2011. január–februárban a bruttó átlagkeresetek 3,1, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Csakhogy a többségnek - a statisztikával ellentétben - csökkent a reálbére.
Vállalkozóként vagy alkalmazottként dolgozhat, akit leszázalékoltak? Olvasói kérdésre Viszló László, a hvg.hu és az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
A jövő évi minimálbér bruttó 4500 forintos emelése az MSZOSZ szerint csupán 154 forint nettó béremelést jelent, a 2011-es adó- és járulék szabályok változása miatt. Az MSZOSZ munkavállalói oldala, az Autonóm Szakszervezeti Szövetséggel egyetértésben kevesli az emelést. A hvg.hu másképp számol. Tízszeres különbségek és csökkenő nettó bérek.
Fehérítheti a gazdaságot és nemcsak a válságadót, hanem a bankadót is kiválthatná, miután épp akkora bevételkiesést jelent a költségvetésnek, mint amennyit az ágazati különadó vagy a pénzintézetekre kirótt teher hoz az állami konyhára. A vélemények azonban erről is megoszlanak, van olyan szakértő, aki azt is megkérdőjelezi, hogy a kormány valóban be akarja vezetni a tb-plafont.
A tevékenységre jellemző kereset (tjk) egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A jogszabálykövető evások gyakran bedőlnek annak a propagandának is, ami feleslegesen adóztatná meg őket.
Távozik ugyan az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) éléről Szikora János, de közszolgálati jogviszonya még megmarad, vélhetően a kormánytisztviselőkről szóló törvény kihirdetéséig - írja a keddi Népszabadság. A Népszava szerint így mintegy 43 millió forinttól plusz hathavi végkielégítéstől esik el a volt elnök.
Már év közben is tudniuk kell az érintetteknek, vagy elég az év végén, hogy mekkora a tevékenységükre jellemző kereset? Sokan abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti ezt az új közteheralapot.
"Lejárt az előző kollektív szerződés, és nem sikerült megállapodni az újról” – röviden ez az előzménye a Budapesti Közlekedési Vállalatnál 2010. január 12-én kezdődött, többnapos sztrájknak. Márpedig a kollektív szerződés a munkavállalók egyik legkomolyabb érdekérvényesítő eszköze, a munkajogi előírásokon és a konkrét munkaszerződésen túlmenő jogokat is garantálhat a dolgozóknak. A végkielégítésről, a prémiumról, felmondási időről vagy a béren kívüli juttatásokról ebben lehet a törvénynél kedvezőbb feltételekkel megállapodni.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték