Az adó- és támogatási rendszerben számos olyan kedvezmény létezik, amelyeket kizárólag kis- és közepes vállalkozások vehetnek igénybe. Azt járjuk körül, hogyan kell meghatározni egy vállalkozás besorolását és milyen nüanszokra kell figyelni.
Tisztelt Szakértő! A és B Kft. kapcsoltak-e, ha A-ban a feleség 90 százalékos szavazati joggal rendelkezik és ügyvezető is, B-ben 50 százalékos szavazati joggal rendelkezik a férj, és a B-ben ügyvezető is. Szerintem nem kapcsoltak, de mivel ügyvezetők, nem vagyok benne biztos. Ha létrejönne üzlet két jogi személy között, be kell-e jelenteni ezt a NAV felé? Köszönöm szépen a válaszukat!
A cikk azt szedi csokorba, hogy a társaságiadó-kötelezettséggel kapcsolatban mikor, milyen módon és következményekkel kell tekintettel lenni a kapcsolt vállalkozásoknak a szokásos piaci árra.
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen kedves álláspontját megadni arra vonatkozólag, hogy egy kft.-nek lehet-e ügyvédi iroda a kapcsolt vállalkozása? Egyéni vállalkozás nem lehet, és így számomra nagyjából egyértelmű, hogy egyéni ügyvéd sem. Viszont az ügyvédi iroda közelebb áll a kft.-khez mint az egyéni vállalkozásokhoz, de mégsem teljesen egyértelmű a jogállása, ezért merült fel bennem a kérdés. Válaszát előre is köszönöm!
A naptári évvel azonos adóéves adózóknak messze van még az adóbevallás – és így a szokásospiaciár-nyilvántartás elkészítésének – határideje. Ha azonban szokásos piaci áron kívánnak szerződést kötni a kapcsolt felek, akkor már a szerződéskötéskor jó, ha elkészítik a nyilvántartást. Naptári évtől eltérő üzleti éves adózóknál pedig akár közeledhet a határidő. A cikk ehhez kíván segíteni.
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 50-50 százalékban tulajdonoljuk a kft.-nket. A férjem kiváltaná az egyéni vállalkozói igazolványt. Azt szeretném tudni, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a férjem és a kft.? Van-e valami kockázata/adójogi következménye annak, ha piaci áron számláznak egymás között? Egyéni vállalkozásomba beszámlázhatna a férjem? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozás-e, ahol A egyszemélyes kft. könyveltet egy másik B, egyszemélyes kft.-vel, ahol a tag egyben ügyvezető, és A kft. tagjának a fia? A könyvelésen kívül nincs más gazdasági tevékenység, amiben a két cég együttműködne. Mi a teendője A, illetve B Kft.-nek?
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos egy család férj tagja és 50 százalékban a család fiúgyermeke. "B" Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos a család feleség tagja, és 50 százalékban tulajdonos a család leánygyermeke. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásnak számít-e "A" és "B" Kft.? Ha "B" Kft.-ben az anya 40, a leánygyermek 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkezne, abban az esetben kapcsolt vállalkozásnak minősülne "A" és "B" Kft.? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alább vázolt esetben kérem a segítségüket. Adott A cég, melyben 100 százalékos tulajdonos a férj, és a feleség munkaviszonyban ügyvezető. Adott B cég, ahol egyikük sem tulajdonos, de a férj ügyvezető. Ha a két cég között szerződés jön létre az alábbiak szerint, akkor kapcsolt vállalkozásnak fognak minősülni? A cég tulajdonában lévő ingatlant bérelné B cég. Még egy kérdés felmerült: B cégben munkaviszonyban álló ügyvezető számlázhat-e a katás vállalkozásából egyéb feladatot a munkáltatójának? Ha igen, akkor mire kell ebben az esetben figyelnie?
Egy bt.. két tagja "fiú" 50% (beltag), "anya" 50 % (kültag). Szerződéses jogviszony jön létre egy olyan kft.-vel, ahol a fiú nem bejegyzett élettársának az édesanyja 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető. A kapcsolt vállalkozás létrejön akkor is, ha többségi befolyás jön létre közvetlen vagy közvetett módon. A közeli hozzátartozók szavazati arányát össze kell számítani (így a fiúét és az édesanyjáét biztosan). A Ptk. szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Jól értelmezem-e, hogy a két vállalkozás nem kapcsolt vállalkozás, mert a bt. fiú tagja, és a kft. hölgy tulajdonosa nem minősül közeli hozzátartozónak? Nem változik akkor sem a helyzet, ha a bt. fiú tagja házasságot létesít az élettársával, hiszen a kft. hölgy tagja (a fiú anyósa) a Ptk. szerint "csak" hozzátartozója és nem közeli hozzátartozója lesz. És többségi befolyás vizsgálatakor csak a közeli hozzátartozók szavazati arányait kell összeszámítani?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk végzi a vele kapcsolt viszonyban lévő társaság könyvelését. A kapcsolt cég annyit fejlődött az alakulás óta, hogy időszerű egy önálló könyvelő alkalmazása. Kérdésem: milyen feltételeknek kell teljesesülniük, hogy önállóan könyvelhessen és beszámolót készíthessek? A társaságnak nincs könyvvizsgálati kötelezettsége jelen pillanatban. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Két különböző cégről van szó, de a lényegi kérdés ugyanaz. Tényállás: 1.) Van egy USA-beli anyavállalat és annak egy magyar leánya: A leányvállalat az amerikai anyavállalatnak ügynöki jutalékot számláz, később, ha a fejlesztés sikeres lesz, jogdíjat is. 2.) Van egy horvát vállalkozás, annak egy magyarországi telephelye; a telephelyet magyarországi kapcsolt vállalkozásának adja „bérbe” ingyenesen. Mind a két vállalkozás kkv-nek minősül, a kapcsolt vállalkozások értékadatait összeszámítva is. Az áfa nélkül számított szokásos piaci érték egyik esetben sem haladja meg az 50 millió forintot, éves szinten sem. Felmerül-e transzferár-nyilvántartási kötelezettség, illetve esetlegesen, a nyilvántartási kötelezettségtől függetlenül, kell-e korrigálni a társaságiadó-alapot a szokás piaci értékre? Esetlegesen, ha az amerikai leányvállalat fejlesztése átütő sikert hozna, és éves szinten meghaladná az 50 millió forintot, akkor a transzferár-nyilvántartást elegendő a jogdíj tekintetében elvégezni, vagy a kisebb összegű ügynöki jutalék esetében is felmerül ez a kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft., amelyben a feleség a tulajdonos. Építőipari jellegű a tevékenysége a kft.-nek. Egyéni vállalkozó a férj, aki szállítást számláz ki a kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Két vállalkozás között - akik kapcsolt viszonyban vannak - térítés nélküli személygépkocsi bérbeadás történik. A kérdésem az lenne, hogy keletkeztet-e bármelyik félnél adóalapot, ha igen, milyen érték után?
Van két kapcsolt vállalkozás, két ugyanazon főtevékenységet (saját tulajdonú ingatlan bérbeadása) végző kft. Mindkettő áfaalany. Az "A" kft. éven túli kölcsönt nyújtott "B" kft-nek, melyet "B" kft. nem tud visszafizetni. A visszafizetés helyett átadná "A" kft.-nek meglévő irodaingatlanát, melynek piaci értéke megegyező a vissza nem fizetett kölcsönnel. Kérdéseink: - ez a "beszámítás" hogyan történhet? - kell-e értékbecslést készíttetni az ingatlanról, vagy elég a két fél által elfogadott "piaci ár"? - értékesítésnek minősül-e, azaz kell-e áfás számlát kiállítani az átadó "B" kft.-nek? - az áfatartalmat visszaigényelheti-e az "A" kft.? - van-e illeték vonzata az ügyletnek, tekintettel a kapcsolt jellegükre? - hogyan történik a "B" kft.-től kapott számla kiegyenlítése (lévén itt pénzkövetelés elengedésével való "fizetési mód")? - van-e más jellegű vonzata (adó stb.) az ügyletnek? Nagyon szépen köszönöm! j.l.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték