2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Pótbefizetés könyvelése a pótbefizetéssel érintentett társaság értékesítése esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk pótbefizetést eszközölt egy gazdasági társaságban, amely társaság 100 százalékos üzletrészét időközben értékesítettük egy másik gazdasági társaságnak. Az üzletrész-értékesítési szerződés nem rendelkezett külön az értékesített társaságban lévő pótbefizetésről, a vételár meghatározásakor nem történt utalás a pótbefizetés miatti ellenérték hányadra. Kérdéseim: 1.) Az üzletrész volt tulajdonosánál a pótbefizetés kivezetése hogyan könyvelendő? 2.) Van-e adóhatása annak az üzletrész eladójánál, ha a pótbefizetés miatti követelést "ellenérték nélkül" engedtük át az üzletrész új tulajdonosának? 3.) A pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonos részére megtörtént. Hogyan könyvelendő a befolyt pénz az új tulajdonosnál, van-e ennek Tao korrekciója? Köszönettel.
Telefonszámla könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a mellékelt linken található telefonszámla értelmezésében, könyvelésében, a magáncélú használat megállapításában, valamint az áfa, az szja és az eho kiszámításában. Tudom, hogy ebben a témában már volt kérdés, de úgy érzem itt elég speciális helyzet állt elő, amit a szokásostól eltérően kell kezelni. Az a szokatlan, hogy ha a telefonszámla bruttó értékéből levonom az internethasználat bruttó értékét, mindössze 1 443 forint bruttó forgalmi díjat kapunk a lebeszélhető havidíj miatt. Elegendő ez után megállapítani a magánhasználatot az szja-t és az ehót (20% - 289 Ft)? Illetve a 1443-289=1154 Ft után számítani az áfát? Próbáltam egy táblázatot is csatolni, remélem érthető. Melléklet: számla képe: http://kepfeltoltes.hu/view/160129/telefonsz_mla_20160129_www.kepfeltoltes.hu_.jpg táblázat képe: http://kepfeltoltes.hu/view/160129/t_bl_zat_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Köszönettel: István
Nyílt végű pénzügyi lízing áfa és maradványérték
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! A társaság 13 millió forint vételárú személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel birtokba vett. A birtokbaadási bizonylaton 8,8 millió forint nettó érték szerepel. Kezdő részlet 4,4 millió forint + áfa volt. A fizetési ütemezésből ismert adat még a 24 hónap alatt fizetendő áfa, a kamat és a maradványérték is. 1. kérdés: A tőke összege 448 számlán könyvelésre került. Kell-e a futamidő alatt fizetendő áfát is könyvelni (T 368-K 448)? 2. kérdés: A fizetési ütemezésben meghatározott maradványérték 1,7 millió forint. A gépkocsi értékcsökkenésekor ezt az összeget kell maradványértékként megadni, vagy ettől eltérhetünk? Köszönöm
Idegen helyen végzett beruházás adózása
Kérdés
Egy tornaklub az MLSZ pályázaton elnyerte a látványcsapatsport-támogatást. Ennek keretében több beruházást is megvalósított, mint műfüves pálya építése, lelátó építése, világítás megvalósítása és öltöző kialakítása stb. Az ingatlan, ahol a beruházások megtörténtek, az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat engedélyt adott, hogy a 15 éves jelzálogjog bejegyzése mellett az egyesület a beruházásokat elvégezze. A megvalósított beruházást az egyesület könyveiben idegen helyen végzett beruházásként könyvelte le. A megfelelő értékcsökkenést szintén az egyesület könyveiben tartják nyilván. A kérdésem az lenne, hogy megfelelő-e ez az eljárás? Illetve az önkormányzat részére milyen kimutatást, illetve dokumentációt kell készíteni, hogy náluk is megjelenjen a beruházás, ha meg kell jelennie? Át kell-e adni a beruházást bármilyen formában is az önkormányzatnak, ha az ő területén történt, az ő javára a beruházás? Továbbá van-e bármilyen adó- vagy áfavonzata? Az egyesület az áfát nem igényelte vissza.
Év végi számlák könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-hez a következő számlák érkeztek be, melyek könyvelésben történő szerepeltetéséhez kérném segítségét! 1, Igénybe vett szolgáltatásról készpénzes számla érkezett 2016. 01. 14-ei dátummal. A szolgáltatás teljes egészében 2015. 12. havi. 2, Biztosításról szóló számla kelte: 2015. 12. 02; teljesítése: 2016. 01. 01; Fizetési határidő: 2016. 01. 01; Időszak: 2016. 01. 01-2016. 06. 30; elutalva: 2015. 12. 28. Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell könyvelni 2015-ben, illetve 2016-ban a fenti két esetet? Köszönettel.
Törzstőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. a kötelező törzstőkeemelést végrehajtotta a következő szerint. 2015. 12. 28-án elment az ügyvédhez, aki a dokumentumokat elkészítette. Még ezen a napon a társaság házipénztárába be is lett fizetve a törzstőke összege (2,5 millió forint) készpénzben (erről is vittük a bizonylatot az ügyvédhez). A cégbíróság bejegyezte a következő dátumokkal: Változás időpontja: 2015/12/28; Bejegyzés kelte: 2016/01/18; Közzétéve: 2016/01/21; Hatályos: 2015/12/28 Kérdésem az lenne, hogy melyik évben hogyan kell könyvelni a törzstőke emelést? Köszönettel.
Számviteli elszámolás rendje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy mely időszakra könyvelhetjük helyesen az alábbi tételeket: – Az áfatörvény szerinti folyamatos teljesítésű értékesítésről (fizetési határidő 2016. január, 2016. januárban kiállított, 2015. decemberi időszakra vonatkozó számla könyvelése 2015. évben vagy 2016-ban? Ha 2015-re könyveljük, mert számvitelileg erre az időszakra vonatozik, akkor az áfa összege "függő" kötelezettség, és a mérlegben vevőtartozás? Ha 2016-ra könyveljük, akkor a bevétel összege elhatárolással könyvelendő 2015-re? – Olyan számlák (pl. telefon, távhő), melyek decemberi és januári elszámolási időszakot is tartalmaznak, de áfa szerinti teljesítési időpontjuk 2016-os, melyik évben könyvelendők? Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
A kérdésem a következő lenne. Van egy kft. két tulajdonossal (50-50 %), az egyik tulajdonos ki akar lépni, és eladja az üzletrészét a kft.-nek, tehát nem a másik tulajdonosnak, mivel neki nincs pénze, mint magánszemélynek. Tehát a kft. vásárolja meg az üzletrészt, 1500 ezer forint jegyzett tőkét 30 000 ezer forintért, amit a kft. részletekben fizet ki öt év alatt. A kérdésem az lenne, hogyan tudom ezt lekönyvelni szabályosan? Azt tudom, hogy a kft.-nek egy éven belül valamit kezdenie kell az üzletrésszel, el kell adni az üzletrészét, vagy a jelenlegi tagra átírni. Szeretnék segítséget kérni egyszer ennek könyvelési tételiben, valamint abban, hogy a jelenlegi tulajdonos hogyan fog adózni a térítésmentesen átvett üzletrész után. Köszönöm a segítséget.
Elmaradt lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás a munkavállalójának lakáscélú támogatást nyújtott hiteltörlesztéséhez a 2015-ös évben, amit a munkaszerződésbe is belefoglaltak. A cég nem utalta át minden hónapban a megállapított összeget, a könyvelésben azonban fel lett adva, és számfejtve is lett. Mivel a munkavállaló nem kapta meg 2015-ben a teljes támogatást, nem számolható el a cégnél sem költségként a 12 havi összeg. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben mi a helyes eljárás, hogyan javítsuk a könyvelésben? A teljes év számfejtését javítani kell? Kneitner Lea szakértőjük egyik válaszában olvastam, hogy a könyvelésben a lakáscélú támogatást rendkívüli ráfordításként kell könyvelni. 2016-tól hova kell majd könyvelni ezt a kiadást? Válaszát előre is köszönöm!
Számlázó programmal kiállított készpénzes számlák
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy fogászati vállalkozásnak könyvelünk, ahol évente 5000-5500 darab számlázó programmal kiállított készpénzes számla kerül a könyvelésbe. Eddig ezeket a számlákat darabonként könyveltük. Kérdésünk az lenne, van-e lehetőség arra, hogy a számlázó programból olyan listát kérjünk az ügyféltől, ami tartalmaz egy havi összesítést a kiállított számlákról? Mi ezen lista alapján könyvelnénk le az így összesített bevételt. Természetesen a számlák darabonként a fogászaton meglennének egy esetleges ellenőrzés esetén. Válaszát köszönöm. Bognár Lászlóné
Gázigénylő által fizetendő csatlakozási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem kapacitásbővítés miatt csatlakozási díjat fizet a Dégáznak. Ők a beruházást végre is hajtják, amit szerintem ingatlanhoz kapcsolódó jogként kellene könyvelni. Viszont, ha a szerződésben foglalt gázmennyiséget felhasználja, akkor ezt a díjat kettő gázév eltelte után kettő gázév alatt, kettő egyenlő részletben visszafizetik. Ez esetben hova könyvelendő a több mint 19 millió forint (áfa nélkül fizetendő)? Válaszát köszönve, tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
Elhatárolás vagy nem elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Évek óta így év végén probléma a számlák pontos könyvelése. Ha egy számlán szereplő dátumok mind 2016. éviek, és a számla beltartalma 2015. évi, akkor erre van-e egzakt könyvelési kritérium vagy könyvelhetem választásom szerint 2015. évben és 2016. évben is? Vagy csak 2016-ra könyvelhetem, és elhatárolom a beltartalmát? Az áfát természetesen 2016-ra teszem. De ha 2015-re könyvelem a számlát, akkor a szállító hamis, hiszen még nem tartozom ezzel a tétellel. 2015-ben ebben az esetben a nem számlázott szállítóra kell tenni? Hogyan helyes a könyvelés?
2015-ös árbevétel sztornója 2016-ban
Kérdés
Tisztelt Szakértők! 2015-ben eladásra került az áru. A számlát kiállították, az ellenértéket kifizették. A vevő visszahozta decemberben az árut, az árát visszautalták neki még decemberben. A számla kiállítása viszont 2016. januárban történt, de a decemberi visszautalás dátuma a teljesítés időpontja. Tehát, amit 2015-ben lekönyvelek: a számla az eladásról (T311-K91,K467), a számla vevő általi kiegyenlítése (bank-vevő), majd az ellenérték visszautalása a vevőnek (K – bank, T – vevő). 2016-ban tudom a sztornószámlát könyvelni (a kiállítás és áfa miatt), de el kellene határolni az árbevétel-csökkenést 2015-re, illetve az árbevétel "nem csökkentést" 2016-ra. Ennek a helyes megoldását keresem, és ebben kérnék segítséget, melyet előre köszönök! Tisztelettel: Kerékjártóné
Szálláshelyfoglalás visszamondásának kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy hotel esetében hogyan kell kezelni számlázási, számviteli és adózási szempontból azt az esetet, amikor egy vendég lefoglalja a szállást, de adott határidőn túl mondja vissza a foglalást? A hotelt egy kft. üzemelteti. Mit, és hogyan számlázhat a vendég részére a hotel ebben az esetben? A lemondás pénzben kifejezett értéke egy éjszaka szállásdíjának felel meg. Milyen megnevezést írhat a számlára, hogyan kell kezelni áfaszempontból (áfakörös vagy nem áfakörös)? Ha áfakörös, akkor 27 vagy 18 százalékos áfával kell kiszámlázni a lemondás értékét? Egyáltalán minek minősül a szobalemondás adójogi szempontból? Gondolok itt a kártalanítás, kártérítés vagy kötbér esetére. A számvitelben való kezelésére is kíváncsi vagyok. A lemondás összegét értékesítés nettó árbevételeként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? Köszönöm válaszát!
Telefonköltség 20 százalékának megtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A telefonköltség 20 százalékának megtérítéséről az alábbi könyvelési tudnivalókat olvastam. Kérdésem, hogy helyesen járok el ha így könyvelek? Korábban úgy olvastam, hogy számlát kell kiállítani, melynek van fizetendő áfatartalma. "- a vélelmezett magáncélú használat (20%) dolgozók által megtérítendő értéke: T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések K 96. Egyéb bevételek - a magáncélú használat értékének beszámítása a munkavállalóval szembeni kötelezettségbe (jövedelem-kifizetésbe) a bérelszámoláskor írásbeli nyilatkozat alapján: T 471. Jövedelem-elszámolási számla K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések Tehát a kifizetett nettó bért csökkentjük a dolgozó tartozásával. Természetesen a dolgozó saját maga is befizetheti az összeget a cég pénztárába (T 381 – K 361). Megjegyzem, hogy ebben az esetben általános forgalmi adó felszámítására nem kerülhet sor, mert ez lényegét tekintve egy kapott jövedelem visszafizetése. A személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása alapján, személyi jövedelemadót és egyéb közterhet ezekben az esetekben a magáncélú használat után nem kell fizetnie a vállalkozásnak." Előre is köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
