Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.
Tisztelt Szakértő! RC Kft. beolvad IA Kft.-be: 1.) Tulajdoni szerkezet átalakulás előtt: IA Kft.: 50% UE 50% UI magánszemélyek RC Kft.:99% IA Kft. és 1% TL magánszemély 2.) Beolvadás után az új tulajdoni szerkezet az új átalakult IA Kft.-ben UP 18% UE 18% TL 2% IA Kft. 62% Beolvadás azt a helyzetet hozta, hogy IA Kft.-ben 62 százalékban saját maga IA Kft. a tulajdonos. Ezt hogyan kell kezelni? Saját üzletrész visszavásárlása? El kell adni a kft.-nek egy éven belül, illetve a kft. magánszemély tualjdonosainak? Mennyiért adhatja el? Eladhatja csak a jegyzett tőke ráeső részéért (62%), vagy csak a saját tőke rá eső részéért (62%) adhatja el ? Hogyan kell ezt könyvelni? Mikor mi a teendő? Nagyon szépen köszönöm a választ. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak (kb. 40 fő) egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás és az ehhez kapcsolódó személyszállítás, étkezés és szállásdíj, amelyek számláit az iskola pénztárából fizettünk ki. Kettős könyvvitelben hová könyveljük? A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Az étel, ital reprezentációnak minősül? Köszönöm a segítséget.
Van egy ügyfelem, aki szerelőcsarnokot építtet. A fővállalkozó a neki dolgozó alvállalkozóval és ügyfelemmel engedményezési szerződést kötött, melyben megállapodtak arról, hogy az alvállalkozó által a fővállalkozó részére kiállított számlákat ügyfelem kifizeti. Hogyan könyveljem ezeket a tételeket? Kérném, a kontírozás menetét szíveskedjen megadni. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné .
Tisztelt Szakértők! Pénzváltó könyvelésében szeretnék segítséget kérni. Nem volt még ilyen ügyfelem, így teljesen kezdő vagyok a témában. Hogy működik egy ilyen tevékenység könyvelése, hol lehet ebben a témában elmélyedni? Segítségüket előre is köszönöm.
Interneten letölthető filmeket magánemberek töltenek le a világ különböző országaiból. Bankkártyával fizetnek, csak egy név van, nincs cím (nem adják meg). A MOSS bevallásban országonként adom meg az adatokat. Hogyan állítom ki a számlát? A könyveléshez szükség van a számlára, vagy mit könyvelek? Köszönettel.
Tisztelt Szerkesztő! Regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok. Munkaviszonyban dolgozom. Egy kis cég keresett meg, hogy könyvelési feladatait vállaljam el. Nem vagyok vállalkozó. A kérdésem, hogy a főmunkaviszonyom mellett megbízási szerződést köthetek-e a könyvelési feladatok ellátására? Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mérlegsorokban lévő összegek átkönyvelésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mi a helyes járható út. Most vettem át egy kft. könyvelését, és az ügyvezetőnek az a kérése, hogy a lekötött tartalékban és a tőketartalékban lévő összegeket vezessem át az eredménytartalékra. A mérleget 2003-ig visszamenőleg megnéztem. A lekötött tartalék soron lévő összeg eredetileg a rövid lejáratú kötelezettségek között volt 2011-ig. Az összegekről semmiféle dokumentáció nincs. 2012-ben tulajdonos- és ügyvezetőváltás volt. Akkor az ügyvezető próbált a régi tulajdonosoktól információt szerezni a két mérlegsoron lévő összegről. A lekötött tartalékban lévő összegről az az információ, hogy valamikor előírt osztalék volt. Mivel a cég nem tudta kifizetni az osztalékot, így 2011-ig a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelt. A tulajdonosok az évek során, azaz 2011-ig teljesen kicserélődtek. 2012-ben az új ügyvezető döntése az volt, hogy mivel az osztalékot továbbra sem tudják kifizetni, illetve előrelátható időn belül biztosan nem, így a kötelezettséget megszüntette és az összeget a lekötött tartalékba helyezte. A kérdés, hogy átkönyvelhető-e az összeg a lekötött tartalékból az eredménytartalékba egy jegyzőkönyv alapján? A másik kérdés, hogy a tőketartalékban lévő összeget, amiről 2003-tól senki nem tud semmi információt adni – ugyancsak jegyzőkönyv alapján – át lehet-e helyezni az eredménytartalékba? Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft.-ből, ahol a jegyzett tőke 12 millió forint, és a tagok 50-50 százalékban tulajdonosok, az egyik fél kilép, az ő része, azaz a 6 millió forint megilleti, és ez adómentes, hiszen ő is adózott jövedelemből tette be annak idején. A másik tag marad egyedül továbbra is, de nem szeretné 12 millióra kiegészíteni a jegyzett tőkét, hanem leszállítani az ő részével megegyező összegre, azaz 6 millió forintra. Ez esetben a 6 millió forint mégiscsak adóköteles, de már a terhe a maradó tagot illetve a kft.-t terheli? Ha a könyvviteli elszámolását nézem, akkor a kilépő tag 6 milliója T411-K4792. Ezzel a jegyzett tőke is 6 millióra változik. Van-e egyáltalán adófizetési kötelezettsége a bent maradó tagnak, és ha igen, azt hogyan számolom el számvitelileg? Köszönettel: Szeleczkeiné
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen a következőkben. Három magánszemély megvásárolt egy céget tartozásokkal (többéves) és tagi kölcsönnel együtt. Az árban úgy állapodtak meg, hogy a cég lejárt tartozásait (szállító) és az előző tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt is fedezze. A vételár ügyvédi letéti számlára került (a későbbi tulajdonosok magánszámlájáról), amiből megtörtént a partnercégek felé a tartozás kiegyenlítése és a tagi kölcsönök rendezése is, erről ügyvédi igazolás kiállításra került. Kérem segítsen, hogy az "új" cég könyvelésében hogyan oldjam meg a szállítói tartozások kiegyenlítését, a tagikölcsön-visszafizetéseket? Az egyik partner pénzforgalmi áfás, ezt hogyan tudom kivezetni? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó, vissza nem térítendő támogatással kapcsolatban kérdeznék, hogy pontosan mi a helyes eljárás az elhatárolások feloldásánál. 1. Tárgyieszköz-beszerzés 10 000 eFt, maradványérték 1500 eFt (15%), értékcsökkenés lineáris, évi 14,5%. Kapott vissza nem térítendő támogatás összege 5000 eFt. A kapott támogatást el kell határolni (48 halasztott bevételek), és a támogatásintenzitásnak megfelelő arányban az értékcsökkenések elszámolásakor fel kell oldanom a költségre eső támogatást a bevételek közé. Mikor járok el helyesen, ha a teljes eszköz beszerzési értékéhez viszonyítom a támogatást, és az elhatárolt támogatás összegéből az értékcsökkenés támogatásintenzitás számolt arányát oldom fel? (számszakilag: 50% támogatásintenzitás, éves értékcsökkenés: 1232,5 eFt, akkor ennek felét oldom fel a bevételek közé?) vagy az értékcsökkenés százalékának megfelelő összeget oldok fel évente a teljes támogatásból? (számszakilag: 5000 eFt, ebből 14,5% hányadot oldok fel tárgyévben, azaz 725 eFt-ot a bevételek közé) Továbbá: A 7. évet követően az elhatárolásban nem marad fel nem oldott támogatás? 2. A pályázat fenntartási időszaka alatt szabálytalanságot állapított meg a támogató hatóság, ezért a 3 évvel korábban kiutalt támogatás összegét korrigálták, előírtak 2000 eFt visszafizetési kötelezettséget. Hogyan kezelem ezt követően az 1. pont szerinti elszámolást? Az új támogatásintenzitási hányadot alkalmazom ezentúl, vagy visszamenőlegesen is korrigálom a feloldásokat?
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás kaptunk. Meg szeretném kérdezni, hogyan történik a számvíteli elszámolása? Az 1407/2013EU bizottsági rendelet alapján csekély összegű (de minimis támogatásnak minősül, a 651/2014/EU rendelet 1. pontjában, a 24. paragrafus a) pontjában, és a 25-32 paragrafusokban foglaltaknak megfelelően nyújtották, regionálisi beruházási támogatásnak minősül. A támogatás a gép bruttó vételárának az 50 százaléka, 24 millió forint. Előre is köszönöm a segítséget: Kutasi Gabriella
Tisztelt Adózóna! Kérem, szíveskedjenek egy átfogó tájékoztatást adni arról, hogy a politikai pártnak milyen könyvelést kell vezetnie, és milyen beszámolási kötelezettsége van! Köszönettel. Mrázné Éva
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt egy polcrendszert, amely több elemből áll. A számlán szereplő tételek: állványkeret 12 darab, gerenda 60 darab, bruttó összeg 678 180 forint. Hogyan kell könyvelni? Egy darab tárgyi eszközként mint polcrendszer? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! 2017.10.01-vel a 2016. évben alakult kft. átalakul zrt.-vé. A kérdésem ebben az esetben, hogy 2017.09.30-ai dátummal le kell zárnom a kft.-t, és leadnom a mérleget, valamint társaságiadó-bevallást, majd új cégként kezelni a zrt.-t, és az üzleti éve 2017.10.01-2017.12.31-ig tart, vagy marad a folyamatos könyvelés, és az üzleti év 2017.01.01-17.12.31-ig tart csak nem kft., hanem zrt. formában. Köszönöm előre is a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték