1270 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére

Kérdés

Evás kft. kisebbségi (14,5 százalékos) tulajdonosa X személy, aki ügyvezető, de jövedelmet nem kap a kft.-től, csak osztalékot. Egy másik kft.-ben is ügyvezető. Kapcsolt vállalkozásnak számít-e, ha onnan kap jövedelmet? Amennyiben nem kap jövedelmet onnan sem, akkor kapcsolt vállalkozás-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amelyben "X" és "Y" személyek a tulajdonosok 50-50 százalékban, és mindketten ügyvezetők is önállóan. "X" evás egyéni vállalkozó is, aki időszakonként bedolgozik a kft-nek. "Y" egy evás bt. beltagja és üzletvezetője is egyben, aki szintén bedolgozik a kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e a kft. és az egyéni vállalkozó, a bt. és a kft.? Ha igen, akkor a kapcsoltság miatt az evás bevételek után az egyéni vállalkozónál és a bt.-nél dupla evafizetési kötelezettség áll-e fenn? Köszönettel.

Kérdés

Kérdezni szeretném, hogy megvalósul-e a kapcsolt vállalkozás fogalma abban az esetben, ha XY egyéni vállalkozó ügyvezető ZZ Kft.-ben, amelyben tulajdonrésszel nem rendelkezik? A kft. a tevékenységéhez szükséges áru körülbelül 70 százalékát ezen egyéni vállalkozótól szerzi be.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A kapcsolt vállalkozások újraszabályozása mentén egy újabb kérdés fogalmazódott meg bennünk egyik ügyfelünk kapcsolati hálója miatt, melyben kérnénk az Önök szakértőjének segítségét. Nem világos számunkra, hogy értelmezhető-e, alkalmazandó-e a törvény közvetett kapcsolt vállalkozások szemszögéből is, az alábbi példa szerint “A" Kft. kapcsolt vállalkozása tulajdoni viszonyok alapján “B" Kft.-nek “B" Kft. kapcsolt vállalkozása az ügyvezetői egyezőség miatt “C" Kft.-nek “A" Kft. és “C" Kft. önmagában sem az ügyvezetőség, sem pedig a tulajdonosi kör miatt nem lenne kapcsolt, de felmerül a kérdés, hogy a közös kapcsolt vállalkozás “B" miatt nem minősülnek mégis közvetetten kapcsoltnak? A kérdés tehát úgy is feltehető, hogy “a kapcsolt vállalkozásom kapcsolt vállalkozása az én kapcsolt vállalkozásom-e?” Segítségüket és fáradozásaikat előre is köszönjük. Hadobás Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni válaszát: Kapcsoltnak minősül-e két olyan vállalkozás, ahol ugyanaz a magánszemély az egyik vállalkozás ügyvezetője, a másik vállalkozásban pedig 50 százalékot meghaladó tulajdonnal rendelkezik? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonosa "B" gazdasági társaságnak (500 ezer forint jegyzett tőke). "A" gazdasági társaság könyveiben a befektetések között szerepel "B" gazdasági társaság jegyzett tőkéjének megfelelő összeg, 500 ezer forint. "B" gazdasági társaságot 2014. nyarán a cégbíróság hivatalból törölte, mivel a cég nem volt megtalálható, a székhelyén, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye ismeretlen. Minderről "A" társaság a cégközlönyből szerzett tudomást. Kérdés: "A" társaság könyveiben lévő befektetést hogyan kell kivezetni? Van-e ennek valamilyen hatása a társasági adóalapra?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. (gazdasági társaság) és egy egyéb szervezet (nem gazdasági társaság). Az egyéb szervezet 100 százalékban tulajdonosa a gazdasági társaságnak. Az ügyvezetők nem azonosak. A gazdasági társaság ingatlant vagyonkezelői jogba kap az egyéb szervezettől, és az illetékmentességnél van egy olyan lehetőség, hogy ha kapcsolt, akkor nincs illeték. Ha nem kapcsolt, akkor van illeték. A kérdésem az lenne, hogy egyéb szervezet és gazdasági társaság között értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott kettő kft., "A" és "B". "A" Kft.-ben apuka több mint 50 százalékos szavazattal rendelkezik, a fia nem tag. "B" Kft.-ben a fia 100 százalékos tulajdonos volt, így kapcsolt vállalkozásnak minősültek. Ebben az évben "B" Kft.-hez csatlakozott egy új tag (nem családtag), így 50-50 százalék lett a szavazati arány. "A" és "B" Kft. között nincs semmilyen gazdasági kapcsolat, teljesen más a tevékenységük, nem számláznak egymásnak. Az új szabályok szerint kapcsolt vállalkozások-e 2015. évben? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk kizárólagos, egyedüli tulajdonosa a 4 évvel ezelőtti alapításunktól kezdve egy másik magyar társaság. Ugyanakkor a két cég között a közelmúltig egyéb szerződéses kapcsolat nem állt fenn. A közelmúltban azonban egy gazdasági ügylet kapcsán szerződéskötésre került sor a cégek között. A kérdésem arra irányul, hogy esetünkben ennek kapcsán kell-e változás-bejelentéssel élni az adóhivatal felé az Art. 23. paragrafusa szerint? Vagy arra való tekintettel, hogy az anyacégünkről van szó, amellyel értelemszerűen kapcsolt vállalkozási viszonyban vagyunk, ami a cégiratokból is egyértelműen kitűnik, mégsem kell bejelentéssel élnünk? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném állásfoglalását: ügyfelem két vállalkozással áll kapcsolt viszonyban. Az egyik társasággal az üzleti kapcsolata egy kölcsön nyújtása, melynek kamata éves viszonylatban körülbelül 100 ezer forint, azonban a kamat mértéke alatta van a szokásos piaci értéknek, a jegybanki alapkamat + 2,5 százalékban van meghatározva. A másik társasággal az üzleti kapcsolat kétirányú. Egyrészt gépeket bérel tőlük, melyért bérleti díjat fizet, 28 millió forintt értékben. Másrészt ügyfelem terményt ad el, és ehhez kapcsolódó tárolási díjat számláz, melyeknek összértéke 38 millió forint. Kérdésem a transzferár-nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos. Mindhárom szerződéses viszonyban a számlázott érték 50 millió forint alatt van, azonban az egyik partnernél az összes (tehát mindkét irányban történő) értékesítés már meghaladja ezt az értékhatárt. Van-e nyilvántartási kötelezettsége ügyfelemnek ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tbj., külföldi szocho

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Ügyvezető járulékfizetése hallgatói jogviszony mellett

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink