1242 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére

Kérdés

Egy magánszemély 100 százalékos tulajdonosa "A" Kft.-nek. "A" Kft. 50 százalékos hányaddal rendelkezik "B" Kft.-ben. "B" Kft. másik tulajdonosa 50 százalékos tulajdoni hányaddal a magánszemély testvére. "A" és "B" Kft. kapcsolt vállalkozás a taotörvény szerint?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretnénk megtudni, hogy ha egy magánszemély (egyszemélyes kft. egyedüli tagja) eladja az üzletrészét két másik kft.-nek, azáltal az eladó kft. mindkét vevő cégnek tulajdonosa is lesz, akkor valamilyen úton-módon lehetséges-e ennek az új tulajdonosnak, mint cégnek számláznia a vevő cégeknek szolgáltatásnyújtásról? (A vevő cégeknek ugyanaz a tulajdonosa.) Ha igen, mire kell figyelni, milyen egyéb vonzata van? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (belföldi kft.) részére egy külföldi magánszemély (nem kapcsolt vállalkozás) bankszámlánkra való utalással a költségek fedezetére nyújtott 2015-ben végleges átadási céllal pénzeszközt. Kérdésem, hogy rendkívüli bevételnek minősül-e az összeg, jár-e adóalap-korrekcióval és illetékfizetési kötelezettséggel, esetleg egyéb (bejelentési, adózási) kötelezettségeink is vannak? Van-e jelentősége, hogy a magánszemély kapcsolt vállalkozás vagy sem, illetve kötelesek vagyunk-e indokolni, hogy egy idegen magánszemély milyen indíttatásból nyújtott kölcsönt a társaságnak? Tisztelettel: Győri Erika

Kérdés

Kedves Gabriella! Köszönöm szépen a válaszát. A bt.-nek nincs természetes személy ügyvezetője, maga a kft. az ügyvezető. A kft., mint ügyvezető nevében minden szükséges helyen a kft. természetes személy ügyvezetője ír alá a bt.-nél is, így például a két cég között fennálló szerződést is mindkét oldalról ugyanaz a személy írja alá. Nem tudom, hogy ez esetben a közös ügyvezetés kérdésköre nem merül-e fel, nehezen megfogható ez a helyzet számomra. A fontosságát az adja, hogy a kft. a bt. részére havonta számlát állít ki az ügyvezetői teendők ellátásáról, és felmerült az esetleges transzferár-dokumentáció szükségességének kérdése.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" Bt. beltagja és üzletvezetője (társaság képviseletére egyedül jogosult tagja) "B" Kft. "B" Kft. "A" Bt.-ben 4,7 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A” Kft. tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van „C” és „D”. Ezek a magánszemélyek néhány évvel ezelőtt kölcsönt nyújtottak „B” Kft.-nek. Törlesztés, visszafizetés nem történt. A kölcsön visszafizetését „A” Kft. átvállalta „B” Kft.-től. Ha jól tudom, „A” Kft. esetében egyéb ráfordítás, „B” Kft. esetében egyéb bevétel keletkezett. Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot, kell-e alkalmazni adóalap-növelő/-csökkentő tételeket? Köszönöm szépen! Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Adózóna! K+F pályázat beadása során kérdésként merült fel a következő probléma: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosai mindkét kft.-ben ugyanazok a magánszemélyek 50-50 százalékos tulajdoni hányadban. "A" Kft.-ben az egyik magánszemély az ügyvezető, a másik magánszemély cégvezetői tisztséget lát el, "B" Kft.-ben fordított a tulajdonosok tisztsége. Tehát nem azonos az ügyvezetés a kft.-kben. A pályázatíró mindenféle nyilatkozatokat kér tőlünk arra vonatkozóan, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozás, valamint, ha már nem is a tulajdonosi viszonyok miatt, akkor szerinte azért kapcsolt a két vállalkozás, mert szomszédos piacon tevékenykedik. Kérdésem tehát, hogy a fenti vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek e, valamint, hogy a art., tao, Ptk. törvényeken kívül figyelembe kell-e vennünk más jogszabályt a kapcsoltság megállapításánál, valamint, hogy a pályázati kiírás megállapíthat-e eltérő besorolást a törvényekekhez képest? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Lévai Judit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A” Kft. a tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek 910 000 forint tagi kölcsön követelése van „B” Kft.-vel szemben. Ez a követelés engedményezésre került „C” magánszemélyre, amely az „A” Kft. 51 százalékos tulajdonosa. Az engedményes 260 000 forintot köteles fizetni a követelésért. A tagikölcsön-követelés behajtható lenne, mivel „B” Kft. működik, bevételt termel. Hogyan kell „A” Kft. esetében könyvelni? 910 000 forint: egyéb ráfordítás, 260 000 forint: egyéb bevétel? Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot? Köszönöm szépen! Vágner Emília

Kérdés

Kft. ügyfelem másik, kapcsolt kft.-nek nyújtott kölcsönt, kamatmentesen. Kiszámolom a jegybanki alapkamat + 5 százalékkal a számított kamatokat és a társasági adó bevallásánál 'a ki nem fizetett kamattal' az egyik fél csökkenti, a másik növeli az adóalapját. Helyes az eljárás? A kamatszámításnál figyelembe kell vennem a jegybanki alapkamat ingadozást vagy erre is igaz lehet a tárgyfélév első napja kamatának alkalmazása? Köszönöm, CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha jól értettem válaszát, akkor a juttató fél adóalapot emel a kapcsolt vállalkozásra való hivatkozással, a juttatást kapó fél viszont nem csökkentheti az adóalapját semmilyen jogcímen. Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van három cég, melyek 2015-ben kapcsolt viszonyban voltak egymással, A, B, C cégek. Az A cég üzletrészeit a C cég 2015. 08. 14-én eladta. A kapcsolt viszony tehát eddig az időpontig állt fenn az A céggel. Az helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése mindhárom cégre érvényes, és az összesített bevételeik (A cég esetében időarányosan 2015. 08. 14-éig) meghaladja az 500 millió forintot, valamint az egyes arányok az 50 százalékot. Az A, C cég hipabevallásánál hogyan kellene figyelembe vennem a 2015. 08. 14. előtti kapcsolt időszakot, és az azt követő időszakot? Az A cég összes bevételét nem arányosíthatom a kapcsolt viszony árbevételarányához, mert az egy torz eredményt hozna. (Vagy mégis kell?) A hipabevallásban hogyan tudom szétválasztani a két időszak hipaalapját? Mi van akkor, ha az A cég 2015. 08. 14. után egy másik (B-től és C-től független) cégben lesz kapcsolt, és a helyiadó-törvény 39. § (6) pontja itt is érvényes lesz rá? Ezekben az esetekben hogyan tudom a hipát kiszámolni, majd bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! "A" Kft.-ben van két magánszemély tulajdonos 50 százalékban az apa, 50 százalékban az anya, "B" Kft.-ben két magánszemély tulajdonos, 51 százalék a fiú, és 49 százalékban a fiú felesége. A két kft. között üzleti kapcsolat jött létre. Kérdésem az lenne, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a társaságiadó-törvény alapján?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két általam könyvelt cég telephelyet vásárolna. Az egyik egy egyszemélyes kft., a másik három tagból áll, az egyikük az egyszemélyes kft. tulajdonosa is, azaz kapcsolt vállalkozásról van szó. Mivel nem volt hasonló esetem még, kérdésem a következő: van-e akadálya, hogy a szóban forgó két kft. 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel, együtt vegye meg a szóban forgó telephelyet? Mire érdemes figyelni ilyenkor? Egy esetleges telephely-fejlesztési pályázat esetében a fenti tulajdonviszonyok nehezítik-e a pályázatban való részvételt? Ha megvalósulna is az adásvétel, a szóban forgó telephely-vásárlásra fel lehet-e oldani korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném válaszát. Egyik ügyfelem átvállalná – ellenszolgáltatás nélkül – kapcsolt vállalkozása tartozását. Kérdésem: a társasági adó korrekciós tételekre vonatkozik mindkét fél szempontjából. Az átvállaló félnél a tartozás-átvállalás ráfordításnak minősül, de a társaságiadó-törvény 8. § (1) h) pontja szerint adóalapot kell emelnem az összegével? (A 3. számú melléklet 13. pontja ebben az esetben nem játszik szerepet, mert a kapcsolt vállalkozás eredménye enélkül az összeg nélkül is pozitív.) A másik félnél a tartozás-átvállalás bevételnek minősül. Itt csökkenthetem-e a társasági adó alapját (mivel a másik fél már emelt adóalapot), és, ha igen, akkor milyen jogcímen? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonosai között anya-lánya rokoni kapcsolat van. Az anya egyéni vállalkozó számlázna lánya egyszemélyes kft.-jének. Mindketten az általános szabály szerinti áfa alá tartoznak. Vállalkozói szja (egyéni vállalkozó), illetve tao (kft.) szerint adóznak. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek? Milyen bejelentési kötelezettségek vannak az egyéni vállalkozó, illetve a kft. részéről? Előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személyes közreműködés nélkül

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Fordított adózás, trafóház építése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa értékhatára és sorozatértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink