További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kapcsolt vállalkozás tulajdon alapján, anya-leánycég között

  • adozona.hu

Rendszeresen kapunk kérdéseket a vállalkozások kapcsoltságának megítéléséről. Ezúttal Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszait ismertetjük.

1. kérdés: Adott kettő kft., "A" és "B". "A" Kft.-ben apuka több mint 50 százalékos szavazattal rendelkezik, a fia nem tag. "B" Kft.-ben a fia 100 százalékos tulajdonos volt, így kapcsolt vállalkozásnak minősültek. Ebben az évben "B" Kft.-hez csatlakozott egy új tag (nem családtag), így 50-50 százalék lett a szavazati arány. "A" és "B" Kft. között nincs semmilyen gazdasági kapcsolat, teljesen más a tevékenységük, nem számláznak egymásnak. Az új szabályok szerint kapcsolt vállalkozások-e 2015. évben?

Amennyiben csak a tulajdoni arányokat tekintjük, akkor a két társaság nem minősül kapcsoltnak, mivel sem az adózó (A Kft.) sem harmadik személy (feltéve, hogy mindkét Kft-ben a meg nem nevezett tulajdonosok sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsoltak senkivel a szereplők közül) a B Kft-ben nem rendelkezik közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonnal. Azonban a tulajdoni viszony csak egy vetülete a kérdésnek – hívta fel a figyelmet Erdős Gabriella. A kapcsoltság fennállhat többségi szavazati jog, meghatározó befolyás, valamint az ügyvezetés egyezősége miatt is. A többségi befolyást, illetve a meghatározó befolyást a Ptk. 8:2. § definiálja.

Ptk. 8:2. § [Befolyás]

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)–(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

2. kérdés: Társaságunk kizárólagos, egyedüli tulajdonosa a négy évvel ezelőtti alapításunktól kezdve egy másik magyar társaság. Ugyanakkor a két cég között a közelmúltig egyéb szerződéses kapcsolat nem állt fenn. A közelmúltban azonban egy gazdasági ügylet kapcsán szerződéskötésre került sor a cégek között. A kérdésem arra irányul, hogy esetünkben ennek kapcsán kell-e változás-bejelentéssel élni az adóhivatal felé az Art. 23. paragrafusa szerint? Vagy arra való tekintettel, hogy az anyacégünkről van szó, amellyel értelemszerűen kapcsolt vállalkozási viszonyban vagyunk, ami a cégiratokból is egyértelműen kitűnik, mégsem kell bejelentéssel élnünk?

Szakértőnk válasza: A 2003. évi XCII. törvény (Art.) 23. § (4) szerint az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül. A törvény nem nevesít kivételeket, így az anyavállalatot is be kell jelenteni. Amennyiben ez nem történik meg, az adóhatóság mulasztási bírságot vethet ki.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfatörvény 85. § (1) pont n) alpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Általános forgalmi adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Székhely bejelentése

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X