Kedves Szakértő! Kell-e a szállító által adott (végszámlán áfásan külön feltüntetett) gyors fizetési kedvezményt külön, például 96-on kezelni a könyvelésben, vagy összevonható az árubeszerzés(814-re) könyvelésével? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó már megszüntette a tevékenységét évekkel ezelőtt. Jelenleg adószámos magánszemély. A vállalkozással kapcsolatos tartozásának egy része elévült, ami az adófolyószámlán látszódik. Van ezzel kapcsolatban valami teendője? (Kettős könyvvitelben bevétel az elévült kötelezettség.) Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. Egy futárszolgálat vállalkozásunk megbízásából átveszi a leszállított csomagokért az utánvétek összegét a vevőinktől. Hónap végén a futárcég elszámol a feladóval. A futárcég maga vezet nyilvántartást a beszedett utánvétek összegéről. 1.) Hogyan kell könyvelni a futárok által összeszedett utánvét-befizetéseket? 2.) Vállalkozásunk pénztárgéphasználatra kötelezett, készpénzfizetési vagy utánvétes számlát kell kiállítanunk vevőink felé? 3.) A pénztárgépbe a számlák ellenértékét a futárcéggel való elszámolás napján szükséges beütnünk? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Elnézést a nem teljesen világos kérdésért (az ön pontosítása a jó). Köszönöm az eddigi válaszát. Még az a kérdésem, hogy az 1. kft.-nek (aki megvásárolta a követelést) úgy kell-e könyvelni a tételt, hogy T: 36-K: 9-es = 10 millió Ft és T: 8-as K.36 = 1,5 millió Ft? Vagyis a vásárlónál az értékkülönbözet eredménynövelő lesz? Semmilyen kapcsolt,vagy részesedési viszony nincs az eladó és vásárló kft. között.
Szeretném segítségét kérni: a befizetett kiva előlegeket, illetve az év végi tényleges kivát hogyan könyveljük, kontírozzuk?
Egyéni vállalkozó jövedéki adós termékeket vásárol a szállító által kibocsátott utalvány kártyával. A vevő a szállitó bankszámlájára fizet be egy bizonyos összeget. Az áru megérkezésekor az utalvány kártyával fizet. Egyéni vállalkozónál hogyan kell könyvelni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem megtisztelő válaszát: a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló részére jogszabály alapján kifizetésre kerülő juttatást a bérköltségek, vagy pedig a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Részletre vásárláskor helyes-e a tulajdonjog vevőre átszállásáig a követelések között nyilvántartani a foglalót, vagy az a használati jog átadásának napján átvezethető a szállítói tartozás kiegyenlítésére? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Gazdasági társaság (kft.) a tulajdonába álló telken 16 lakásos társasházat épít. Az alapító okirat szerint a telek a társasház közös tulajdonába kerül. Hogyan kell a telek értékét a kft. könyveiből kivezetni, van-e ennek bármiféle, adó-, illetékvonzata? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni szíves állásfoglalását. Egyik cégünk regenerálódási juttatás keretében is juttat a dolgozói részére SZÉP-kártyát (három alszámla) és cafetéria keretében is juttat SZÉP-kártyát. A bérszámfejtéskor elvárja, hogy mindegy, melyik keretből juttat SZÉP-kártyát, a 450 ezer forint limitet figyeljük, és ennek megfelelően számoljuk el a 14, illetve a 22 százalékos ehót. Ez azt jelenti, hogy néha a regenerálódási keret, néha a cafetéria, néha a kettő ötvözete a béren kívüli juttatás. Hivatkozhatok-e az szja-törvényre, hogy a cégnek meg kell határozni a számfejtendő tételeknél, melyik a béren kívüli juttatás, illetve melyik az egyes meghatározott juttatás? Számunkra ezzel egyértelművé válna, hogy mit és mikor kell 14 százalékos ehóval elszámolni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Egy kft. pénztárgépköteles tevékenységet végez. Mellette bankkártya- és SZÉP-kártya elfogadó hely egyben. Egy napi pénztárgépszalag és a hozzá tartozó bankkártyás fizetésről szóló szalagok elvesztek. A kártyás forgalom bankszámlakivonaton megérkezett. Hogyan kell eljárni ebben az esetben a könyveléskor? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Nem saját tulajdonú személygépkocsi céges és magáncélú használata is előfordul. Bérelt személygépkocsi esetén a bérleti díjon felüli költségek elszámolására is vonatkozik-e az arányosítás? A magánhasználatra eső költség (üzemanyag) egyéb ráfordításra könyvelendő? Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása esetén is hasonlóan kell eljárni, vagy erre más elszámolási mód vonatkozik? Felmerül üzemanyagköltség, biztosítási díj stb. Ezek elszámolását a céges és magánhasználat aránya befolyásolja-e? Előre is köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Árufuvarozással foglalkozó kft. külföldön tankol. Havonta kétszer megkapja a gyűjtőszámlát, melyen szerepel az adott ország áfakulcsa. A külföldön megfizetett áfát visszaigényli ELEKAFA nyomtatványon. (Számla nettó: 329,53 euró, plusz áfa 19%, 62,61 euró, bruttó 392,14 euró). 1. Hogyan kell könyvelni a számlát és a visszaigényelt áfát? 2. Az áfabevallás mely soraiban kell szerepelnie ezeknek az összegeknek? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. által értékesített termék egy részét – minőségi kifogás miatt – visszaküldte a vevő, emiatt helyesbítő számlát kell kiállítani. Ezzel egy időben a kft. elszámoló áron visszavette készárukészletre a visszaküldött terméket, majd a visszaküldött terméket leselejtezte. A lesejtezett hulladékot értékesítette, és kivezette a könyvelésből, elszámoló áron. A késztermék és a hulladék elszámoló ára közötti különbözetet a 866. főkönyvi számra lekönyvelte értékvesztésként. A kérdés az, hogy a szóban forgó különbözetet értékvesztésként kell lekönyvelni, vagy selejtezésként könyvelendő a 869. főkönyvi számra? Könyvelése: Visszáru könyvelése T933 közösségi ért.árbev.-K317. Közösségi vevő 150 eFt Értékesítés önktg. Visszvez.T 254 Export készlet raktár-K833.Ért.önktg.100 eFt Selejtezés T 612/T581-K254 – Készáru raktár 100 eFt Hulladék raktárra vétel: T 219 hulladék raktár – K 612/K581 20 eFt Értékvesztés könyvelése: T 866. Késztermék értékvesztés – K 612/581 80 eFt A kérdés az, hogy az értékesítés önköltségéből fennmaradó 80 eFt-ot értékvesztésként 866-ra vagy 869-re selejtezésként könyveljük? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Sajnos az egyik ügyfelünk dolgozója elhunyt. Állítólag nincsenek rokonai, csak a munkáltató és néhány másik dolgozó látogatta a kórházban. Kiszámoltattam, járna neki járandóság is. Tudom, hogy csak az örökös(ök)nek fizethető ki, meg a papírokat is neki(k) kell odaadni, de mi van, ha nincs neki örököse, és nem is jelentkezik senki a járandóságáért? Ilyenkor a munkáltató mihez kezdjen a pénzzel és a papírokkal: elrakja, a pénzösszeget pedig majd leírja a könyvelésben? Köszönöm szépen előre is a segítséget!
dr. Császár Zoltán
adótanácsadó, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték