1287 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére

Kérdés

Egy magánszemély 100 százalékos tulajdonosa "A" Kft.-nek. "A" Kft. 50 százalékos hányaddal rendelkezik "B" Kft.-ben. "B" Kft. másik tulajdonosa 50 százalékos tulajdoni hányaddal a magánszemély testvére. "A" és "B" Kft. kapcsolt vállalkozás a taotörvény szerint?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretnénk megtudni, hogy ha egy magánszemély (egyszemélyes kft. egyedüli tagja) eladja az üzletrészét két másik kft.-nek, azáltal az eladó kft. mindkét vevő cégnek tulajdonosa is lesz, akkor valamilyen úton-módon lehetséges-e ennek az új tulajdonosnak, mint cégnek számláznia a vevő cégeknek szolgáltatásnyújtásról? (A vevő cégeknek ugyanaz a tulajdonosa.) Ha igen, mire kell figyelni, milyen egyéb vonzata van? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (belföldi kft.) részére egy külföldi magánszemély (nem kapcsolt vállalkozás) bankszámlánkra való utalással a költségek fedezetére nyújtott 2015-ben végleges átadási céllal pénzeszközt. Kérdésem, hogy rendkívüli bevételnek minősül-e az összeg, jár-e adóalap-korrekcióval és illetékfizetési kötelezettséggel, esetleg egyéb (bejelentési, adózási) kötelezettségeink is vannak? Van-e jelentősége, hogy a magánszemély kapcsolt vállalkozás vagy sem, illetve kötelesek vagyunk-e indokolni, hogy egy idegen magánszemély milyen indíttatásból nyújtott kölcsönt a társaságnak? Tisztelettel: Győri Erika

Kérdés

Kedves Gabriella! Köszönöm szépen a válaszát. A bt.-nek nincs természetes személy ügyvezetője, maga a kft. az ügyvezető. A kft., mint ügyvezető nevében minden szükséges helyen a kft. természetes személy ügyvezetője ír alá a bt.-nél is, így például a két cég között fennálló szerződést is mindkét oldalról ugyanaz a személy írja alá. Nem tudom, hogy ez esetben a közös ügyvezetés kérdésköre nem merül-e fel, nehezen megfogható ez a helyzet számomra. A fontosságát az adja, hogy a kft. a bt. részére havonta számlát állít ki az ügyvezetői teendők ellátásáról, és felmerült az esetleges transzferár-dokumentáció szükségességének kérdése.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" Bt. beltagja és üzletvezetője (társaság képviseletére egyedül jogosult tagja) "B" Kft. "B" Kft. "A" Bt.-ben 4,7 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A” Kft. tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van „C” és „D”. Ezek a magánszemélyek néhány évvel ezelőtt kölcsönt nyújtottak „B” Kft.-nek. Törlesztés, visszafizetés nem történt. A kölcsön visszafizetését „A” Kft. átvállalta „B” Kft.-től. Ha jól tudom, „A” Kft. esetében egyéb ráfordítás, „B” Kft. esetében egyéb bevétel keletkezett. Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot, kell-e alkalmazni adóalap-növelő/-csökkentő tételeket? Köszönöm szépen! Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Adózóna! K+F pályázat beadása során kérdésként merült fel a következő probléma: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosai mindkét kft.-ben ugyanazok a magánszemélyek 50-50 százalékos tulajdoni hányadban. "A" Kft.-ben az egyik magánszemély az ügyvezető, a másik magánszemély cégvezetői tisztséget lát el, "B" Kft.-ben fordított a tulajdonosok tisztsége. Tehát nem azonos az ügyvezetés a kft.-kben. A pályázatíró mindenféle nyilatkozatokat kér tőlünk arra vonatkozóan, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozás, valamint, ha már nem is a tulajdonosi viszonyok miatt, akkor szerinte azért kapcsolt a két vállalkozás, mert szomszédos piacon tevékenykedik. Kérdésem tehát, hogy a fenti vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek e, valamint, hogy a art., tao, Ptk. törvényeken kívül figyelembe kell-e vennünk más jogszabályt a kapcsoltság megállapításánál, valamint, hogy a pályázati kiírás megállapíthat-e eltérő besorolást a törvényekekhez képest? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Lévai Judit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A” Kft. a tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek 910 000 forint tagi kölcsön követelése van „B” Kft.-vel szemben. Ez a követelés engedményezésre került „C” magánszemélyre, amely az „A” Kft. 51 százalékos tulajdonosa. Az engedményes 260 000 forintot köteles fizetni a követelésért. A tagikölcsön-követelés behajtható lenne, mivel „B” Kft. működik, bevételt termel. Hogyan kell „A” Kft. esetében könyvelni? 910 000 forint: egyéb ráfordítás, 260 000 forint: egyéb bevétel? Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot? Köszönöm szépen! Vágner Emília

Kérdés

Kft. ügyfelem másik, kapcsolt kft.-nek nyújtott kölcsönt, kamatmentesen. Kiszámolom a jegybanki alapkamat + 5 százalékkal a számított kamatokat és a társasági adó bevallásánál 'a ki nem fizetett kamattal' az egyik fél csökkenti, a másik növeli az adóalapját. Helyes az eljárás? A kamatszámításnál figyelembe kell vennem a jegybanki alapkamat ingadozást vagy erre is igaz lehet a tárgyfélév első napja kamatának alkalmazása? Köszönöm, CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha jól értettem válaszát, akkor a juttató fél adóalapot emel a kapcsolt vállalkozásra való hivatkozással, a juttatást kapó fél viszont nem csökkentheti az adóalapját semmilyen jogcímen. Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van három cég, melyek 2015-ben kapcsolt viszonyban voltak egymással, A, B, C cégek. Az A cég üzletrészeit a C cég 2015. 08. 14-én eladta. A kapcsolt viszony tehát eddig az időpontig állt fenn az A céggel. Az helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése mindhárom cégre érvényes, és az összesített bevételeik (A cég esetében időarányosan 2015. 08. 14-éig) meghaladja az 500 millió forintot, valamint az egyes arányok az 50 százalékot. Az A, C cég hipabevallásánál hogyan kellene figyelembe vennem a 2015. 08. 14. előtti kapcsolt időszakot, és az azt követő időszakot? Az A cég összes bevételét nem arányosíthatom a kapcsolt viszony árbevételarányához, mert az egy torz eredményt hozna. (Vagy mégis kell?) A hipabevallásban hogyan tudom szétválasztani a két időszak hipaalapját? Mi van akkor, ha az A cég 2015. 08. 14. után egy másik (B-től és C-től független) cégben lesz kapcsolt, és a helyiadó-törvény 39. § (6) pontja itt is érvényes lesz rá? Ezekben az esetekben hogyan tudom a hipát kiszámolni, majd bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! "A" Kft.-ben van két magánszemély tulajdonos 50 százalékban az apa, 50 százalékban az anya, "B" Kft.-ben két magánszemély tulajdonos, 51 százalék a fiú, és 49 százalékban a fiú felesége. A két kft. között üzleti kapcsolat jött létre. Kérdésem az lenne, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a társaságiadó-törvény alapján?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két általam könyvelt cég telephelyet vásárolna. Az egyik egy egyszemélyes kft., a másik három tagból áll, az egyikük az egyszemélyes kft. tulajdonosa is, azaz kapcsolt vállalkozásról van szó. Mivel nem volt hasonló esetem még, kérdésem a következő: van-e akadálya, hogy a szóban forgó két kft. 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel, együtt vegye meg a szóban forgó telephelyet? Mire érdemes figyelni ilyenkor? Egy esetleges telephely-fejlesztési pályázat esetében a fenti tulajdonviszonyok nehezítik-e a pályázatban való részvételt? Ha megvalósulna is az adásvétel, a szóban forgó telephely-vásárlásra fel lehet-e oldani korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném válaszát. Egyik ügyfelem átvállalná – ellenszolgáltatás nélkül – kapcsolt vállalkozása tartozását. Kérdésem: a társasági adó korrekciós tételekre vonatkozik mindkét fél szempontjából. Az átvállaló félnél a tartozás-átvállalás ráfordításnak minősül, de a társaságiadó-törvény 8. § (1) h) pontja szerint adóalapot kell emelnem az összegével? (A 3. számú melléklet 13. pontja ebben az esetben nem játszik szerepet, mert a kapcsolt vállalkozás eredménye enélkül az összeg nélkül is pozitív.) A másik félnél a tartozás-átvállalás bevételnek minősül. Itt csökkenthetem-e a társasági adó alapját (mivel a másik fél már emelt adóalapot), és, ha igen, akkor milyen jogcímen? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonosai között anya-lánya rokoni kapcsolat van. Az anya egyéni vállalkozó számlázna lánya egyszemélyes kft.-jének. Mindketten az általános szabály szerinti áfa alá tartoznak. Vállalkozói szja (egyéni vállalkozó), illetve tao (kft.) szerint adóznak. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek? Milyen bejelentési kötelezettségek vannak az egyéni vállalkozó, illetve a kft. részéről? Előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyesen lévő kezdő vállalkozó táppénzigénylése + csed + gyed

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Egyéni vállalkozás gyes mellett

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Apai gyed igénylése munkaviszony megszűntetése, majd új munkaviszony létesítése esetén

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink