, és január 1-jével újat kell létesíteni a kft.-ben. Mivel nem lesz már bevétele, munka a kft.-ben, a kérdésem az, hogy lehetek-e főállású katás 01.01-jétől, és mellette munkaviszonyos ügyvezető 4 órában a végelszámolásra tekintettel. Vagy mi a helyes eljárás? Szeretnék jogkövető lenni. Előre is köszönöm a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték