Közeleg az éves beszámolók és a társaságiadó-bevallások beadási határideje, és ezzel együtt – akinek kötelező – a piaciár-dokumentációk elkészítésének, aktualizálásának határideje is. A piaciár-megállapítási, -alkalmazási kötelezettség azonban nem csak azokra vonatkozik, akiknek a vonatkozó PM rendelet szerint valamilyen szintű dokumentációt kell készíteniük.
Tisztelt Szakértő! Három cég (A, B, C) kapcsolt vállalkozások. A cégben nem csak magánszemély tulajdonos van, hanem B cég is tulajdonos, B és C cégekben csak magánszemélyek a tulajdonosok. Ebben az esetben jól gondolom, hogy csak az A cég nem jogosult a taotörvény 7. § (1) zs) pontja szerinti kedvezményt igénybe venni, a másik kettő cég jogosult, ha minden egyéb más feltételnek megfelelnek?
Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, szíveskedjenek állást foglalni abban, hogy a következő tulajdonosi szerkezettel rendelkező három társaságra – a következő esetekben A és B eset – érvényes-e a kapcsolódó vállalkozás a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (5) bekezdésének „közösen fellépő természetes személyek egy csoportja" fordulata? A eset: Két testvér, mint magánszemélyek, kizárólagosan tagjai a C, D, E jelű korlátolt felelősségű társaságoknak. Mindhárom kft.-ben a testvér magánszemélyek 50-50 százalékban tulajdonosai az üzletrészeknek, önálló ügyvezetők, a taggyűlések akkor határozatképesek, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő tag részt vesz. A kft.-k azonos piacon működnek. B eset: C, D, E. kft-k azonos piacon működnek, mindhárom kft.-nek magánszemélyek a tagjai, a taggyűlések akkor határozatképesek, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő tag részt vesz. C Kft. üzletrészének tulajdonosai: 50 %-ban Hzs, 20-20 %-ban Hr és Hsz, 10 %-ban Hi-né.. D Kft. üzletrészének tulajdonosai: 50 %-ban Hi, 20-20 %-ban Hreb és Hszim, 10 %-ban Hzs-né. E Kft. üzletrészének tulajdonosai: 20-20 %-ban Hr és Hsz, 10 %-ban Hi-né, 20-20 %-ban Hreb és Hszim, 10 %-ban Hzs-né. Hr, Hsz, és Hi-né.. Hi, gyermekei és felesége, míg Hreb és Hszim, és Hzs-né. Hzs gyermekei és felesége. Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Van egy kft. és egy szociális szövetkezet. A kft.-ben van egy ügyvezető (ő a vezető tisztségviselő) és egy cégvezető, akik a vállalkozást önállóan képviselik. A szociális szövetkezet vezető tisztségviseletét önállóan a kft. cégvezetője látja el. A tulajdonosi kör nem ugyanaz. Azt szeretném megkérdezni, hogy a kft. és a szövetkezet kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az a két vállalkozás, ahol a már meglévő kft. ügyvezetője vagyok és 70 százalékban tulajdonosa is, illetve felkértek egy most alakuló cég ügyvezetésére, ahol csak ügyvezető lennék, tulajdoni részem nem lenne, sem nekem, sem közeli hozzátartozómnak. Köszönöm válaszát: Cséva
Tisztelt Szakértő! Számtalan kapcsolt vállalkozás témához kötődő kérdést olvastam az oldalon, de egyikben sem találtam meg a választ a következővel kapcsolatban: Adott egy bt., amelyben a tulajdoni viszonyok a következők: Fiú1: ügyvezető beltag, 40 %, Fiú2: kültag, 40%, Apa: kültag, 20 % Adott egy kft., amelyben a tulajdoni viszonyok: Apa: ügyvezető tulajdonos, 70 %, Fiú2: tulajdonos, 30 % Értelmezésem szerint, ha szerződéses jogviszony jön létra a két fél között, akkor kapcsolt vállalkozásnak számítanak, hiszen a közeli hozzátartozók részesedése összeadódik (mindkét cégben 100-100 %). Mi lenne a helyzet abban az esetben, ha a bt. (és benne Fiú1 beltag, mint kisadózó) kata hatálya alá kerülne, és szerződés jönne létre közöttük? Szintén kapcsolt vállalkozások lennének, és ez a munkaviszonytól elhatárolásnál problémát jelenthet? Nem teljesen világos, hogy mit jelent, és mi a következménye a törvényben szereplő "egy személynek kell tekinteni" résznek. Köszönöm.
Tisztelt Cím, a kérdésem kapcsolt vállakozások között fennálló elengedett kölcsönnel kapcsolatos. A Tao törvényből úgy olvasom ki, hogy az elengedő fél oldalán a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg egyértelműen növelő tétel a Tao törvény 8. § (1) h. pontja szerint. Viszont a másik oldalon, ahol rendkívüli bevételt számoltak el, az elengedett kötelezettség miatt, a Tao törvény csökkentő tételek, 7. § erre vonatkozó pontjait hatályon kívü helyezték. A csökkentő tételként való figyelembevételt esetlegesen a Tao törvény 18. § (1) bekezdése említi, de én nem olvasom ki egyértelműen, hogy az elengedett kölcsön is ide sorolható. További információ, hogy a kölcsönt annak idején tulajdonrész vásárlásra, azaz részesedésre adták, melynek értéke a mérlegforduló napján - ami a kölcsön elengedésének a napja is - nulla, miután a megvásárolt cég veszteséges, saját tőkéje "mínuszos". Kérdésem, hogy az a cég, ahol a kötelezettséget rendkívüli bevételként elszámolták a 18. § (1) bekezdésére hivatkozva, csökkentheti-e a társasági adó alapját? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! "A" vállalkozás 100 százalékos részesedéssel rendelkezik "B" vállalkozásban. Az ügyvezetőjük is ugyanaz. Nincs köztük számlázási kapcsolat, nem valósul meg gazdasági esemény a két cég között. Le kell-e jelenteni a NAV-nak a kapcsolt vállakozási viszonyt? Köszönönettel
Egy magánszemély 100 százalékos tulajdonosa "A" Kft.-nek, és 50 százalékos tulajdonosa "B” Kft.-nek. „B” Kft. 50 százalékos tulajdonosa egy másik magánszemély. "A" és "B" Kft. kapcsolt vagy partnervállalkozás a kkv-törvény szerint?
Tisztelt Szakértő! Adott egy közösségen belüli gazdasági társaság (A) – közösségen belüli székhellyel, melynek tulajdonosi arányai: férj 90 százalék, a férj édesapja 10 százalék. A férj felesége egy kizárólag Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságban (B) rendelkezik 25 százalékos tulajdoni hányaddal. A feleség nem ügyvezetője a magyar gazdasági társaságnak, és meghatározó befolyással sem bír. Tekinthető-e A-B kapcsolt vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-ben ügyvezető1 100 százalékos tulajdonos. "B" Kft.-ben ügyvezető2 51 százalékban tulajdonos. "A" és "B" Kft. ügyvezetői alapítottak egy "C" Kft.-t, melyben 40-40 százalékos tulajdonrészük van, a további 20 százalék a családtagjaik tulajdona. "C" Ktt.-ben közösen látják el az ügyvezetést. Kérdésem, hogy A-B-C kft.-k egymással kapcsolt vállalkozások-e?
Segítségüket szeretném kérni. Két kft.-ben is tulajdonos vagyok, tevékenységünk: kereskedelem. "A" Kft.-ben a férjemmel 50-50 százalékos megosztásban, mindketten ügyvezetők is vagyunk a férjemmel, mind a ketten aktívan irányítjuk a céget (nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozunk itt minden kereskedelmi partnerünket ugyanazon a nagykeráron szolgáljuk ki (így "B" Kft.-t is). "B" Kft.-ben az édesanyámmal vagyok tulajdonos, 50-50 százalékos arányban. "B" Kft. ügyvezetője az édesanyám, itt semmiben nem veszek részt, csak tulajdonos vagyok (ez a cég csak kiskereskedelemmel foglalkozik). Kérem szíves segítségüket, hogy jelen esetben kapcsolt vállalkozásról van-e szó. Annyi egymásnak ellentmondó választ kaptam (oktatásokon, NAV-infón stb.), amibe egyszerűen beleőrül az ember! Transzfernyilvántartás-készítésre kötelezett vagyok? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel :)
Tisztelt Szakértő! A fenti témában szeretnék segítséget kérni. Van egy kft. (társasági adó alany), az árbevétele megközelítette az 500 millió forintot. Kapcsolt vállalkozása kiva alany, melynek árbevétele 30 millió forint. Együtt kell-e figyelni a két kft. árbevételét a kisebb kft. kivaalanyiságának megszűnése tekintetében is (társasági adó alól való áttéréskor a kiva alá ez együttesen számít)?
Két kft.-ben két magánszemély fele-fele arányban tulajdonos, akik ügyvezetők, illetve cégvezetők a társaságokban. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték