2473 találat a(z) könyvelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Állategészségügyi (állatorvosi) ellátást végző kft. 2016. évben VTSZ 9018 908 alatt vásárolt állatgyógyászati műszert. Besorolható-e a műszaki gépek közzé, és igénybe vehető-e a Tao tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezmény? A számvitelben műszaki gépként szerepeltetésénél gondot okoz-e, hogy korábbi években vásárolt hasonló gépeket nem a 13-as, hanem a 14-es, egyéb berendezések, felszerelések, gépek főkönyvi számlán tartja nyilván? Egyszerűsített éves beszámolót készítő, tehát külön mérlegsoron nem jelennek meg a műszaki gépek és egyéb gépek a könyvelésében. Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Kamion közösségen belüli beszerzésére került sor. Magyarországon az Ober Pénzügyi Lízing cég mint vevő vette meg a kamiont attól, aki közösségen belülről beszerezte azt. Közösségen belüli beszerzés áfamentes, a lízingcégnek áfásan lett értékesitve. Hogyan szerepeltetem ezt az áfabevallásban, és hogyan könyvelem?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingelése mellett a tőkerész és a kamat mellett kiszámlázásra kerültek egyéb tételek (regisztrációs adó átterhelése, birtokba adás) is. Ezeket egyéb költségekként kell lekönyvelni, vagy rá kell könyvelni a beruházásra?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A céges telefonszámlában, mely több tulajdonos és alkalmazott telefonhasználatának díját is tartalmazza, az egyik alkalmazott tulajdonában lévő személygépkocsi parkolási díja is szerepel. A parkolás hivatali úttal kapcsolatos, de ez nem bizonyítható. Helyesen jár-e el a társaság, és elszámolható-e ez esetben a parkolási díj (áfa nincs levonva), ha ezt a parkolási díjat a magánszemély részére kiszámlázza? Felmerülhet-e ez esetben a cégautóadó-fizetési kötelezettség? Ha ez a megoldás nem megfelelő, ez esetben hogyan kell könyvelni ezt a számlatételt, illetve mi az adóvonzata? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. autót vásárolna 8 millió forint értékben. Az szállító kiállított 500 000 forint értékben előlegszámlát. A kft. elutalta az összeget bankon, majd a szállító egy előleghelyesbítő számlát állított ki -500 000 forint értékben. Egy hónappal később a szállító szintén előlegszámlát állított ki 1 500 000 forint értékben. A kft. ezt az összeget is elutalta. Amikor utalásra került az összeg a bankon, kiállított egy előleghelyesbítő számlát a szállító -1 500 000 forint értékben. A végösszegről még nem kaptunk számlát. Kérdésem: Hogyan történik az előleg, illetve az előleghelyesbítő számláknak a könyvelése? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban, és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést, és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? Köszönettel várom a válaszát.

Kérdés

Három partner szerződik, a beruházó, a kivitelező és a finanszírozó. A kivitelező vállal minden garanciális kötelezettséget. A finanszírozó átutalja a beruházónak a több társasház építéséhez szükséges összeget a projekt elején, amely összeget a megvalósulást és az értékesítést követően visszautal neki a beruházó. Ezt követően a keletkezett haszon 50%-a illeti meg a finanszírozót és a beruházót. Kérdés: mit kell a banki utalásra ráírni jogcímként a projekt megvalósításának finanszírozására szánt összeg átutalásakor és visszautalásakor? És milyen jogcímet kell írni a haszon felének átutalásakor? Ezeket a feltételeket a szerződés tartalmazza. A haszon összegét kell-e számlázni, vagy minden pénzmozgás a szerződés alapján történik? Hogyan kell a pénzmozgásokat könyvelni? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult. Az üzletrész a tagok által befizetett törzsbetéthez igazodik. a./tag 300 Eft 60% tulajdoni arány b./ tag100 Eft 20% tulajdoni arány c./ tag 100E fT 20% tulajdoni arány A jegyzett tőkét fel kellett emelni 3 millió forintra, így az új arányok: a./ tag részesedése 60%-ról 20%-ra, 3 millió forintról 600 ezer forintra csökken, mert eladta b./ tagnak a 40%--át b./ tag 80%-ot tulajdonol az eddigi 20% helyett a 3 millió forintból, azaz 2 millió 400 ezer forintot, mert megvette a c./ tag 20%-át és a./ tag 40%-át, és volt neki eddig 20% c./ tag kilép. 1. kérdés: Hogyan kell ezt könyvelni, vagy csak a társasági szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben át kell vezetni, és kész? 2 kérdés: Milyen adóvonzata van az ügyletnek c./ kilépő tag, illetve a./ tag számára? Névértéken vették, névértéken értékesítették az üzletrészt. 3. kérdés: A kft.-nek van még 1 millió 251 ezer forint eredménytartaléka is. Abból is kell adni a kilépő tagnak? Vagy ha nem, akkor adózás szempontjából beletartozik a piaci értékbe? És a névérték és a piaci érték közötti különbözetet le kell adóznia a kilépő tagnak, illetve az a./ tagnak, aki szintén értékesít üzletrészt? Táblázatba foglaltam az eseményeket: 500 e FT 3000 eFT --------------------------------------------------------------------------------- A 300E fT 60% elad 40%-ot 600 efT 20% B 100 eFt 20% vesz 40%-ot+20%kiléptől 2.400 eFt 80% C 100 eFt 20% elad 20%-ot kilép Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

2016-ban ingatlant vásároltam, mellyet szeretnék feljelsztési tartalék feloldásához felhasználni. A kérdésem az lenne, hogy a vásárolt ingatlanra a mai napig nem írták elő az illetéket, nekem ezt elő kell-e írni, és azt könyvelhetem-e beruházásra?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! 2016. évi 1629-es bevallásban szeretne egy kft. a szabályoknak megfelelő mennyiségű adót felajánlani egy sportegyesületnek. Melyik évben könyvelhető le ráfordításként a felajánlás, igénybe vehető-e adókedvezmény, és melyik évben? Köszönettel: Fix Kft.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésekre kérjük szíves állásfoglalásukat: 1. Kft. a 2015. évi társaságiadó-előlegből 2015 novemberében felajánlott egymillió forintot egy sportegyesületnek. A NAV ezt az összeget 2015 novemberében el is utalta az egyesületnek és a sportági szövetségnek. A 2015. decemberi feltöltésből 11 millió forintot ugyanennek az egyesületnek felajánlott, ezt a NAV 2016 januárjában utalta el a sportegyesületnek és a szövetségnek. A 2015. évi eredmény összeállításánál azonban kiderült, hogy nem lesz elég nyeresége a kft.-nek, amiből ezt a felajánlást ki lehetne fizetni. Ugyanakkor a kft.-nek volt 13 millió forint tao-túlfizetése a folyószámlán 2016 júniusában. A NAV-val történt egyeztetés után ebből az összegből 3 milliót utaltak vissza (tényleges tao) azzal, hogy a fennmaradó adót visszatartják a látványcsapatsportnak tett felajánlás rendezéséig. A folyószámlán azóta se történt semmilyen rendezés. A kft. 2016-ban nem fizetett adóelőleget, mert a NAV szerint vissza nem kaphatja, de mégis lelakhatja a "túlfizetést". Kérdés: mikor mit lehet lekönyvelni, mi a könyvelési tétel, mely időpontban? 2015-ben lehetett-e adókedvezményt elszámolni, egyáltalán jár-e adókedvezmény, és melyik évre? Köszönettel: Fix Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. a meglévő személygépkocsiját szétszedi, egyes részeit beépíti egy másik autóba, a megmaradt alkatrészeket pedig értékesíti. Lehet ezt alkalmazni, és ha lehet, hogyan kell a könyvelésben a helyére tenni? Köszönöm mielőbbi válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk csődeljárása csődegyezséggel zárult. A vagyonkezelő kiszámlázta felénk a díját, de a hitelezők által neki átutalt regisztrációs díjjal csökkentve kell azt kiegyenlítenünk. Az a kérdésem, hogy hogyan kell lekönyvelni a fenti tételeket? Előre is köszönöm

Cikk

Mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak, továbbá, ha a jogszabálynak megfelelően a tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék? Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot? A nettó összeget befizetik a tagok, és az aktuális kifizetési hónap szerinti '08-as bevallást önrevíziózni kell? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Késedelmi kamat számfejtése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink