Kapcsolt vállalkozás tulajdon alapján, anya-leánycég között

Megosztás Tetszik

Rendszeresen kapunk kérdéseket a vállalkozások kapcsoltságának megítéléséről. Ezúttal Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszait ismertetjük.

1. kérdés: Adott kettő kft., "A" és "B". "A" Kft.-ben apuka több mint 50 százalékos szavazattal rendelkezik, a fia nem tag. "B" Kft.-ben a fia 100 százalékos tulajdonos volt, így kapcsolt vállalkozásnak minősültek. Ebben az évben "B" Kft.-hez csatlakozott egy új tag (nem családtag), így 50-50 százalék lett a szavazati arány. "A" és "B" Kft. között nincs semmilyen gazdasági kapcsolat, teljesen más a tevékenységük, nem számláznak egymásnak. Az új szabályok szerint kapcsolt vállalkozások-e 2015. évben?

Amennyiben csak a tulajdoni arányokat tekintjük, akkor a két társaság nem minősül kapcsoltnak, mivel sem az adózó (A Kft.) sem harmadik személy (feltéve, hogy mindkét Kft-ben a meg nem nevezett tulajdonosok sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsoltak senkivel a szereplők közül) a B Kft-ben nem rendelkezik közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonnal. Azonban a tulajdoni viszony csak egy vetülete a kérdésnek – hívta fel a figyelmet Erdős Gabriella. A kapcsoltság fennállhat többségi szavazati jog, meghatározó befolyás, valamint az ügyvezetés egyezősége miatt is. A többségi befolyást, illetve a meghatározó befolyást a Ptk. 8:2. § definiálja.

Ptk. 8:2. § [Befolyás]

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)–(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

2. kérdés: Társaságunk kizárólagos, egyedüli tulajdonosa a négy évvel ezelőtti alapításunktól kezdve egy másik magyar társaság. Ugyanakkor a két cég között a közelmúltig egyéb szerződéses kapcsolat nem állt fenn. A közelmúltban azonban egy gazdasági ügylet kapcsán szerződéskötésre került sor a cégek között. A kérdésem arra irányul, hogy esetünkben ennek kapcsán kell-e változás-bejelentéssel élni az adóhivatal felé az Art. 23. paragrafusa szerint? Vagy arra való tekintettel, hogy az anyacégünkről van szó, amellyel értelemszerűen kapcsolt vállalkozási viszonyban vagyunk, ami a cégiratokból is egyértelműen kitűnik, mégsem kell bejelentéssel élnünk?

Szakértőnk válasza: A 2003. évi XCII. törvény (Art.) 23. § (4) szerint az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül. A törvény nem nevesít kivételeket, így az anyavállalatot is be kell jelenteni. Amennyiben ez nem történik meg, az adóhatóság mulasztási bírságot vethet ki.