Kapcsolt-e a vállalkozás? Főbb szabályok, tudnivalók dióhéjban

Megosztás Tetszik

Egy cégnek három magánszemély tulajdonosa van (50-25-25 százalék arányban), kizárólag az 50 százalékos tulajdonos az ügyvezető. A 25-25 százalékos tulajdonos magánszemélyek több másik vállalkozásban is 100 százalékos tulajdonosok, illetve ügyvezetők. A tulajdonosok között nem áll fenn közeli hozzátartozói viszony. Minden érintett cég kizárólag Magyarországon tevékenykedik. Bármely törvény értelmezésében a szóban forgó cég kapcsolt vállalkozási viszonyba kerül a 25 százalékos tulajdonosok cégeivel? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A társaságiadó-törvény (Tao. tv.) 4. paragrafusának 23. pontja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján a kapcsolt vállalkozási jogviszony alapesete a többségi befolyás, amely akkor áll fenn, ha egy személy közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik, vagy jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására. A 25 százalékos tulajdonosok kisebbségi pozícióban vannak az adott cégben, így ezen az alapon nem jön létre kapcsoltság.

Szintén kizárja a kapcsoltságot, hogy

– a menedzsment-összefonódás hiánya: a szóban forgó cég ügyvezetője kizárólag az 50 százalékos tulajdonos, míg a 25 százalékos tulajdonosok a saját cégeik ügyvezetői, így nincs átfedés a vezető tisztségviselők személyében;

– a hozzátartozói viszony hiánya: a magánszemélyek közötti családi összefonódás sem teremt kapcsoltsági alapot.

A kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) alapján magánszemélyeken keresztül is létrejöhet kapcsolt vállalkozási viszony, amennyiben a cégek azonos vagy szomszédos piacon tevékenykednek. Azonban a Kkv. tv. is megköveteli a többségi befolyást vagy a döntő irányítást, így a 25 százalékos tulajdoni hányad alapján e törvény szerint sem áll fenn kapcsoltság.

Mivel a cégek nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, a Tao. tv. 18. paragrafusa szerinti transzferár-dokumentációs kötelezettség és a transzferár-kiigazítási szabályok nem vonatkoznak az egymás közötti ügyletekre.

Fontos tudni azonban, hogy az adóhatóság az általános elvek (a rendeltetésszerű joggyakorlás és a valódi tartalom szerinti minősítés) alapján független felek között is vizsgálhatja a nyilvánvalóan gazdasági észszerűséget nélkülöző vagy aránytalan elszámolásokat.