A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2023. évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a kormány minden évben rendeletben állapítja meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét. Vajon van-e olyan eset, amikor a munkavállaló alapbére nem kell, hogy elérje legalább a minimálbér összegét? Szorosan kapcsolódó kérdés, miszerint egyre több munkavállaló kéri euróban a fizetését. Erre főszabály szerint nincs lehetőség (csak nagyon szűk körben), ugyanakkor az elszálló árfolyamból eredő különbözet némileg kompenzálható, ha a munkáltató is ekként akarja.
2022-ben óriási volt a kereslet a személyi kölcsönök iránt, amiben közrejátszhatott az is, hogy még mindig infláció alatti kamattal lehet hozzájutni ezekhez. Sokan ebből finanszírozták a lakásfelújításukat, hogy azután otthonfelújítási támogatásként visszakapják a költségek akár felét, míg mások autó- vagy ingatlanvásárlásra, esetleg sürgős orvosi beavatkozásra fordították az igényelt összeget. De mire számíthatunk 2023-ban? Tovább emelkednek a kamatok, szigorítanak a bankok a hitelbírálati feltételeken? Ennek jártak utána a Bankmonitor elemzői.
A nyugdíjazást megelőző szolgálati idő és bér nyugdíjat befolyásoló hatásáról kérdezett olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A Kúria friss döntésében (BH2022.244.) azt vizsgálta, hogy egy pedagógus jelentős óraszám- és keresetcsökkentése bírósági úton támadható-e. Az ügy tanulságait jelen cikkünkben foglaljuk össze.
Fizetésemelést követeltek a hulladékszállítók ma reggel az FKF Ecseri úti központjánál. A Blikk helyszíni tudósítása a dolgozók azt tervezik, sztrájkba lépnek. A Blikk információi szerint az óbudai hulladékégetőtől sem vonultak ki ma reggel a kukások. Ez azt jelenti, hogy a mai napon egyelőre nem indult meg a szelektív hulladékszállítás, illetve a kommunális hulladékszállítás egy része sem.
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 503 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt.
2022 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 507 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 349 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá. A rendszeres bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, 14,1 százalékkal meghaladta az előző év áprilisit – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján.
Múlt év decemberében 9,7 százalékkal volt több a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos bruttó kereset 492 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 700 forint, a nettó 327 700 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1441 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ez 9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1322 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary.
Az idei és a jövő évi béremelkedések hatására 2022 második vagy harmadik negyedévében elérheti a bruttó 500 ezer forintot az átlagfizetés Magyarországon – írja a Világgazdaság Varga Zoltánra, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzőjére hivatkozva.
Közérdekű adatigénylés érkezett egy köztulajdonban álló vállalathoz. Az adatigénylés a kft. 2020. évi szervezeti, illetve személyzeti rendszerére vonatkozóan az egyes munkakörökhöz tartozó bérek, illetve egyéb jogcímen nyújtott juttatások bruttó összegére vonatkozott. Ennek jogszerűségét vizsgálta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, cikkünkben összefoglaljuk a felügyeleti hatóság megállapításait.
2021 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,9 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 13,5 százalékkal – nőttek. 2021. január–februárban a bruttó átlagkereset 412 700 forintot, a nettó átlagkereset 274 500 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a KSH.
A GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista – 3 százalékos GDP-csökkenést jósló – forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista – 7 százalékos visszaesését valószínűsítő – forgatókönyvének borúlátásán. Az év egészét tekintve 6 százalékos visszaeséssel számol, a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételezve. A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság – tették hozzá.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték