Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1231 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére

    Kérdés

    Segítségüket szeretném kérni. Két kft.-ben is tulajdonos vagyok, tevékenységünk: kereskedelem. "A" Kft.-ben a férjemmel 50-50 százalékos megosztásban, mindketten ügyvezetők is vagyunk a férjemmel, mind a ketten aktívan irányítjuk a céget (nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozunk itt minden kereskedelmi partnerünket ugyanazon a nagykeráron szolgáljuk ki (így "B" Kft.-t is). "B" Kft.-ben az édesanyámmal vagyok tulajdonos, 50-50 százalékos arányban. "B" Kft. ügyvezetője az édesanyám, itt semmiben nem veszek részt, csak tulajdonos vagyok (ez a cég csak kiskereskedelemmel foglalkozik). Kérem szíves segítségüket, hogy jelen esetben kapcsolt vállalkozásról van-e szó. Annyi egymásnak ellentmondó választ kaptam (oktatásokon, NAV-infón stb.), amibe egyszerűen beleőrül az ember! Transzfernyilvántartás-készítésre kötelezett vagyok? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel :)

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A fenti témában szeretnék segítséget kérni. Van egy kft. (társasági adó alany), az árbevétele megközelítette az 500 millió forintot. Kapcsolt vállalkozása kiva alany, melynek árbevétele 30 millió forint. Együtt kell-e figyelni a két kft. árbevételét a kisebb kft. kivaalanyiságának megszűnése tekintetében is (társasági adó alól való áttéréskor a kiva alá ez együttesen számít)?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz

    Kérdés

    Egy magánszemély 100 százalékos tulajdonosa "A" Kft.-nek. "A" Kft. 50 százalékos hányaddal rendelkezik "B" Kft.-ben. "B" Kft. másik tulajdonosa 50 százalékos tulajdoni hányaddal a magánszemély testvére. "A" és "B" Kft. kapcsolt vállalkozás a taotörvény szerint?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azt szeretnénk megtudni, hogy ha egy magánszemély (egyszemélyes kft. egyedüli tagja) eladja az üzletrészét két másik kft.-nek, azáltal az eladó kft. mindkét vevő cégnek tulajdonosa is lesz, akkor valamilyen úton-módon lehetséges-e ennek az új tulajdonosnak, mint cégnek számláznia a vevő cégeknek szolgáltatásnyújtásról? (A vevő cégeknek ugyanaz a tulajdonosa.) Ha igen, mire kell figyelni, milyen egyéb vonzata van? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk (belföldi kft.) részére egy külföldi magánszemély (nem kapcsolt vállalkozás) bankszámlánkra való utalással a költségek fedezetére nyújtott 2015-ben végleges átadási céllal pénzeszközt. Kérdésem, hogy rendkívüli bevételnek minősül-e az összeg, jár-e adóalap-korrekcióval és illetékfizetési kötelezettséggel, esetleg egyéb (bejelentési, adózási) kötelezettségeink is vannak? Van-e jelentősége, hogy a magánszemély kapcsolt vállalkozás vagy sem, illetve kötelesek vagyunk-e indokolni, hogy egy idegen magánszemély milyen indíttatásból nyújtott kölcsönt a társaságnak? Tisztelettel: Győri Erika

    Kérdés

    Kedves Gabriella! Köszönöm szépen a válaszát. A bt.-nek nincs természetes személy ügyvezetője, maga a kft. az ügyvezető. A kft., mint ügyvezető nevében minden szükséges helyen a kft. természetes személy ügyvezetője ír alá a bt.-nél is, így például a két cég között fennálló szerződést is mindkét oldalról ugyanaz a személy írja alá. Nem tudom, hogy ez esetben a közös ügyvezetés kérdésköre nem merül-e fel, nehezen megfogható ez a helyzet számomra. A fontosságát az adja, hogy a kft. a bt. részére havonta számlát állít ki az ügyvezetői teendők ellátásáról, és felmerült az esetleges transzferár-dokumentáció szükségességének kérdése.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! "A" Bt. beltagja és üzletvezetője (társaság képviseletére egyedül jogosult tagja) "B" Kft. "B" Kft. "A" Bt.-ben 4,7 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! „A” Kft. tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van „C” és „D”. Ezek a magánszemélyek néhány évvel ezelőtt kölcsönt nyújtottak „B” Kft.-nek. Törlesztés, visszafizetés nem történt. A kölcsön visszafizetését „A” Kft. átvállalta „B” Kft.-től. Ha jól tudom, „A” Kft. esetében egyéb ráfordítás, „B” Kft. esetében egyéb bevétel keletkezett. Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot, kell-e alkalmazni adóalap-növelő/-csökkentő tételeket? Köszönöm szépen! Vágner Emília

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! K+F pályázat beadása során kérdésként merült fel a következő probléma: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosai mindkét kft.-ben ugyanazok a magánszemélyek 50-50 százalékos tulajdoni hányadban. "A" Kft.-ben az egyik magánszemély az ügyvezető, a másik magánszemély cégvezetői tisztséget lát el, "B" Kft.-ben fordított a tulajdonosok tisztsége. Tehát nem azonos az ügyvezetés a kft.-kben. A pályázatíró mindenféle nyilatkozatokat kér tőlünk arra vonatkozóan, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozás, valamint, ha már nem is a tulajdonosi viszonyok miatt, akkor szerinte azért kapcsolt a két vállalkozás, mert szomszédos piacon tevékenykedik. Kérdésem tehát, hogy a fenti vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek e, valamint, hogy a art., tao, Ptk. törvényeken kívül figyelembe kell-e vennünk más jogszabályt a kapcsoltság megállapításánál, valamint, hogy a pályázati kiírás megállapíthat-e eltérő besorolást a törvényekekhez képest? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Lévai Judit

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! „A” Kft. a tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek 910 000 forint tagi kölcsön követelése van „B” Kft.-vel szemben. Ez a követelés engedményezésre került „C” magánszemélyre, amely az „A” Kft. 51 százalékos tulajdonosa. Az engedményes 260 000 forintot köteles fizetni a követelésért. A tagikölcsön-követelés behajtható lenne, mivel „B” Kft. működik, bevételt termel. Hogyan kell „A” Kft. esetében könyvelni? 910 000 forint: egyéb ráfordítás, 260 000 forint: egyéb bevétel? Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot? Köszönöm szépen! Vágner Emília

    Kérdés

    Kft. ügyfelem másik, kapcsolt kft.-nek nyújtott kölcsönt, kamatmentesen. Kiszámolom a jegybanki alapkamat + 5 százalékkal a számított kamatokat és a társasági adó bevallásánál 'a ki nem fizetett kamattal' az egyik fél csökkenti, a másik növeli az adóalapját. Helyes az eljárás? A kamatszámításnál figyelembe kell vennem a jegybanki alapkamat ingadozást vagy erre is igaz lehet a tárgyfélév első napja kamatának alkalmazása? Köszönöm, CsK

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha jól értettem válaszát, akkor a juttató fél adóalapot emel a kapcsolt vállalkozásra való hivatkozással, a juttatást kapó fél viszont nem csökkentheti az adóalapját semmilyen jogcímen. Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van három cég, melyek 2015-ben kapcsolt viszonyban voltak egymással, A, B, C cégek. Az A cég üzletrészeit a C cég 2015. 08. 14-én eladta. A kapcsolt viszony tehát eddig az időpontig állt fenn az A céggel. Az helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése mindhárom cégre érvényes, és az összesített bevételeik (A cég esetében időarányosan 2015. 08. 14-éig) meghaladja az 500 millió forintot, valamint az egyes arányok az 50 százalékot. Az A, C cég hipabevallásánál hogyan kellene figyelembe vennem a 2015. 08. 14. előtti kapcsolt időszakot, és az azt követő időszakot? Az A cég összes bevételét nem arányosíthatom a kapcsolt viszony árbevételarányához, mert az egy torz eredményt hozna. (Vagy mégis kell?) A hipabevallásban hogyan tudom szétválasztani a két időszak hipaalapját? Mi van akkor, ha az A cég 2015. 08. 14. után egy másik (B-től és C-től független) cégben lesz kapcsolt, és a helyiadó-törvény 39. § (6) pontja itt is érvényes lesz rá? Ezekben az esetekben hogyan tudom a hipát kiszámolni, majd bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kiküldetési jogviszony (KOR-HUN)

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Külföldön (Ausztriában) végzett tevékenység utáni adólevonás tisztázása

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Tartós megbízás és biztosítotti státusz

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media