Van egy kft., amelynek van négy tagja. Abban az esetben, ha a tagok – akik közül kettő egyéni vállalkozó, kettő pedig magánszemély – őstermelői tevékenységet folytatnak, mikor, és milyen ügylet kapcsán kerülhetnek kapcsolt vállalkozói kapcsolatba? Mikor kell a bejelentést megtenni a kft.-nek? Ezt a szabályt mikor kellett először alkalmazni: most, a 2015. évtől, vagy már korábban? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv. Plaveczné
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszermélyes kft., melynek a férj a tulajdonosa. A feleség egyéni vállalkozó. Be kell-e jelenteni őket, mint kapcsolt vállalkozásokat, ha a két fél között üzleti kapcsolat jön létre? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy kapcsolt vállalkozások mennyit számlázhatnak egymás között átutalással, bejelentési kötelezettség nélkül? Válaszát előre is köszönöm.
Két kft. egymással vállalkozási szerződést köt. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, ha a tulajdonosok testvérek? A testvérek egymás cégében nem rendelkeznek részesedéssel. Mindenki a saját cégében lát el ügyvezetői feladatokat.
Tisztelt Szakértő! A következő témában szeretném a segítségét kérni: Egy belföldi kereskedelmi kft. egyik tulajdonosa 50 százalékban egy svájci cég. A belföldi Kft egyik ügyvezetője és a svájci cég ügyvezetője ugyanaz a személy. A két cég kereskedelmi kapcsolatban áll egymással. Kapcsolt vállalkozások-e?Köszönjük mielőbbi válaszát. Üdvözlettel.
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk segítséget kérni. Az innovációs járulék fizetésre kötelezettek körét a 2003. évi XC. törvény szabályozza. Az említett törvény kivételként nevesíti az üzleti év első napján a (2004. évi XXXIV. törvény) Kkv-tv. szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő társaságot. A Kkv tv. 5. § (1) alapján a besoroláshoz az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszámot és nettó árbevételt vagy mérlegfőösszeget kell figyelembe venni (legalábbis a 2012-2014 közötti időszak vonatkozásában, az innovációs járulékfizetési kötelezettség megállapítása miatt). Úgy tudjuk, a leírt szabály 2015. január 1-jétől módosításra került, újra a társaságok egyedi beszámolója alapján kell megítélni, hogy az adott társaság innovációs járulék fizetésére kötelezett-e. Az egyik magyar társaság (kft.) külföldi (USA) székhelyű anyavállalata és két másik amerikai vállalat a Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az USA székhelyű vállalat csoport konszolidált beszámolója a magyar kft. számára nem áll rendelkezésére, arra vonatkozóan sincs információnk, hogy készül-e ilyen az USA-ban. A magyar leányvállalat egyedi beszámolója alapján nem lenne innovációs járulék fizetésére kötelezett 2012-2014 között, mert kisvállalkozásnak minősül az említett időszakban. Kérdésünk, hogy a magyar kft. innovációs járulék fizetésére kötelezett-e Ön szerint? Köszönjük válaszát!
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Magyarországon egyszemélyes kft.-t alapít egy brit állampolgár, ugyanez a személy egy szlovák cégben 50 százalékban csak tulajdonos, kell ezt kapcsolt vállalkozásként jelentenünk? Valamint helyesen jár el a magyar kft., amikor 0 százalék áfával állítja ki a szóban forgó szlovák cégnek a számlát? Határozatlan idejű megbízási szerződés van közöttük internetes piackutatásról. Mielöbbi válaszukat előre is köszönöm Baji Viki
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., amelyben a szülők 50-50 százalékban tulajdonosok, illetve ügyvezetők. Felnőtt fiúk egyéni vállalkozó. Van-e kapcsolt vállalkozói viszony a társaság és az egyéni vállalkozó között.
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt 2007-ben új ingatlant, amit áfás tevékenységhez használt, és emiatt az áfát levonásba is helyeztük. Ebben az esetben áfásan, vagy áfamentesen kell-e kiszámlázni eladáskor az ingatlant már használt ingatlanról lévén szó? Ha áfamentesen kell értékesíteni, abban az esetben a figyelési időszak hátralévő idejére arányosítva be kell-e fizetni az áfát? Még egy kérdés ehhez kapcsolódóan: ha az értékesítés kapcsolt vállalkozásnak történne, akkor van-e külön teendő azon kívül, hogy a szerződéskötést be kell jelenteni? A kapcsolt vállalkozás bejelentése összeghatártól független? Vagy van egy határ, ami fölött kell a bejelentést megtenni (egyéb értékesítés kapcsán) a kapcsolt vállalkozások közötti szerződéskötéskor. Előre is köszönöm szíves segítségét.
Tisztelt Szakértő! A tegnapi kötelező mérlegképes továbbképzésen hallottam, hogy 2015-től tovább bővül a kapcsolt vállalkozások köre. Akár magánszemély is állhat kapcsolt vállalkozással szerződésben, és akkor azt is a 201 t nyomtatványon be kell jelenteni. Az ok, hogy mind a két esetben ugyanaz a magánszemély szerepel. Akkor mi van például a pótbefizetéssel, a cégalapítással? Ilyen alapon, amennyiben magánszemélyek alapítják, már azonnal kapcsolt vállalkozás kategóriába tartozik? Ha cég ügyvezetője például egyeneságbeli hozzátartozójának ad el valamit, akkor szintén ez a kategória? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Családi vállalkozású kft.-ből a férj kilép, tagi kölcsönét nem tudják visszafizetni, hitellé alakítják. Kamatfizetésben állapodnak meg. A kérdés, hogy ez az eset kapcsolt vállalkozás-e? A kamat a magánszemély egyéb bevételének minősül?
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, hogy kapcsoltnak minősül-e az alábbi vállalkozás, és ez alapján az evás cégnek dupla összeg után kell-e megfizetnie az evát. Adott két kft., A és B. A Kft.-ben a férj csupán ügyvezető, nem tag. B Kft. evaalany, a feleség tulajdonos. Ők kapcsoltnak minősülnek-e. Köszönöm a válaszukat
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.
Nem egyértelmű és szelektív. És még főhet a feje is annak, aki megpróbálja átültetni a gyakorlatba a reklámadó minap elfogadott, számára éppen pozitív módosításait, ugyanis más adójogszabályok miatt falakba ütközhet. Az EU miatt is újabb törvényhozási procedúra várható.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték