Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozású két cég kölcsön szerződését mindkét oldalon (kölcsönadó és kölcsönvevő) ugyanaz az ügyvezető írja alá. Van-e olyan előírás, szankció, amely ezt lehetővé teszi vagy tiltja? A kölcsön vissza nem fizetésére milyen legális mód van (például a kölcsön átminősítése véglegesen átadott pénzeszköznek)? Köszönettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Adózóna! Kérem elvi állásfoglalásukat arról, hogy a tao-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi példában szereplő két cég. "A" cégben XY kisebbségi tulajdonos (10% alatti részesedéssel) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "B" cégben XY szintén kisebbségi tulajdonos (10% alatt) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "A" cég árbevételének jelentős része származik "B" cégtől (több, mint 80%). Az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás megvalósul. A tao-törvény 4. § (23) bekezdés f) pontja alapján kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Különböző szakmai fórumokon eltérő állásfoglalások találhatók annak megítélésére, hogy a cégvezetőt bele kell-e érteni az ügyvezetésbe. Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Az alapítvány képviseletére és vagyonának kezelésére az alapító három főből álló kuratóriumot hozott létre. A kuratórium tagjainak a megbízás elfogadásáról és ezzel egyidejűleg az összeférhetetlenségről is nyilatkozniuk kellett. Az összeférhetetlenség okán a kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az alapítványi döntések tehát kuratóriumi határozatokon alapulnak, a kuratórium tagjai nem önmagukat, hanem a kuratórium döntéseit, illetőleg azok végrehajtását képviselik. A kuratórium szótöbbséggel dönt egy-egy kérdésben, fel sem merülhet az, hogy a kuratórium tagja egy határozat meghozatalára döntő befolyással lehet. Kapcsolt vállalkozásként kell-e bejelenteni a NAV-nál, ha az egyik kurátornak van saját egyszemélyes kft.-je, és szeretne szerződést kötni az alapítvánnyal?
Az Art. előírásai kiterjednek az egyéni vállalkozókra is? Ezen törvény 178. § 17. pontja fogalmazza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Itt az adózót kifejezést használja, amely szerintem értelmezhető az egyéni vállalkozásokra is. Ezt azt jelenti, hogy bár az egyéni vállalkozásokra vonatkozó szja törvény nem nevesíti a kapcsolt vállalkozások fogalmát, de az Art. rendelkezik arról, két egyéni vállalkozás is lehet kapcsolt vállalkozás, amennyiben a feltételek fennállnak?
Két egyéni vállalkozó, akik házastársak és egymást között számláznak kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Ugyanakkor ha az egyéni vállalkozó és házastársa bt.-je között jön létre gazdasági jogviszony kapcsoltnak minősül-e, ha a bt.-ben az egyéni vállalkozó felesége 50 százalék részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik,és ő az ügyvezető? Férj egyéni vállalkozó–feleség egyéni vállalkozó számlázásakor kell e valami különös szabályt alkalmazni a számlázás tekintetében, például piaci árra figyelni?
Tisztelt Szakértő! Adott "A" magánszemély evás egyéni vállalkozó és "B" magánszemély mint normál adózó egyéni vállalkozó. A két személy semmilyen rokoni kapcsolatban nincs egymással. "A" és "B" személyek egyben 50-50%-ban tulajdonosai egy kft.-nek, ahol mindketten ügyvezetők is, és a szavazati joguk a tulajdoni arányuknak felel meg. Kérdésem: "A" egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozásban van-e a kft.-vel, tehát ha beszámláz, akkor dupla eva-fizetésre kötelezett-e a jelenlegi szabályok szerint? A másik kérdésem, hogy a 2014. évi szabályok szerint mi volt a helyzet?
A kutatás-fejlesztési tevékenység után a költségek elszámolásán felül egyszeres, de akár tripla adókedvezményt is érvényesíthetnek az adózók. Sőt: „ráadás” is lehetséges, emellett a kapcsolt vállalkozások meghatározott feltételek teljesülése esetén átadhatják egymásnak a kedvezményt.
Egyéni vállalkozó autószerelő a saját cégével veszi meg külföldön a használt járművet, a kft.-nek egyéni vállalkozóként autójavítást számláz. A kft. értékesíti a javított autókat. Az iparűzésiadó-bevallásban együtt kell-e szerepeltetni a kétféle tevékenység bevételét adóalapként? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Cég neve Tulajdoni (szavazati) arány „A” férj % „B” feleség % „Z” magánszemély, a Ptk. szerint nem közeli hozzátartozója A-nak és B-nek % X Kft. kötőelem nagykereskedelem, értékesítés Magyarországon, ill. EU-n belül 50 50 - Z Kft. rádióműsor szolgáltatás, reklámtevékenység Magyarországon 64 - 36 A kkv törvény 4. § (5) bek.: kapcsolódó vállalkozás egy vállalkozás akkor is, ha a vállalkozás egy természetes személy, vagy személyek egy csoportján keresztül a (3) és (4) bek.-ben meghatározott kapcsolatban áll egy másikkal, feltéve, hogy tevékenységüket v. tevékenységük egy részét az érintett piacon v. egymással szomszédos piacokon folytatják. Jól gondolom, hogy X és Z Kft. között az A férj és a B feleség csoportja révén teljesül a kkv. törvény 4. § (5) bek. első feltétele, azonban a „feltéve, hogy tevékenységüket v. tevékenységük egy részét az érintett v. egymással szomszédos piacokon folytatják” feltételt úgy értelmezem, hogy X és a Z Kft. tevékenységüket nem az érintett piacon v. egymással szomszédos piacokon folytatják, ezért X és Z Kft. nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, így a X Kft. kkv. törvény szerinti minősítésekor Z Kft. adatait nem kell hozzászámítani X Kft. adataihoz. A két kft között nincs termelési, beszerzési és értékesítési kapcsolat, nem vesznek és nem adnak el egymásnak. Szerintem ezen információk alapján a 2 cég tevékenységét v. tevékenységük egy részét sem folytatja az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacon. Kérdésem: megfelelőek-e a fenti kkv törvény szerinti minősítések?
Tisztelt Adózóna! Kft.-ben egy tag van. A tag apja az ügyvezető. Ha az ügyvezető vagy a felesége (aki a tag édesanyja is egyúttal) egyéni vállalkozóként számláz a kft.-nek, akkor ők kapcsoltnak minősülnek, és azt be kell jelenteni a NAV felé? Köszönettel, Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Egy bt. kültagja aláírásra jogosult, szavazati arány 50%, nem végez egyébként munkát a bt.-ben. Felesége a másik 50%-os tulajdonos ebben a bt.-ben, Ő a személyes közreműködő. A kültag főállású egyéni vállalkozó, katás. A bt.-nek takarítás szolgáltatást végez, ezt számlázza. A kapcsolt vállalkozás ténye ebben az esetben fennáll? Köszönettel Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja, aki 50 százaléknyi szavazati joggal rendelkezik, bérbe adja a bt. részére az irodát. Bérleti díjat fizet a társaság. Kérdésem, hogy létrejött ez esetben a kapcsolt vállalkozás ténye? Köszönettel: Ildikó
"A" Kft. tulajdonosai férj és feleség."B" Kft. egyszemélyes tulajdonosa az "A" Kft. tulajdonosainak veje. Szerződéses kapcsolat esetén kapcsolt vállalkozásnak minősíthetők-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. termékértékesítéssel foglalkozik. Az értékesített termékeket egy kapcsolt vállalkozástól szerzi be. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben, mivel kapcsolt vállalkozástól történik a termékbeszerzés, milyen nyilvántartást kell vezetni a vásárlással kapcsolatban, van-e ezzel kapcsolatban valamilyen bejelentési kötelezettség a NAV felé? A kapcsolt vállalkozástól beszerzett termék beszerzési árával kapcsolatban kell-e valamilyen nyilvántartást, összehasonlítást végezni?
Egyéni vállalkozó a tevékenység megszüntetését tervezi. Közben tagi jogviszonyban ügyvezetőként belép egy kft.-be, ahol jelenleg 100%-ban a felesége a tag és az ügyvezető. Ha belép, azt 40%-os tulajdonrésszel tenné meg. Az egyéni vállalkozás megszüntetéséből eredően a vállalkozásban lévő tárgyi eszközöket a fentebb említett kft. vásárolná meg, akkor létrejön-e közöttük a kapcsolt vállalkozás? Ha kapcsolt vállalkozásnak minősül ebből szempontból, akkor milyen kötelezettsége van az egyéni vállalkozásnak és a kft.-nek? Köszönöm válaszát!
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték