Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozás-e, ahol A egyszemélyes kft. könyveltet egy másik B, egyszemélyes kft.-vel, ahol a tag egyben ügyvezető, és A kft. tagjának a fia? A könyvelésen kívül nincs más gazdasági tevékenység, amiben a két cég együttműködne. Mi a teendője A, illetve B Kft.-nek?
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos egy család férj tagja és 50 százalékban a család fiúgyermeke. "B" Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos a család feleség tagja, és 50 százalékban tulajdonos a család leánygyermeke. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásnak számít-e "A" és "B" Kft.? Ha "B" Kft.-ben az anya 40, a leánygyermek 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkezne, abban az esetben kapcsolt vállalkozásnak minősülne "A" és "B" Kft.? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alább vázolt esetben kérem a segítségüket. Adott A cég, melyben 100 százalékos tulajdonos a férj, és a feleség munkaviszonyban ügyvezető. Adott B cég, ahol egyikük sem tulajdonos, de a férj ügyvezető. Ha a két cég között szerződés jön létre az alábbiak szerint, akkor kapcsolt vállalkozásnak fognak minősülni? A cég tulajdonában lévő ingatlant bérelné B cég. Még egy kérdés felmerült: B cégben munkaviszonyban álló ügyvezető számlázhat-e a katás vállalkozásából egyéb feladatot a munkáltatójának? Ha igen, akkor mire kell ebben az esetben figyelnie?
Egy bt.. két tagja "fiú" 50% (beltag), "anya" 50 % (kültag). Szerződéses jogviszony jön létre egy olyan kft.-vel, ahol a fiú nem bejegyzett élettársának az édesanyja 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető. A kapcsolt vállalkozás létrejön akkor is, ha többségi befolyás jön létre közvetlen vagy közvetett módon. A közeli hozzátartozók szavazati arányát össze kell számítani (így a fiúét és az édesanyjáét biztosan). A Ptk. szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Jól értelmezem-e, hogy a két vállalkozás nem kapcsolt vállalkozás, mert a bt. fiú tagja, és a kft. hölgy tulajdonosa nem minősül közeli hozzátartozónak? Nem változik akkor sem a helyzet, ha a bt. fiú tagja házasságot létesít az élettársával, hiszen a kft. hölgy tagja (a fiú anyósa) a Ptk. szerint "csak" hozzátartozója és nem közeli hozzátartozója lesz. És többségi befolyás vizsgálatakor csak a közeli hozzátartozók szavazati arányait kell összeszámítani?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk végzi a vele kapcsolt viszonyban lévő társaság könyvelését. A kapcsolt cég annyit fejlődött az alakulás óta, hogy időszerű egy önálló könyvelő alkalmazása. Kérdésem: milyen feltételeknek kell teljesesülniük, hogy önállóan könyvelhessen és beszámolót készíthessek? A társaságnak nincs könyvvizsgálati kötelezettsége jelen pillanatban. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Két különböző cégről van szó, de a lényegi kérdés ugyanaz. Tényállás: 1.) Van egy USA-beli anyavállalat és annak egy magyar leánya: A leányvállalat az amerikai anyavállalatnak ügynöki jutalékot számláz, később, ha a fejlesztés sikeres lesz, jogdíjat is. 2.) Van egy horvát vállalkozás, annak egy magyarországi telephelye; a telephelyet magyarországi kapcsolt vállalkozásának adja „bérbe” ingyenesen. Mind a két vállalkozás kkv-nek minősül, a kapcsolt vállalkozások értékadatait összeszámítva is. Az áfa nélkül számított szokásos piaci érték egyik esetben sem haladja meg az 50 millió forintot, éves szinten sem. Felmerül-e transzferár-nyilvántartási kötelezettség, illetve esetlegesen, a nyilvántartási kötelezettségtől függetlenül, kell-e korrigálni a társaságiadó-alapot a szokás piaci értékre? Esetlegesen, ha az amerikai leányvállalat fejlesztése átütő sikert hozna, és éves szinten meghaladná az 50 millió forintot, akkor a transzferár-nyilvántartást elegendő a jogdíj tekintetében elvégezni, vagy a kisebb összegű ügynöki jutalék esetében is felmerül ez a kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft., amelyben a feleség a tulajdonos. Építőipari jellegű a tevékenysége a kft.-nek. Egyéni vállalkozó a férj, aki szállítást számláz ki a kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Két vállalkozás között - akik kapcsolt viszonyban vannak - térítés nélküli személygépkocsi bérbeadás történik. A kérdésem az lenne, hogy keletkeztet-e bármelyik félnél adóalapot, ha igen, milyen érték után?
Van két kapcsolt vállalkozás, két ugyanazon főtevékenységet (saját tulajdonú ingatlan bérbeadása) végző kft. Mindkettő áfaalany. Az "A" kft. éven túli kölcsönt nyújtott "B" kft-nek, melyet "B" kft. nem tud visszafizetni. A visszafizetés helyett átadná "A" kft.-nek meglévő irodaingatlanát, melynek piaci értéke megegyező a vissza nem fizetett kölcsönnel. Kérdéseink: - ez a "beszámítás" hogyan történhet? - kell-e értékbecslést készíttetni az ingatlanról, vagy elég a két fél által elfogadott "piaci ár"? - értékesítésnek minősül-e, azaz kell-e áfás számlát kiállítani az átadó "B" kft.-nek? - az áfatartalmat visszaigényelheti-e az "A" kft.? - van-e illeték vonzata az ügyletnek, tekintettel a kapcsolt jellegükre? - hogyan történik a "B" kft.-től kapott számla kiegyenlítése (lévén itt pénzkövetelés elengedésével való "fizetési mód")? - van-e más jellegű vonzata (adó stb.) az ügyletnek? Nagyon szépen köszönöm! j.l.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tagja van, apa és lánya. A lány egyben katás egyéni vállalkozó. A kft. még tavaly megvásárolt egy nagyértékű berendezést, amit főként szépségszalonokban használnak. Ezt bérbe adja a katás egyéni vállalkozó leánynak. A tagok aggodalmaskodnak, hogy kapcsolt vállalkozásként milyen bérleti díjat állapítsanak meg, amit a NAV is elfogad. Szeretnék másoknak is bérbe adni a gépet, egyelőre sikertelenül. A gép havi értékcsökkenése kb. 50 ezer forint. Azt javasoltam nekik, hogy legalább ennyi legyen a bérleti díj. Néhány hónapig ez így is volt, majd levitték 20 ezer forintra, mondván a katás vállalkozónak kevés a bevétele. Továbbra is aggodalmaskodnak, és kértek, hogy konzultáljak szakértővel, van-e kialakult gyakorlat arra nézve, mekkora bérleti díjat állapítsanak meg, amibe az adóhivatal „nem köt bele”. Sajnos a bérleti díj kapcsán összehasonlítható piaci árról nem tudok. Ilyen gépet csak kevesen használnak, ha mégis, azok többnyire saját tulajdonban vannak. (Tavaly egyébként a tagok megemelték a kft. saját tőkéjét, abból vásárolták a gépet, tehát ezért van az a kft., és nem közvetlenül az egyéni vállalkozó tulajdonában.) Köszönöm a segítséget: Vágner Emília
Kapcsolt vállalkozás kölcsönt nyújtott 2014-2015 években egy – beruházást végző – kapcsolt kft.-nek. A kölcsönfelvevő nem tudja határidőre visszafizetni a kölcsönt. Hogyan lehet megoldani, hogy a kölcsön tulajdonrésszé váljék a kölcsönfelvevő cégben? (Ehhez a kölcsönfelvevő hozzájárulna.) A kölcsön összege milyen viszonyítás alapján kerülne százalékos tulajdonrésszé? (A törzstőkéhez viszonyítva vagy a saját tőkéhez viszonyítva vagy megegyezés kérdése?) Köszönettel: Cs
Tisztelt Szakértő! 100 százalékban magánszemély tulajdonában álló ingatlant szeretne 100 százalékban saját alapítású egyszemélyes kft.-jének eladni. A kft. kereskedelmi szálláshely szolgáltatással fog foglalkozni. Ebben az esetben alkalmazható az illetéktörvény 26.§ (t) bekezdése, és mentes az illeték alól az adásvétel? Vagy ez csak kife jezetten a hosszabb távú bérbeadás esetén alkalmazható? Válaszát előre is köszönöm! Válaszát előre is köszönöm!
A hírek szerint sok vállalkozás tévesen fizetett innovációs járulékot 2015-ben és 2016-ban, mert nem vettek tudomást arról, hogy 2015. január 1-jétől jelentősen szűkült a járulék fizetésére kötelezettek köre. Ez adja az apropóját annak, hogy cikkünkben ismét összefoglaljuk a fontos törvényi tudnivalókat.
Tisztelt Adózóna! Kapcsolt vállalkozási státusz megítélésével kapcsolatban van kérdésünk. 2015-től a Tao törvény szerint az alábbi cégek is kapcsoltnak tekintendők; „Tao tv. 4. § 23. f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;” Esetünkben az egyezőség meglétét vagy meg nem létét kellene eldöntenünk; Van két kft., tulajdonosait tekintve egymástól függetlenek. Ugyanakkor, - Az (1) kft.-ben az ügyvezetést három személy látja el, önálló képviseletei joggal (mindennemű korlátozás nélkül); A, B és C személyek. - A (2) kft.-ben D és C személyek ügyvezetnek, ugyancsak teljesen önállóan. Ezek szerint C személy mindkét kft.-ben önálló joggal ügyvezet. Kérdésünk; C személyen keresztül megvalósul-e az „egyezőség”, vagy nem? Hiszen ( A, B és C) halmaz nem azonos (D és C) halmazzal, így nincs (teljes) azonosság, ezzel szemben C azonos C-vel –mindkét helyen. Ráadásul C jogköre, jogosultsága mindenhol azonos A, B és D jogaival, így a funkció, a jog, az elérhető állapotok, a befolyásolás lehetőségének azonossága fennáll. A fenti "egyezőség", illetve „nem egyezőség” okán kapcsolt, vagy nem kapcsolt a két kft.? Szíves válaszukat várva, üdvözlettel
Az új definíció hatályba lépése után másfél évvel továbbra is megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy mikor tekintendők kapcsoltnak a vállalkozások. Példákkal illusztráljuk, mi ad okot az eltérő értelmezésre, s ismertetjük a NAV álláspontját is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték