Tisztelt Szakértő! Az édesanya az "A" egyszemélyes kft. tulajdonosa, illetve vezetője. A két gyermeke egy "B" bt. 50-50 százalékos tulajdonosai. Kérdésem, hogy a két vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Kapcsolt vállalkozás Tisztelt Szakértő! ,,A" cég egy egyszemélyes kft. (100% tulajdonrész). A ,,B" cég kétszemélyes kft., ahol a tulajdoni hányad 50-50 százalék, és az egyik tulajdonos az ,,A" cég tulajdonosa. A vállalkozások egymással nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Kérdésem: ez kapcsolt vállalkozás-e? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a 40%-os tulajdoni hányadú tag (ügyvezető) rendszeresen nyújt tagi kölcsönt a cégnek. A többi tag 20-20-20%-os tulajdoni hányadú, viszont ők az ügyvezető gyermekei is egyben. A kapcsolt vállalkozás megítélésénél van-e a fentieknek jelentősége (összeadódnak-e a tulajdoni hányadok) és emiatt kell-e a NAV felé bejelentést tenni? Ha igen, akkor mikori hatály dátummal kell megtenni, mivel a kölcsönszerződés kezdete még 2003. előtti? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Több ponton is módosítaná a kormány az adózás rendjéről szóló törvényt az új adócsomagban. Egyebek mellett változik a tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintos szabálya, a munkáltatói adó-megállapítási szabályok határideje, az automata berendezéseket üzemeltetők bejelentési kötelezettsége, az elévülésre vonatkozó szabály és a kapcsolt vállalkozások fogalma is.
Tisztelt Szakértő! Az ,,A" cég egy egyszemélyes kft. (100 % tulajdonrész). A ,,B" cég kétszemélyes kft., ahol a tulajdoni hányad 50-50 százalék, és az egyik tulajdonos az ,,A" cég tulajdonosa. A vállalkozások egymással nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Kérdésem: ez kapcsolt vállalkozás-e?
Szigorodnak a kapcsolt vállalkozásokra, az elhatárolt veszteség felhasználására, a k+f támogatásokra vonatkozó szabályok, emellett még számos más előírás módosulna az adócsomag szerint.
B és C vállalkozás magyar adóalanyok és egymással kapcsolt vállalkozások. B vállalkozás édesipari termék előállításával foglalkozik. B vállalkozás félkész terméket ad át C vállalkozásnak, amely késztermékké alakítja át oly módon, hogy a saját maga vásárolt anyaggal vonja be, majd lédiges (10 kg) csomagolásba visszaszállítja B vállalkozásnak, amely csomagolja (40 g) és gondoskodik a piacra jutásáról, értékesíti a készterméket. Kérdésem: Hogyan jár el helyesen a két vállalkozás: 1.) ha a félkész terméket B vállalkozás átszámlázza C vállalkozásnak, majd C vállalkozás a megmunkált termékről (10 kg lédiges csomagolású) B vállalkozásnak szintén számlát állít ki mint termékértékesítés? 2.) a B vállalkozás C vállalkozással bérmunkaszerződést köt és bérmunka szolgáltatást számláz B vállalkozás felé? Ebben az esetben a szolgáltatás díja tartalmazhat-e hozzáadott anyagköltséget, vagy minden anyagot a B vállalkozásnak kell biztosítania? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Fazekasné
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem érdeklődése alapján kérdezném, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi két kft.: "A" vállalkozás tulajdonosa két magánszemély, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Ebben a vállalkozásban az egyik 50 százalékos tag az ügyvezető. "B" Kft. tulajdonosa egy külföldi rt. A "B" Kft. ügyvezetője az "A" Kft. ügyvezetőjének a felesége. A "B" Kft. ügyvezetőjének sem az "A" sem a "B" Kft.-ben nincs tulajdoni részesedése. Ügyfelem szerint, mivel közeli hozzátartozók, kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Kállai János
Tisztelettel kérem állásfoglalásukat az alábbi kérdésben: Tulajdonosunk osztrák cég, amely a nevünkben időközönként törzsvásárlóink e-mail címére reklámhirdetést küld (kiárusítás, leárazás, akciók, stb.). Utólag ezeket a direct mailingeket kiszámlázza a cégünknek. Mi a helyzet ebben az esetben a reklámadóval? Osztrák tulajdonosunk hozzájárul cégünk reklámkiadásaihoz olyan formában, hogy havonta kiszámlázzuk neki a reklámköltségeink egy részét. Ebben az esetben mi a teendő a reklámadóval kapcsolatban? Nagyon köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Továbbra is egymásnak ellentmondó állásfoglalások jelennek meg a reklámadó fizetésére kötelezettek körével kapcsolatban. Az egyik kérdés, hogy ki köteles adót fizetni a Magyarországon nem letelepedett, reklám közzétételére alkalmas internetes felületeken megjelenő reklámok után, s vitatott továbbá az ügynökségeken keresztül megrendelt reklámokhoz kapcsolódó adófizetés kötelezettjének személye is. Ügyelni kell arra, hogy a kapcsolt vállalkozásokként bejelentettek köre nem feltétlenül azonos a reklámadó szempontjából kapcsoltnak minősülő körrel, s a korábban hibás 1494-es bejelentési nyomtatvány új verzióját használják az érintett adózók.
Adva van két kapcsolt vállalkozás (kettő kft.) "A" kft. át akarja adni egyik 100 százalékban saját tulajdonú ingatlanát "B" Kft.-nek. Hogyan teheti meg ezt a legköltségkímélőbb módon? Van-e az ügyletnek áfa-, adó-, illetékvonzata? Elég-e a két taggyűlés határozata, vagy valamilyen számlázási kötelezettség is van? Köszönettel! Jné
A jogalkotók ráébredtek arra, hogy egyre több vállalkozás lát fantáziát a veszteséges (de egyébként tisztességesen működő) versenytársa felvásárlásában rejlő adócsökkentési lehetőségekben, és igyekeznek meggátolni, hogy egyesek csak azért vásároljanak fel alvó cégeket, hogy annak elhatárolt veszteségét később felhasználhassák.
Tisztelt Szakértő ! Két magánszemély („X” és „Y,” testvérek) 50-50 százalékos tulajdonosok két vállalkozásban (”A” és „B”) A cégek jegyzett tökéje 3-3 millió forint. „A” cég hitelfelvételéhez a tulajdonosok és a „B” cég készfizető kezességet vállaltak. „A” cég felszámolás alá került. „X” személy a közelmúltban elhunyt, a cégekben csak „Y” személy maradt tulajdonosként. „B” cég ellen a készfizető kezesség beváltása érdekében a pénzintézet felszámolást kezdeményezett, mely „X” személy halála után vált jogerőssé. „X” személynek egy nagykorú gyermeke van, édesanyja él. Mindketten lemondanak az örökségről, „Y” személy a következő örökös. Kérdések: 1. amennyiben „Y” személy elfogadja az üzletrészt, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen következményekkel kell számolnia? 2. Mi az örökösödési illeték alapja és mértéke, különös tekintettel a következőkre: − „A” cég „X” személy halála időpontjában már felszámolás alatt volt, saját tőkéje negatív. − „B” cég ebben az időpontban még nem volt felszámolás alatt, mindkét cég rendelkezik ingatlannal és ingósággal egyaránt, melyek jelzáloggal teheltek..”B” cégben az ingatlan a korábbi években átértékelésre került és a hitel miatt szintén jelzáloggal terhelt. − „X” ellen még csak 5 millió forint erejéig indult végrehajtás. − „A” és „B” cégek eszközeinek és ingatlanainak könyv szerinti és becsült összértéke is nagyobb, mint a jegyzett tőke, de lényegesen kevesebb, mint a hitel. − Az örökség elfogadása esetén a készfizető kezesség is továbbszáll?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély két kft.-ben is választott ügyvezető. Nem tag egyikben sem! Az 1. számú cégben munkaviszonyként látja el ezt a feladatot, munkabérért. A 2. számú cégtől semmilyen juttatást nem kap (ingyen látja el a feladatot). A két cég egyébként kapcsolt vállalkozás, közös az anyavállalatuk. Kérdésem, hogy a 2. számú cégnek így milyen a jogviszonya az ügyvezetővel? Keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettség? Van-e bármilyen szerződéskötési kötelezettség (az alapítói okiraton kívül), illetve bejelentési kötelezettség? Köszönettel: Biró Katalin
A kft.-ben a férj az ügyvezető és a 70 százalékos tulajdonos, a maradék 30 százalék a feleségé. A feleségnek van egy bt.-je, amelyben beltag, és 50 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik. A bt. a kft. részére gépkocsi-bérbeadást, valamint egyéb adminisztratív tevékenységet végez. A két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték