A jogalkotók ráébredtek arra, hogy egyre több vállalkozás lát fantáziát a veszteséges (de egyébként tisztességesen működő) versenytársa felvásárlásában rejlő adócsökkentési lehetőségekben, és igyekeznek meggátolni, hogy egyesek csak azért vásároljanak fel alvó cégeket, hogy annak elhatárolt veszteségét később felhasználhassák.
Tisztelt Szakértő ! Két magánszemély („X” és „Y,” testvérek) 50-50 százalékos tulajdonosok két vállalkozásban (”A” és „B”) A cégek jegyzett tökéje 3-3 millió forint. „A” cég hitelfelvételéhez a tulajdonosok és a „B” cég készfizető kezességet vállaltak. „A” cég felszámolás alá került. „X” személy a közelmúltban elhunyt, a cégekben csak „Y” személy maradt tulajdonosként. „B” cég ellen a készfizető kezesség beváltása érdekében a pénzintézet felszámolást kezdeményezett, mely „X” személy halála után vált jogerőssé. „X” személynek egy nagykorú gyermeke van, édesanyja él. Mindketten lemondanak az örökségről, „Y” személy a következő örökös. Kérdések: 1. amennyiben „Y” személy elfogadja az üzletrészt, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen következményekkel kell számolnia? 2. Mi az örökösödési illeték alapja és mértéke, különös tekintettel a következőkre: − „A” cég „X” személy halála időpontjában már felszámolás alatt volt, saját tőkéje negatív. − „B” cég ebben az időpontban még nem volt felszámolás alatt, mindkét cég rendelkezik ingatlannal és ingósággal egyaránt, melyek jelzáloggal teheltek..”B” cégben az ingatlan a korábbi években átértékelésre került és a hitel miatt szintén jelzáloggal terhelt. − „X” ellen még csak 5 millió forint erejéig indult végrehajtás. − „A” és „B” cégek eszközeinek és ingatlanainak könyv szerinti és becsült összértéke is nagyobb, mint a jegyzett tőke, de lényegesen kevesebb, mint a hitel. − Az örökség elfogadása esetén a készfizető kezesség is továbbszáll?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély két kft.-ben is választott ügyvezető. Nem tag egyikben sem! Az 1. számú cégben munkaviszonyként látja el ezt a feladatot, munkabérért. A 2. számú cégtől semmilyen juttatást nem kap (ingyen látja el a feladatot). A két cég egyébként kapcsolt vállalkozás, közös az anyavállalatuk. Kérdésem, hogy a 2. számú cégnek így milyen a jogviszonya az ügyvezetővel? Keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettség? Van-e bármilyen szerződéskötési kötelezettség (az alapítói okiraton kívül), illetve bejelentési kötelezettség? Köszönettel: Biró Katalin
A kft.-ben a férj az ügyvezető és a 70 százalékos tulajdonos, a maradék 30 százalék a feleségé. A feleségnek van egy bt.-je, amelyben beltag, és 50 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik. A bt. a kft. részére gépkocsi-bérbeadást, valamint egyéb adminisztratív tevékenységet végez. A két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?
Tisztelt Adózóna! Igazam van-e, hogy az alábbi 3 családi vállalkozás egymással kapcsoltnak minősül? A kft: férj 25 %, feleség 11 %, 1. gyerek 32 %, 2. gyerek 25 % B kft: férj 70 %, feleség 10 %, 1. gyerek 10 %, 2. gyerek 10 % C bt: férj 0 %, feleség 16,7 %, 1. gyerek 45,625 %, 2. gyerek 45,625 % Kérném szépen a megítélésüket. Különleges kikötés, szavazateltérítés, egyéb nincs a vállalkozásokban. Köszönettel! Jné
Tisztelt Szakértő! X kft.-ben a fiú 75, az apa 25 százalékban tulajdonos. A fiú Y kft.-ben 100 százalékban tulajdonos. Mindkettőjüknek egyéni vállalkozása is van. Milyen kapcsolt vállalkozásokat kell bejelenti a NAV-hoz? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-ben a férj 90, a feleség 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A férjnek "B" Kft.-ben 34 százalékos szavazati joga, tulajdonrésze van, a társaságban még két tulajdonos van, 33-33 százalékos szavazati joggal és tulajdonrésszel. A társasági szerződés szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha legalább a törzstőke fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Érdeklődnék, hogy az "A" és "B" Kft. kapcsoltnak minősül? Mit jelent a meghatározó befolyással rendelkezés? Erre a társasági szerződésben kell kitérni, vagy az előzőekben részletezett paraméterekből utal erre valami? Válaszát előre is köszönöm. Páll Miklós
A különböző adók, illetékek mértékét befolyásolja, hogy az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött-e szerződés, tőle szerzett-e bevételt. Körbejártuk a kapcsolt vállalkozás fogalmát és adózási következményeit.
Az a kérdésem, hogy, ha egy evás kft. egy másik evás kft.-től kapott bevételt, és akitől kapta, annak egyik tulajdonosa többségi tulajdonosa mindkét kft.-nek, akkor növeli-e az evaalapot az az összeg, amit a kft. a másik kft.-től kapott? Mindkét cég evás, tehát a szolgáltatásért fízető nem igényelhette vissza az áfát, nem vonhatta le költségként a számla összegét – nem társaságiadó-alany –, hanem a bruttó bevétele alapján adózott.
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogy az evás cég másik cégtől származó bevétele kapcsolt vállalkozástól származónak minősül-e, ha a tulajdonos-ügyvezető mindkét társaságban tulajdonos. Kérdésére Szolnoki Béla könyvvizsgáló adószakértőnk válaszolt.
Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha egy egyéni vállalkozó 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a kiva feltételeinek vizsgálatakor figyelembe kell-e venni az üzleti kapcsolat nélküli kapcsolt vállalkozások mutatóit (létszám, bevétel, mérlegfőösszeg)? Várom mielőbbi válaszukat! Csont István
T. Cím! Kérem szíves véleményüket az alábbi kérdésre vonatkozóan. X magánszemély egy evás kft. 70 százalékos tulajdonos-ügyvezetője, 30 százalékos tualjdonos X felesége. X magánszemély egy másik kft. 50 százalékos tulajdonos-ügyvezetője, a másik tulajdonos itt egy német cég. Az evás cég számláz a másik kft. felé. Kapcsolt vállalkozástól származó bevétele-e ez? Várom válaszukat. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
T. Szakértő! 1. Az egyszemélyes ügyvédi iroda és annak magánszemély tulajdonosa kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao. tv. alapján? Álláspontom szerint igen, de szeretnék kérni egy megerősítést. Ebben az esetben az ügyvédi iroda és a magánszemély tulajdonosa közötti ügyleteket be kell-e jelenteni és alkalmazni kell-e piaci árat? A konkrét ügylet az lenne, hogy a magánszemély bérbeadja az 50 százalékos tulajdonában álló ingatlan a 100 százalékos tulajdonában álló ügyvédi irodának. 2. Szintén kapcsolt vállalkozással kapcsolatos kérdés, csak ebben az esetben egy magánszemély és egy, a magánszemély 100 százalékos tulajdonában álló kft. közötti ügyletről van szó. Ez is kapcsoltnak minősül, illetve ezt is be kell jelenteni? Itt konkrétan vállalkozási illetve adásvételi szerződésről lenne szó a magánszemély és cége között. Köszönöm!
Ügyfelem (kft.) ügyvezetője a férj, aki megbízásban látja el a feladatot. A kft. szerződést köt a feleség 100 százalékos tulajdonában levő másik kft.-vel. Kapcsoltnak minősül a társasági adó tekintetében a két társaság? Köszönettel, CSK
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték