Tisztelt Szakértő! Két vállalkozás között - akik kapcsolt viszonyban vannak - térítés nélküli személygépkocsi bérbeadás történik. A kérdésem az lenne, hogy keletkeztet-e bármelyik félnél adóalapot, ha igen, milyen érték után?
Van két kapcsolt vállalkozás, két ugyanazon főtevékenységet (saját tulajdonú ingatlan bérbeadása) végző kft. Mindkettő áfaalany. Az "A" kft. éven túli kölcsönt nyújtott "B" kft-nek, melyet "B" kft. nem tud visszafizetni. A visszafizetés helyett átadná "A" kft.-nek meglévő irodaingatlanát, melynek piaci értéke megegyező a vissza nem fizetett kölcsönnel. Kérdéseink: - ez a "beszámítás" hogyan történhet? - kell-e értékbecslést készíttetni az ingatlanról, vagy elég a két fél által elfogadott "piaci ár"? - értékesítésnek minősül-e, azaz kell-e áfás számlát kiállítani az átadó "B" kft.-nek? - az áfatartalmat visszaigényelheti-e az "A" kft.? - van-e illeték vonzata az ügyletnek, tekintettel a kapcsolt jellegükre? - hogyan történik a "B" kft.-től kapott számla kiegyenlítése (lévén itt pénzkövetelés elengedésével való "fizetési mód")? - van-e más jellegű vonzata (adó stb.) az ügyletnek? Nagyon szépen köszönöm! j.l.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tagja van, apa és lánya. A lány egyben katás egyéni vállalkozó. A kft. még tavaly megvásárolt egy nagyértékű berendezést, amit főként szépségszalonokban használnak. Ezt bérbe adja a katás egyéni vállalkozó leánynak. A tagok aggodalmaskodnak, hogy kapcsolt vállalkozásként milyen bérleti díjat állapítsanak meg, amit a NAV is elfogad. Szeretnék másoknak is bérbe adni a gépet, egyelőre sikertelenül. A gép havi értékcsökkenése kb. 50 ezer forint. Azt javasoltam nekik, hogy legalább ennyi legyen a bérleti díj. Néhány hónapig ez így is volt, majd levitték 20 ezer forintra, mondván a katás vállalkozónak kevés a bevétele. Továbbra is aggodalmaskodnak, és kértek, hogy konzultáljak szakértővel, van-e kialakult gyakorlat arra nézve, mekkora bérleti díjat állapítsanak meg, amibe az adóhivatal „nem köt bele”. Sajnos a bérleti díj kapcsán összehasonlítható piaci árról nem tudok. Ilyen gépet csak kevesen használnak, ha mégis, azok többnyire saját tulajdonban vannak. (Tavaly egyébként a tagok megemelték a kft. saját tőkéjét, abból vásárolták a gépet, tehát ezért van az a kft., és nem közvetlenül az egyéni vállalkozó tulajdonában.) Köszönöm a segítséget: Vágner Emília
Kapcsolt vállalkozás kölcsönt nyújtott 2014-2015 években egy – beruházást végző – kapcsolt kft.-nek. A kölcsönfelvevő nem tudja határidőre visszafizetni a kölcsönt. Hogyan lehet megoldani, hogy a kölcsön tulajdonrésszé váljék a kölcsönfelvevő cégben? (Ehhez a kölcsönfelvevő hozzájárulna.) A kölcsön összege milyen viszonyítás alapján kerülne százalékos tulajdonrésszé? (A törzstőkéhez viszonyítva vagy a saját tőkéhez viszonyítva vagy megegyezés kérdése?) Köszönettel: Cs
Tisztelt Szakértő! 100 százalékban magánszemély tulajdonában álló ingatlant szeretne 100 százalékban saját alapítású egyszemélyes kft.-jének eladni. A kft. kereskedelmi szálláshely szolgáltatással fog foglalkozni. Ebben az esetben alkalmazható az illetéktörvény 26.§ (t) bekezdése, és mentes az illeték alól az adásvétel? Vagy ez csak kife jezetten a hosszabb távú bérbeadás esetén alkalmazható? Válaszát előre is köszönöm! Válaszát előre is köszönöm!
A hírek szerint sok vállalkozás tévesen fizetett innovációs járulékot 2015-ben és 2016-ban, mert nem vettek tudomást arról, hogy 2015. január 1-jétől jelentősen szűkült a járulék fizetésére kötelezettek köre. Ez adja az apropóját annak, hogy cikkünkben ismét összefoglaljuk a fontos törvényi tudnivalókat.
Tisztelt Adózóna! Kapcsolt vállalkozási státusz megítélésével kapcsolatban van kérdésünk. 2015-től a Tao törvény szerint az alábbi cégek is kapcsoltnak tekintendők; „Tao tv. 4. § 23. f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;” Esetünkben az egyezőség meglétét vagy meg nem létét kellene eldöntenünk; Van két kft., tulajdonosait tekintve egymástól függetlenek. Ugyanakkor, - Az (1) kft.-ben az ügyvezetést három személy látja el, önálló képviseletei joggal (mindennemű korlátozás nélkül); A, B és C személyek. - A (2) kft.-ben D és C személyek ügyvezetnek, ugyancsak teljesen önállóan. Ezek szerint C személy mindkét kft.-ben önálló joggal ügyvezet. Kérdésünk; C személyen keresztül megvalósul-e az „egyezőség”, vagy nem? Hiszen ( A, B és C) halmaz nem azonos (D és C) halmazzal, így nincs (teljes) azonosság, ezzel szemben C azonos C-vel –mindkét helyen. Ráadásul C jogköre, jogosultsága mindenhol azonos A, B és D jogaival, így a funkció, a jog, az elérhető állapotok, a befolyásolás lehetőségének azonossága fennáll. A fenti "egyezőség", illetve „nem egyezőség” okán kapcsolt, vagy nem kapcsolt a két kft.? Szíves válaszukat várva, üdvözlettel
Az új definíció hatályba lépése után másfél évvel továbbra is megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy mikor tekintendők kapcsoltnak a vállalkozások. Példákkal illusztráljuk, mi ad okot az eltérő értelmezésre, s ismertetjük a NAV álláspontját is.
Tisztelt Szakértő! A céghalmozás veszélyeit szeretném elkerülni, ezért kérem az együtt gondolkodást, és a tanácsát. Van három vállalkozás, amelyek kapcsoltnak minősülnek, ugyanazok a tulajdonosok. "A" vállalkozás (bt.) kata adóalany (nem áfás) főtevékenysége számviteli szolgáltatás kettős könyvvitelt vezetők számára. Árbevétele is csak ebből a szolgáltatásból volt eddig. A kettős könyvviteli programot "A" vállalkozás bérli. "B" vállalkozás társaságiadó-alany, főtevékenysége számítógépes játékkiadás, mellette adótanácsadás, üzletviteli tanácsadás, számviteli szolgáltatás, mezőgazdasági tevékenység. Árbevétele számítógépes programozásból, egyszeres könyvvitelt vezetők részére végzett könyvelésből és üzletviteli tanácsadásból áll. Az egyszeres könyvviteli programot "B" vállalkozás bérli. "C" vállalkozás kata adóalany egyéni vállalkozás, amely fő tevékenysége egyedi szoftver fejlesztés. Árbevétele csak ebből realizálódik. Még nem áfaalany, de át fogja lépni a határt. "C" egyéni vállalkozó ügyvezetője a "B" vállalkozásnak, amelyben tulajdonos is, ezenkívül tulajdonos az "A" vállalkozásban is, amelyben nem végez tevékenységet. "A" vállalkozásnak ugyanazok a tulajdonosai, mint a "B" vállalkozásnak. A költségeket mindegyik vállalkozásban úgy számolják el, ahogy azok az adott cég tevékenységéhez felmerülnek. Milyen kockázatot lát Ön ebben a céghalmozásban? Mi az, amire oda kell figyelni, hogy ne találjon a NAV "fogást" a cégeken? Köszönettel: KM
A következőkben szeretnék segítséget kérni. Van egy kft., ahol a fiú a 100 százalékos tulajdonos. Anyukája alapított egy bt.-t, ahol ő kültag (25 százalékban tulajdonos). A bt. ügyvezetője a beltag. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Ha két vállalkozás gazdasági kapcsolatban áll, akkor mire kell figyelni? Válaszukat köszönjük.
Külön vagy együttesen, csoportban adóalanyok-e a kapcsolt vállalkozások, illetve hogyan kell megítélni a külföldi anyacég belföldi fiókja közötti ügyleteket? A kérdés az Európai Bíróságot is megjárta.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni. Egy építészeti tervezéssel foglalkozó kft. generáltervezőként vállal munkákat. Minden szakági tervező és építész tervező és rajzoló alvállalkozóként működik közre a tervezési és tervfeldolgozási folyamatokban. Két bt. és egy egyéni vállalkozó is ezen strukturális folyamat részeként működik. A kft.-ben ebben az esetben tervezői munkavégzés nem történik, csak a szakági tervezők összefogását és az ügyvezetői feladatokat látja el „T” személy. A kft. és az alvállalkozók közötti viszonyok az alábbiak: Kft. tulajdonosai 50-50 százalékban „T” és „A” személyek. Kisadózó bt. tulajdonosai 50-50 százalékban „T”, aki a beltag, és „E” kültag, aki "T" felesége. „E” személy kisadózó egyéni vállalkozó is. Másik bt-ben munkavállaló „A” személy, ahol a tulajdonosok: „A” személy szülei 50-50 százalékban. A bt.-k és az egyéni vállalkozó a kft. által elvállalt generáltervezői feladat egyes részterveit készítik. Kérdések: 1.) A kapcsolt viszonyok miatt számlázhatnak-e a bt.-k és az egyéni vállalkozó a kft. irányába? 2.) Bármilyen összegű számlát kiállíthatnak-e a vállalkozások a kft. felé, ha vállalják a 6 millió forint feletti összeg utáni 40 százalékos adót? 3.) A munkaviszonytól való elhatárolás vizsgálatánál – függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott feltételek közül három is fennáll, tehát a vélelem megdőltnek látszik – nem jelent-e problémát a kapcsoltsági viszony? Válaszát előre is köszönöm!
"B" Kft.-ben 90 százalékban tulajdonos "A" Kft. 2016 májusában üzletrész-értékesítés miatt "B" Kft.-ben csak 70 százalékban tulajdonos "A" Kft. A kérdésem az, hogy "A" Kft.-ben mikor és hogyan kell könyvelni a részesedés-értékesítést (figyelembe véve a 2016. évi szabályokat)? Adatok jelenleg: Fk.szám: 171 (Részesedések kapcsolt vállalkozással szemben) = 900 000 forint. Értékesítés befolyt összege: 6 000 000 forintt. Köszönettel.
Tisztelt Adószakértő! A vállalkozás: "A" magánszemély 50 %-os tulajdoni hányad, "B" magánszemély 50 %-os tulajdoni hányad. Az ügyvezetést "A" magánszemély látja el. B vállalkozás: "C" magánszemély 100 %-ban tulajdonos. Az ügyvezetést "B" magánszemély látja el. "C" magánszemély és "B" magánszemély házastársak. Kapcsolt vállalkozásnak számít?
Tisztelt Szakértő! "A" Zrt. tulajdonosa "B" Kft.-nek. Ezek kapcsoltak. "B" Kft. szerződéses kapcsolatban áll "C" Zrt.-vel. "A" Zrt. és "C" Zrt. tulajdonosi köre megegyezik, ügyvezetőjük különböző. Egyik tulajdonosnak sincs 50 %-ot meghaladó részesedése, sem befolyása. Kérdés, hogy "B" Kft. kapcsolt-e "C" Zrt.-vel, és mivel szerződéses kapcsolatban állnak, le kell-e jelenteni a NAV-nak? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték