Egy kft.-ben egy magánszemély a 100 százalékos tulajdonos. Ez a magánszemély Romániában is alapított egy társaságot, ahol szintén 100 százalékos tulajdonos. Ezt is be kell jelenteni a NAV-hoz? Milyen nyomtatványon kell bejelenteni? Az egyik társaság a másik társaságnak bérleti díjról állított ki számlát 160 ezer forint értékben.
Tisztelt Szakértő! Két mikrovállalkozású kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül. Bérleti szerződést kötöttek. A társaságiadó-bevallásban figyelembe kell-e venni adócsökkentő-, illetve adónövelő tényezőként a szokásos piaci ártól való eltérést? Ha igen, csak költségkalkulációval tudnánk megállapítani a piaci árat. Ehhez milyen költségeket kell figyelembe venni? Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50 százalékban tulajdonosa egy kft.-nek, mindketten ügyvezetők. Ezenkívül a férj egyéni vállalkozó is. Alkalmanként az egyéni vállalkozó férj bérleti díjat számláz a kft.-nek. Jól értelmezzük-e, hogy a kft. és az egyéni vállalkozás kapcsolt vállalkozás a közeli hozzátartozók összeszámítási kötelezettsége miatt? Az ügyvezetőségre való tekintettel viszont nem valósul meg a kapcsolt vállalkozás? Amennyiben valóban kapcsolt vállalkozás a két adózó, és ezt a tényt nem jelentették be az adóhatósághoz, mit tanácsol, milyen dátummal jelentsék be? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Evás kft. kisebbségi (14,5 százalékos) tulajdonosa X személy, aki ügyvezető, de jövedelmet nem kap a kft.-től, csak osztalékot. Egy másik kft.-ben is ügyvezető. Kapcsolt vállalkozásnak számít-e, ha onnan kap jövedelmet? Amennyiben nem kap jövedelmet onnan sem, akkor kapcsolt vállalkozás-e?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amelyben "X" és "Y" személyek a tulajdonosok 50-50 százalékban, és mindketten ügyvezetők is önállóan. "X" evás egyéni vállalkozó is, aki időszakonként bedolgozik a kft-nek. "Y" egy evás bt. beltagja és üzletvezetője is egyben, aki szintén bedolgozik a kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e a kft. és az egyéni vállalkozó, a bt. és a kft.? Ha igen, akkor a kapcsoltság miatt az evás bevételek után az egyéni vállalkozónál és a bt.-nél dupla evafizetési kötelezettség áll-e fenn? Köszönettel.
Kérdezni szeretném, hogy megvalósul-e a kapcsolt vállalkozás fogalma abban az esetben, ha XY egyéni vállalkozó ügyvezető ZZ Kft.-ben, amelyben tulajdonrésszel nem rendelkezik? A kft. a tevékenységéhez szükséges áru körülbelül 70 százalékát ezen egyéni vállalkozótól szerzi be.
Tisztelt Adózóna! A kapcsolt vállalkozások újraszabályozása mentén egy újabb kérdés fogalmazódott meg bennünk egyik ügyfelünk kapcsolati hálója miatt, melyben kérnénk az Önök szakértőjének segítségét. Nem világos számunkra, hogy értelmezhető-e, alkalmazandó-e a törvény közvetett kapcsolt vállalkozások szemszögéből is, az alábbi példa szerint “A" Kft. kapcsolt vállalkozása tulajdoni viszonyok alapján “B" Kft.-nek “B" Kft. kapcsolt vállalkozása az ügyvezetői egyezőség miatt “C" Kft.-nek “A" Kft. és “C" Kft. önmagában sem az ügyvezetőség, sem pedig a tulajdonosi kör miatt nem lenne kapcsolt, de felmerül a kérdés, hogy a közös kapcsolt vállalkozás “B" miatt nem minősülnek mégis közvetetten kapcsoltnak? A kérdés tehát úgy is feltehető, hogy “a kapcsolt vállalkozásom kapcsolt vállalkozása az én kapcsolt vállalkozásom-e?” Segítségüket és fáradozásaikat előre is köszönjük. Hadobás Istvánné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni válaszát: Kapcsoltnak minősül-e két olyan vállalkozás, ahol ugyanaz a magánszemély az egyik vállalkozás ügyvezetője, a másik vállalkozásban pedig 50 százalékot meghaladó tulajdonnal rendelkezik? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonosa "B" gazdasági társaságnak (500 ezer forint jegyzett tőke). "A" gazdasági társaság könyveiben a befektetések között szerepel "B" gazdasági társaság jegyzett tőkéjének megfelelő összeg, 500 ezer forint. "B" gazdasági társaságot 2014. nyarán a cégbíróság hivatalból törölte, mivel a cég nem volt megtalálható, a székhelyén, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye ismeretlen. Minderről "A" társaság a cégközlönyből szerzett tudomást. Kérdés: "A" társaság könyveiben lévő befektetést hogyan kell kivezetni? Van-e ennek valamilyen hatása a társasági adóalapra?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. (gazdasági társaság) és egy egyéb szervezet (nem gazdasági társaság). Az egyéb szervezet 100 százalékban tulajdonosa a gazdasági társaságnak. Az ügyvezetők nem azonosak. A gazdasági társaság ingatlant vagyonkezelői jogba kap az egyéb szervezettől, és az illetékmentességnél van egy olyan lehetőség, hogy ha kapcsolt, akkor nincs illeték. Ha nem kapcsolt, akkor van illeték. A kérdésem az lenne, hogy egyéb szervezet és gazdasági társaság között értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel.
Rendszeresen kapunk kérdéseket a vállalkozások kapcsoltságának megítéléséről. Ezúttal Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszait ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Adott kettő kft., "A" és "B". "A" Kft.-ben apuka több mint 50 százalékos szavazattal rendelkezik, a fia nem tag. "B" Kft.-ben a fia 100 százalékos tulajdonos volt, így kapcsolt vállalkozásnak minősültek. Ebben az évben "B" Kft.-hez csatlakozott egy új tag (nem családtag), így 50-50 százalék lett a szavazati arány. "A" és "B" Kft. között nincs semmilyen gazdasági kapcsolat, teljesen más a tevékenységük, nem számláznak egymásnak. Az új szabályok szerint kapcsolt vállalkozások-e 2015. évben? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kizárólagos, egyedüli tulajdonosa a 4 évvel ezelőtti alapításunktól kezdve egy másik magyar társaság. Ugyanakkor a két cég között a közelmúltig egyéb szerződéses kapcsolat nem állt fenn. A közelmúltban azonban egy gazdasági ügylet kapcsán szerződéskötésre került sor a cégek között. A kérdésem arra irányul, hogy esetünkben ennek kapcsán kell-e változás-bejelentéssel élni az adóhivatal felé az Art. 23. paragrafusa szerint? Vagy arra való tekintettel, hogy az anyacégünkről van szó, amellyel értelemszerűen kapcsolt vállalkozási viszonyban vagyunk, ami a cégiratokból is egyértelműen kitűnik, mégsem kell bejelentéssel élnünk? Válaszát előre is köszönöm.
Hamar munka ritkán jó, a kapkodás nem szokott míves produktumokat szülni. Sajnálatosan ez a szerencsétlenség kísérte a NAV csodafegyverének kikiáltott elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) eddigi útját.
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték