1270 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetője és egyik tagja kft.-t alapított. A vezető és a tag férj-feleség. A feleség 51 százalék tulajdoni hányaddal rendelkezik, egyben ő látja el az ügyvezetői feladatokat is. Kérdésem, hogy a kft. és a mezőgazdasági őstermelőként családi gazdaság (tagjai) kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Adószámmal csak a családi gazdaság vezetője rendelkezik, áfaalany, csak ő értékesít, a családi gazdaság többi tagja közös őstermelői igazolvány alapján tagjai a családi gazdaságnak. Hogyan valósul meg a kapcsolt vállalkozás? Kérdésem továbbá, hogy egy egyéni vállalkozó többségi tulajdonnal rendelkezik egy kft.-ben és az ügyvezetői feladatokat is ellátja. Kapcsolt vállalkozónak minősül-e a kft. az egyéni vállalkozóval? Szíves válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Adott egy kft., ahol az ügyvezető (aki 50 százalékban tag is) egyéni vállalkozó is. A kft. tulajdonában van egy gépjármű, amit megvásárolt az egyéni vállalkozás. E miatt az egyszeri adásvétel miatt be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozói jogviszonyt?

Kérdés

Adott egy kft., ahol kamatmentes tagi kölcsönt nyújt az egyik 50 százalékos tulajdonos, aki egyben az ügyvezető is. Ezt be kell jelenti, mint kapcsolt vállalkozás? Ha visszafizetésre kerül a kölcsön, akkor pedig töröltetni kell a T201T-n a kapcsoltsági viszonyt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi két cég viszonylatában kérném segítségüket, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? "A" cégben a tulajdonosi megoszlás: apa, anya 30-30 százalék, a két fiú 20-20 százalék. A két fiú önállóan ügyvezetői a cégnek. "B" cégben a két fiú feleségei a tulajdonosok, 50-50 százalékban. Itt az egyik feleség az ügyvezető. A két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdés merült fel egy kapcsolt vállalkozási körön belül. Adottak A, B, C, és D vállalkozások. D 100 százalékos tulajdonosa C-nek. D eladja 33,3 százalékos tulajdonrészét B-nek, és B bejelenti a vásárlást, mint bejelentett részesedést. "A" 100 százalékos tulajdonosa B-nek. B beolvad C vállalkozásba. "A" így közvetlen tulajdonos lesz C-ben. Kérdés: 1. "A" vállalkozás élhet-e a korábban B által bejelentett "Bejelentett részesedés" adta kedvezményével, miután eladja C-ben lévő részesedését egy év múlva egy külső félnek. 2. "A" vállalkozás élhet-e a B-ben való részesedés bejelentésével, amikor megalapítja B vállalkozást? 3. "A" vállalkozás, ha B-ben való részesedését bejelentette, és B beolvad C-be, akkor automatikusan megmarad a kedvezmény, ha C-ben lévő részesedését A eladja a későbbiekben (vagyis B-nek nem kell bejelenteni a C-ben lévőt, ha már A tudja, hogy beolvadás lesz, és ő lesz C tulajdonosa).

Kérdés

Tisztelt Bagdi Lajos! Köszönöm válaszát. Előző kérdésem az volt, hogy két egyéni vállalkozás lehet-e kapcsolt vállalkozás, illetve férj egyéni vállalkozása és feleség bt.-je. Ön válaszában (1. 2. pontban) azt írta, hogy amennyiben a férj nem tag a bt.-ben, nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról, amennyiben a feleség részesedése/szavazati aránya 50% és a másik tag nem közeli hozzátartozó. Miért nem valósul meg a többségi befolyás, ha a közeli hozzátartozók tulajdoni részesedését össze kell számítani, illetve azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni? Hiszen az egyéni vállalkozó férj részesedése 100%, a feleség bt.-je 50%. Összeszámítva ezeket már nem minősül többségi befolyásnak?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozású két cég kölcsön szerződését mindkét oldalon (kölcsönadó és kölcsönvevő) ugyanaz az ügyvezető írja alá. Van-e olyan előírás, szankció, amely ezt lehetővé teszi vagy tiltja? A kölcsön vissza nem fizetésére milyen legális mód van (például a kölcsön átminősítése véglegesen átadott pénzeszköznek)? Köszönettel: Géczi Sándorné

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kérem elvi állásfoglalásukat arról, hogy a tao-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi példában szereplő két cég. "A" cégben XY kisebbségi tulajdonos (10% alatti részesedéssel) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "B" cégben XY szintén kisebbségi tulajdonos (10% alatt) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "A" cég árbevételének jelentős része származik "B" cégtől (több, mint 80%). Az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás megvalósul. A tao-törvény 4. § (23) bekezdés f) pontja alapján kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Különböző szakmai fórumokon eltérő állásfoglalások találhatók annak megítélésére, hogy a cégvezetőt bele kell-e érteni az ügyvezetésbe. Tisztelettel: Pálkerti Norbert

Kérdés

Az alapítvány képviseletére és vagyonának kezelésére az alapító három főből álló kuratóriumot hozott létre. A kuratórium tagjainak a megbízás elfogadásáról és ezzel egyidejűleg az összeférhetetlenségről is nyilatkozniuk kellett. Az összeférhetetlenség okán a kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az alapítványi döntések tehát kuratóriumi határozatokon alapulnak, a kuratórium tagjai nem önmagukat, hanem a kuratórium döntéseit, illetőleg azok végrehajtását képviselik. A kuratórium szótöbbséggel dönt egy-egy kérdésben, fel sem merülhet az, hogy a kuratórium tagja egy határozat meghozatalára döntő befolyással lehet. Kapcsolt vállalkozásként kell-e bejelenteni a NAV-nál, ha az egyik kurátornak van saját egyszemélyes kft.-je, és szeretne szerződést kötni az alapítvánnyal?

Kérdés

Az Art. előírásai kiterjednek az egyéni vállalkozókra is? Ezen törvény 178. § 17. pontja fogalmazza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Itt az adózót kifejezést használja, amely szerintem értelmezhető az egyéni vállalkozásokra is. Ezt azt jelenti, hogy bár az egyéni vállalkozásokra vonatkozó szja törvény nem nevesíti a kapcsolt vállalkozások fogalmát, de az Art. rendelkezik arról, két egyéni vállalkozás is lehet kapcsolt vállalkozás, amennyiben a feltételek fennállnak?

Kérdés

Két egyéni vállalkozó, akik házastársak és egymást között számláznak kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Ugyanakkor ha az egyéni vállalkozó és házastársa bt.-je között jön létre gazdasági jogviszony kapcsoltnak minősül-e, ha a bt.-ben az egyéni vállalkozó felesége 50 százalék részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik,és ő az ügyvezető? Férj egyéni vállalkozó–feleség egyéni vállalkozó számlázásakor kell e valami különös szabályt alkalmazni a számlázás tekintetében, például piaci árra figyelni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott "A" magánszemély evás egyéni vállalkozó és "B" magánszemély mint normál adózó egyéni vállalkozó. A két személy semmilyen rokoni kapcsolatban nincs egymással. "A" és "B" személyek egyben 50-50%-ban tulajdonosai egy kft.-nek, ahol mindketten ügyvezetők is, és a szavazati joguk a tulajdoni arányuknak felel meg. Kérdésem: "A" egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozásban van-e a kft.-vel, tehát ha beszámláz, akkor dupla eva-fizetésre kötelezett-e a jelenlegi szabályok szerint? A másik kérdésem, hogy a 2014. évi szabályok szerint mi volt a helyzet?

Cikk

Egyéni vállalkozó autószerelő a saját cégével veszi meg külföldön a használt járművet, a kft.-nek egyéni vállalkozóként autójavítást számláz. A kft. értékesíti a javított autókat. Az iparűzésiadó-bevallásban együtt kell-e szerepeltetni a kétféle tevékenység bevételét adóalapként? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Kérdés

Cég neve Tulajdoni (szavazati) arány „A” férj % „B” feleség % „Z” magánszemély, a Ptk. szerint nem közeli hozzátartozója A-nak és B-nek % X Kft. kötőelem nagykereskedelem, értékesítés Magyarországon, ill. EU-n belül 50 50 - Z Kft. rádióműsor szolgáltatás, reklámtevékenység Magyarországon 64 - 36 A kkv törvény 4. § (5) bek.: kapcsolódó vállalkozás egy vállalkozás akkor is, ha a vállalkozás egy természetes személy, vagy személyek egy csoportján keresztül a (3) és (4) bek.-ben meghatározott kapcsolatban áll egy másikkal, feltéve, hogy tevékenységüket v. tevékenységük egy részét az érintett piacon v. egymással szomszédos piacokon folytatják. Jól gondolom, hogy X és Z Kft. között az A férj és a B feleség csoportja révén teljesül a kkv. törvény 4. § (5) bek. első feltétele, azonban a „feltéve, hogy tevékenységüket v. tevékenységük egy részét az érintett v. egymással szomszédos piacokon folytatják” feltételt úgy értelmezem, hogy X és a Z Kft. tevékenységüket nem az érintett piacon v. egymással szomszédos piacokon folytatják, ezért X és Z Kft. nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, így a X Kft. kkv. törvény szerinti minősítésekor Z Kft. adatait nem kell hozzászámítani X Kft. adataihoz. A két kft között nincs termelési, beszerzési és értékesítési kapcsolat, nem vesznek és nem adnak el egymásnak. Szerintem ezen információk alapján a 2 cég tevékenységét v. tevékenységük egy részét sem folytatja az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacon. Kérdésem: megfelelőek-e a fenti kkv törvény szerinti minősítések?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tbj., külföldi szocho

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Ügyvezető járulékfizetése hallgatói jogviszony mellett

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink