2018. márciusban a bruttó átlagkereset 331 500 forint volt, 11,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–márciusban a bruttó átlagkereset 316 300 forint, a nettó átlagkereset 210 300 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, közölte a KSH.
Jó képességű dolgozónk a jelenlegi gyed maximum alatti összeggel van gyermekével otthon. A két éves gyermeke mellett egyelőre gyeden napi 2 órás munkaviszonyt is vállal. A következő gyermek vállalásakor szeretné az új magasabb gyed maximumot elérni. Mi lehet ennek a foglalkozási-kereseti feltétele.? A gyed letelte után egy ideig 4 órásban dolgozna. A tervezett terhesség idején a magasabb bérért ugyanazon foglalkoztatónál 8 órás munkát vállal, akkor az a jövedelem képezi-e a gyed alapját? Mennyi időt kell a szülés előtt a magasabb keresetben eltölteni, hogy az legyen a gyed-számítás alapja? Szülés előtt fizetett jutalom beleszámít-e a gyed-alapba? Köszönettel: Székely Lajos
Februárban a bruttó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 306 500 forint volt. Az év első két hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
TISZTELT Szakértő(nő)! Egyik munkatársunk 2010.05.03-tól 2010. 07.16-ig megbízási jogviszonyban dolgozott az Oktatási Hivatalnak, melynek "Összevont igazolása" szerint 26 985 forintot vettek figyelembe nyugdíjjárulék-alapként, és ez után le is vonták a 10 százalékos nyugdíj-járulékot. Ám ezt az összeget nem hajlandó figyelembe venni a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szerv, arra hivatkozva, hogy a kereseti igazolásban szereplő összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Joga van-e a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szervnek felülbírálni, figyelmen kívül hagyni a foglalkoztató által kiadott és a NAV-hoz is bejelentett igazolások tartalmát? Mit lehet/kell tenni ebben a helyzetben a "nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetési eljárása" során?! Kérjük, hogy válaszát szíveskedjék tételes joghelyekre való hivatkozással alátámasztani!
A Magyar Közlöny 2018/32. számában megjelent 35/2018. számú kormányrendeletben kihirdették az idei, úgynevezett valorizációs szorzókat. Így nincs akadálya a 2018. évben nyugdíjba vonulók nyugellátása végleges megállapításának.
A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4 százalék közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20 százalékos növekedése idén mintegy a felére lassul, a fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul – írja előrejelzésében a GKI.
A magánszemély nő 1954.11.15-én született. Jelenleg a nők 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjában részesül. A nyugdíj mellett munkaviszonya is van, amelyben a keresetkorlátozás alatti jövedelemmel rendelkezik. Az én számításom szerint 2018. május 17-én tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az a kérdésem, hogy ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése ebben az évben megtörténik, a kereset-korlátozást mely időtartamig kell figyelembe venni? Esetleg időarányosan 2018. május 17-éig kell számolni a jövedelmét, hogy ne haladja meg a keresetkorlátot, vagy pedig ebben az évben már egyáltalán nem kell a keresetkorlátozást figyelembe venni?
2017. szeptemberben a bruttó átlagkereset 292 900 forint volt, 13,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–szeptemberben a bruttó átlagkereset 290 900 forint volt, közölte a KSH.
2017. augusztusban a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt, 13,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–augusztusban a bruttó átlagkereset 290 600 forint volt, jelentette a KSH.
Tisztelt Szakértő! Feladataimat átszervezés címszóval szétosztották és felmondtak nekem. Ez alig több, mint 2 hónapja történt. Informális úton értesültem arról, hogy munkakörömbe (többen voltunk azonos munkakörben) a múlt héten felvettek valakit (bár a munkakör neve más, de egyértelműnek tűnik az azonosság). A 30 napos perindítási határidő persze már letelt. A Pp. szerinti igazolási kérelemmel élhetek (hogy rajtam kívül álló ok, de nem betegség miatt nem pereltem korábban) és perelhetek még? A 30 nap ugyan eltelt, viszont ha nem töltik be a pozíciót (vagy nem tudok róla), akkor nyilván nem fogok bírósághoz fordulni, hiszen magát az átszervezést nem támadnám, mivel nem lenne esélyem. Hallottam olyan gyakorlatról, hogy a munkáltató egy idő után "rájöhet" arra, hogy mégse volt célszerű az átszervezés, és nem kell visszavennie a volt munkavállalót, mást is felvehet. Érthető, hogy pl. 1 év után mást akarna foglalkoztatni, nem pedig engem visszavenni. Itt viszont alig 2 hónap után derült ki. Szerintem egyértelmű a helyzet (hogy kiszámolták a 30 napot, majd még rászámoltak a biztonság kedvéért), de az nem, hogy a jog ilyenkor védi-e a munkavállalót (tehát indíthatok-e még keresetet 30 napon túl is, ha azon belül ki se derülhetett, hogy nem történt átszervezés, vagy nem állt rendelkezésre információ), vagy a 30 nap miatt nincs esélyem? Köszönettel.
Képzettebbek a nők a férfiaknál, de továbbra is kevesebbet keresnek, alulreprezentáltak a politikai életben, és kevésbé valószínű, hogy vezető pozícióba kerüljenek az üzleti életben, vagy vállalkozást indítsanak – ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányából.
A beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán a GKI 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 2018-ra is hasonló ütemű növekedést vár. Ez lényeges gyorsulás a 2016. évi 2 százalékhoz képest, aminek oka az EU-támogatások újrainduló beáramlása és a választások előtti keresletélénkítés. Ugyanakkor a magyar növekedés, bár lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban csak igen szerény eredmény.
Továbbra is a cégvezetés a legjobban fizető foglalkozás Magyarországon, ugyanis a vezérigazgatók bruttó átlagbére 1 millió 447 ezer forint; a cégvezetést és a menedzsmentet nem nézve pedig a pilóták keresik a legtöbbet, bruttó 956 ezer forintot – olvasható a pénteki Világgazdaságban.
2017. júniusban a bruttó átlagkereset 297 300 forint volt, 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–júniusban a bruttó átlagkereset 290 300 forint volt – jelentette a KSH:
Tisztelt Szakértő! Kollégánk C2 kategóriás rokkantsági ellátásban részesül, újabb műtét után várhatóan hosszasan táppénzen lesz. Megszűnik-e a rokkantsági ellátása, ha táppénzen lesz, keresetnek számít-e a táppénz? Amennyiben a táppénz összege meghaladja három egymás követő hónapon át a minimálbér 150 százalékát, akkor megszűnik a rokkantsági ellátás? Betegszabadság tartama alatt fizethető-e ki részére prémium az előző havi teljesítménye után? Köszönettel várom válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték