A Magyar Közlöny 2018/32. számában megjelent 35/2018. számú kormányrendeletben kihirdették az idei, úgynevezett valorizációs szorzókat. Így nincs akadálya a 2018. évben nyugdíjba vonulók nyugellátása végleges megállapításának.
A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4 százalék közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20 százalékos növekedése idén mintegy a felére lassul, a fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul – írja előrejelzésében a GKI.
A magánszemély nő 1954.11.15-én született. Jelenleg a nők 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjában részesül. A nyugdíj mellett munkaviszonya is van, amelyben a keresetkorlátozás alatti jövedelemmel rendelkezik. Az én számításom szerint 2018. május 17-én tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az a kérdésem, hogy ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése ebben az évben megtörténik, a kereset-korlátozást mely időtartamig kell figyelembe venni? Esetleg időarányosan 2018. május 17-éig kell számolni a jövedelmét, hogy ne haladja meg a keresetkorlátot, vagy pedig ebben az évben már egyáltalán nem kell a keresetkorlátozást figyelembe venni?
2017. szeptemberben a bruttó átlagkereset 292 900 forint volt, 13,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–szeptemberben a bruttó átlagkereset 290 900 forint volt, közölte a KSH.
2017. augusztusban a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt, 13,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–augusztusban a bruttó átlagkereset 290 600 forint volt, jelentette a KSH.
Tisztelt Szakértő! Feladataimat átszervezés címszóval szétosztották és felmondtak nekem. Ez alig több, mint 2 hónapja történt. Informális úton értesültem arról, hogy munkakörömbe (többen voltunk azonos munkakörben) a múlt héten felvettek valakit (bár a munkakör neve más, de egyértelműnek tűnik az azonosság). A 30 napos perindítási határidő persze már letelt. A Pp. szerinti igazolási kérelemmel élhetek (hogy rajtam kívül álló ok, de nem betegség miatt nem pereltem korábban) és perelhetek még? A 30 nap ugyan eltelt, viszont ha nem töltik be a pozíciót (vagy nem tudok róla), akkor nyilván nem fogok bírósághoz fordulni, hiszen magát az átszervezést nem támadnám, mivel nem lenne esélyem. Hallottam olyan gyakorlatról, hogy a munkáltató egy idő után "rájöhet" arra, hogy mégse volt célszerű az átszervezés, és nem kell visszavennie a volt munkavállalót, mást is felvehet. Érthető, hogy pl. 1 év után mást akarna foglalkoztatni, nem pedig engem visszavenni. Itt viszont alig 2 hónap után derült ki. Szerintem egyértelmű a helyzet (hogy kiszámolták a 30 napot, majd még rászámoltak a biztonság kedvéért), de az nem, hogy a jog ilyenkor védi-e a munkavállalót (tehát indíthatok-e még keresetet 30 napon túl is, ha azon belül ki se derülhetett, hogy nem történt átszervezés, vagy nem állt rendelkezésre információ), vagy a 30 nap miatt nincs esélyem? Köszönettel.
Képzettebbek a nők a férfiaknál, de továbbra is kevesebbet keresnek, alulreprezentáltak a politikai életben, és kevésbé valószínű, hogy vezető pozícióba kerüljenek az üzleti életben, vagy vállalkozást indítsanak – ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányából.
A beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán a GKI 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 2018-ra is hasonló ütemű növekedést vár. Ez lényeges gyorsulás a 2016. évi 2 százalékhoz képest, aminek oka az EU-támogatások újrainduló beáramlása és a választások előtti keresletélénkítés. Ugyanakkor a magyar növekedés, bár lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban csak igen szerény eredmény.
Továbbra is a cégvezetés a legjobban fizető foglalkozás Magyarországon, ugyanis a vezérigazgatók bruttó átlagbére 1 millió 447 ezer forint; a cégvezetést és a menedzsmentet nem nézve pedig a pilóták keresik a legtöbbet, bruttó 956 ezer forintot – olvasható a pénteki Világgazdaságban.
2017. júniusban a bruttó átlagkereset 297 300 forint volt, 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–júniusban a bruttó átlagkereset 290 300 forint volt – jelentette a KSH:
Tisztelt Szakértő! Kollégánk C2 kategóriás rokkantsági ellátásban részesül, újabb műtét után várhatóan hosszasan táppénzen lesz. Megszűnik-e a rokkantsági ellátása, ha táppénzen lesz, keresetnek számít-e a táppénz? Amennyiben a táppénz összege meghaladja három egymás követő hónapon át a minimálbér 150 százalékát, akkor megszűnik a rokkantsági ellátás? Betegszabadság tartama alatt fizethető-e ki részére prémium az előző havi teljesítménye után? Köszönettel várom válaszát!
Csaknem 20 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete.
Ötezernél többen vettek részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben – mondta el Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke hétfő délelőtt Budapesten, sajtótájékoztatón.
A minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, ugyanis az úgynevezett adóoptimalizálók körében – akik vállalkozóként minimálbérre jelentették be magukat – 2 százalékkal, a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóknál 8,5 százalékkal, míg a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál 9 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó bérek 2016 decembere és 2017 májusa között – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet MTI-hez eljuttatott májusi lakossági felméréséből.
2017. áprilisban a bruttó átlagkereset 303 000 forint volt, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték