Megkezdődnek az egyeztetések a következő napokban a jövő évi kötelező legkisebb keresetekről, az állami cégek bérhelyzetéről, a járulékcsökkentésről és a kiskereskedelemben tervezett, rövidített vasárnapi nyitvatartásról – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Megfigyelhető némi javulás az előző évhez képest, de az Európai Unióban a nők átlagosan még mindig 16 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak – közölte hétfőn az Európai Bizottság. A javulás mértéke mindössze 0,2 százalékpont volt.
2019. augusztusban a bruttó átlagkereset 358 900 forint volt, 11,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2019. január–augusztusban a bruttó átlagkereset 359 800, a nettó átlagkereset 239 300 forint volt, mindkettő 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva olvasható a KSH honlapján.
Társas vállalkozás nyugdíjas tagja, aki személyesen közreműködik, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet (7500 forint) maga után, de jövedelemben nem részesül, beleszámít-e az átlagos statisztikai létszámba? Az a nyugdíjas társas vállalkozó, aki közreműködésére kap 5000 Ft/hó jövedelmet, illetve fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, beleszámít-e az éves statisztikai létszámba? Segítségüket előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Nők 40 alapján létesítendő nyugdíjazás esetén, ha a 2008. év előtti kereset nincs meg a nyugdíjintézetnél, csak szolgálati idővel tudnak számolni, az befolyásolja-e a nyugdij mértékét? Köszönettel.
Több mint 10 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete, de még így is 117-szer többet keresnek, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók.
A szolgálati járandóságban részesülő személyek, ha nyugdíjkorhatáruk betöltéséig újabb biztosítási időket szereztek, kérhetik nyugdíjuk újraszámítását. Új ellátásuk összegét azonban nemcsak növelő, hanem csökkentő tényezők is befolyásolják.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Március 21-én hatályba lépnek a 2019. évi valorizációs szorzók, derül ki a Magyar Közlöny 45. számában megjelent 55/2019. számú kormányrendeletből. Így már nincs akadálya annak, hogy a 2019. évben nyugdíjba vonulók nyugellátását a tényleges összegben állapítsák meg.
Tisztelt Széles Úr! Korhatár alatti (56 éves) nyugdíjas/járadékos vagyok. Emellett az Mt. hatálya alá esőként autóbuszvezetőként dolgozom. Abba kell-e 2019-ben is hagynom a munkát a minimálbér másfélszerese elérésekor (mint évek óta), vagy az idén már lehet dolgozni? Köszönettel: Lakatos Csaba
2018. decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, mindkettő egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH.
Idén januártól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából, a költségvetési szervezetek esetében pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja majd azokat, a korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével párhuzamosan.
2018. októberben a bruttó átlagkereset 327 100 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–októberben a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egyaránt 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH:
A harmadik negyedévi 4,8%-os, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte (4,5%-ra) GDP-előrejelzését. Ugyanakkor fenntartja 2019-ben 3,2%-ra történő lassulást feltételező várakozását. Ennek oka, hogy az EU-transzferek dinamizáló hatása csökken, a világgazdasági konjunktúra bizonytalanabb, s érdemben továbbra sem várható a versenyképesség javulása. Idén az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, s mindebben 2019-ben sem várható fordulat.
Nem életszerű és nem is elvárható, hogy a munkáltatók jövőre is az eddigi nettó összeggel megegyező cafetériát biztosítsanak a dolgozóknak, miközben ez akár másfélszer, kétszer akkora terhet jelent számukra – véli az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ). Ráadásul a munkavállalók számára is inkább kényelmetlenné válhat a bérként adózó, de kötött felhasználású béren kívüli juttatás.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték