hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Soha viszont nem látott kölcsön: mikor lehet veszteségként leírni?

  • adozona.hu

Mikor és hogyan lehet leírni az elévült kölcsönkövetelést és a kamatát veszteségként? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.

Cégünk magánszemélynek 5 éves távra kölcsönt adott jegybanki alapkamat plusz 5 százalékra. A magánszemély sem a kölcsönt, sem a kamatát nem adta meg, három fizetési felszólítást küldtünk neki. A kölcsön lejárati ideje óta már több mint 5 év eltelt. Kell-e még valamit tennünk a három felszólító levélen kívül arra vonatkozóan, hogy a kölcsönt és a kamatát leírjuk veszteségnek? Illetve hogyan tudnánk leírni a cég követelései közül? – kérdezte olvasónk.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:22. paragrafusa a következőképpen fogalmazza meg az elévülés fogalmát:

– ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el,

– az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik,

– az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni,

– az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Az elévülési idő tehát fő szabály szerint 5 év. Ez az öt év az esedékessé válással kezdődik (tehát azzal az időponttal, amikor meg kellett volna fizetni/teljesíteni kellett volna). Amennyiben az öt év letelt, akkor nagy valószínűséggel nem tudjuk érvényesíteni a követelésünket.

Ugyanakkor az elévüléssel nem szűnik meg a követelés. Ugyan bírói úton nem lehet érvényesíteni, abban az esetben, ha a kötelezett hivatkozik rá, azonban, ha ez a hivatkozás mégsem történik meg, akkor végrehajtást is lehet kérni rá, valamint a kifizetett – de már a fizetés előtt elévült – követelés önkéntes teljesítését nem is lehet visszakövetelni.

Az elévülés idejét két dolog változtatja meg: a megszakítás és a nyugvás.

Tisztázni kell tehát a fenti fogalmakat, mielőtt kivezetjük a könyvekből a követelést. Megszakítás esetén az elévülési idő újból kezdődik az elejétől, nem számít az addig eltelt idő. Azaz ha a 3. évben megszakítom az elévülést, akkor újraindul az öt év, s így már összesen 8 év telik el az esedékessé válás és az elévülés között.

Az elévülési időt a 6:25. paragrafus szerint a következő körülmények szakítják meg

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Ha viszont már jogerősen elbírálták az ügyet, akkor csak a tartozás módosítása vagy a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést.

A Ptk. 2014. évi változása szerint az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. Viszont ez csak azokra a követelésekre vonatkozik, amik 2014. március 15. után jöttek létre. Mivel a kérdésben nem szerepelt pontosan, hogy mikori a követelés esedékessége, és mikor készültek az írott fizetési felszólítások, így egzakt választ nem lehet adni arra, hogy az az említett cég esetében mikor évül el pontosan a követelés. De a fentiek alapján könnyen kiszámolható. Könnyen meglehet, hogy az előzőekből kiindulva még nem is évült el az említett követelés.

Szakértőnk azt javasolta olvasónknak, hogy a könyvekből való kivezetést mindenképpen előzze meg a dokumentumok szakszerű vizsgálata.

Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A másik tisztázandó fogalom, a nyugvás, amiről a 6:24. paragrafus rendelkezik. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra.

A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos – határidő számítása kezdődik újból.

Ha menthető okból nem lehetett igényt érvényesíteni, akkor a rendkívüli körülmény elmúlása után 1 éven belül (ha az elévülési idő egy év vagy egy évnél rövidebb, akkor 3 hónapon belül) még megteheti. A nyugvásra okot adó körülménynek komolynak kell lennie, például nem tudott a követelésről, kórházban feküdt öntudatlanul stb.

Érdekességképpen elmondható, hogy az elévülést egyébként a bíróság vagy a közjegyző nem veszi figyelembe hivatalból, arra hivatkozni kell, bizonyítási eljárásban van rá lehetőség, itt a jogosult bizonyíthatja, hogy ha egyébként papíron le is telt az elévülési idő, történt nyugvás vagy megszakítás – tette hozzá szakértőnk.

A követelés elévülésének legfontosabb következménye az, hogy azt bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülési időn túl az adós megtagadhatja a követelés teljesítését. Az elévült követelést a számviteli törvény szerint behajthatatlan követelésként kell kezelni, azt a könyvekből ki kell vezetni.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontja szerint behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés,

– amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető);

– amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

– amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

– amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

– amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel;

– amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A törvény szövegéből kiderül, hogy ha a követelés meg is felel a fentebb felsorolt bármely kritériumnak, az önmagában még kevés, a hitelező cégnek a behajthatatlanság tényét hitelt érdemlően bizonyítania, a kintlévőség behajtására tett intézkedéseit pedig dokumentálnia is kell. Tehát azt kell alátámasztani, hogy a társaság az ügyben elvárható gondossággal járt-e el, és megpróbálták-e behajtani a követelésüket a rendelkezésre álló jogi eszközökkel.

A behajthatatlanság tényét különösen a következő bizonylatok támasztják alá hitelt érdemlően:

– nemleges foglalási jegyzőkönyv a végrehajtás sikertelenségének alátámasztására,
– írásos megállapodás az egyezségi megállapodás keretében elengedett követelésről,
– a végelszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról,
– a felszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról,
– a felszámolási eljárásban keletkezett vagyonfelosztási javaslat,
– dokumentumok, gazdaságossági számítások, hogy a követelés csak veszteséggel, aránytalanul magas költségráfordítással hajtható be,
– tértivevényes postai megkeresés postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére,
– az elévülés tényét igazoló okiratok.

Összefoglalva tehát: ha valóban elévülésre hivatkozva válik behajthatatlanná a követelés, akkor annak tényét a rendelkezésre álló kölcsönszerződés és a fizetési felszólítások lehetővé teszik, ha megfelelnek a fentebb említett időbeli szabályoknak.

A vállalkozó számviteli politikájában, illetve az eszközök és a források értékelési szabályzatában célszerű szabályozni, leírni a behajthatatlan követelések meghatározásának módját, szempontjait, felelőseit, eljárási, bizonylatolási rendjét a vállalkozó sajátosságainak figyelembevételével. Mindezek a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint érvényesíthető lehetőségek miatt bírhatnak rendkívüli fontossággal.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bt. osztalékot kap kft.-től

Szipszer Tamás

adószakértő

Kata új szabályok

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás feleség

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close