Tisztelt Szakértő! Az egyik kft. vásárolt egy 12,72 kWp napelemes rendszer eszközöket (a számlán ez szerepel). A kérdésem az lenne, hogy ez a beruházás tárgyi eszköznek minősül, vagy anyagként kell lekönyvelnem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó pénztárkönyvet vezet, a költségeit, illetve a vállalkozási bankszámlájáról történő kifizetéseket le kell könyvelnie? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e külön főkönyvi számra könyvelni a költségvetési befizetési kötelezettségeket (463. fk), és külön a költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítését (464. fk), vagy lehet csak például a 463 számlára könyvelni a kötelezettséget és a fizetést is? Válaszát Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt irodájának rezsiszámláit a bérbeadó állítja ki. Kérdésem az lenne, hogy nekünk a kiszámlázott víz- és áramdíjakat az 51-52 számlacsoportba, anyagként, illetve igénybe vett szolgáltatásként, vagy közvetített szolgáltatásként kell könyvelnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tehergépjárműve áruszállítás közben felborult. A baleset következtében a jármű totálkárossá vált. A sofőr nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, a rakodómunkás alkohol befolyása alatt is állt. Az okozott kárt elismerték. Az autó bekerülési értéke 2014-ben 1 millió 500 ezer forint volt. A káresemény napjáig (2016. augusztus 29.) elszámolt összes értékcsökkenés 500 ezer forint volt. A terven felüli értékcsökkenés 1 millió forint. Az okozott kár a munkavállalók által 700 ezer forint, a munkáltató 300 ezer forintot átvállalt, mivel ő adta ki a feladatot a munkavállalók részére. A munkavállalók havonta törlesztik a rájuk eső összeget, fejenként 20 ezer forintot. A tehergépjárművet kivonták a forgalomból, de 600 ezer forint értékű alkatrész még felhasználható belőle, amit a későbbiek folyamán a vállalkozás saját maga kíván felhasználni. Kérem a fenti gazdasági események könyvelésének részletes leírását! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünk franchise kapcsolatban áll egy nagyobb szolgáltatóval, melynek keretében üzleteinkben jutalék ellenében az ő szolgáltatásaikat és termékeiket értékesítjük. Az értékesítés volumenének függvényében minden hó végén jutalékban részesülünk, melyről számlát állítunk ki. Az üzletekben az ügyfelek által készpénzben fizetett díjakat mi beszedjük, majd továbbutaljuk partnerünknek. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a pénztömeget hogyan kezelhetjük helyesen a könyvelésünkben? Idáig egy 3813-as pénztár-alszámlát hoztunk létre, melyre egy 47-es főkönyvi számmal szemben könyveltük a napi bevételeket. Amikor a bankba befizetjük a pénzt, a 3891-es számla segítségével vezettük át a 3813-asból a 3841-re, majd az elutalt összeget T47 K3841 számokkal könyveltük le. Gyakran előfordul, hogy a jutalék számlát nem átutalással rendezik, hanem bekompenzáljuk, ebben az esetben a 311-et a 47-el vezetjük össze, a kompenzáció összegét pedig a 3813-as alpénztárból a 3811-es normál házipénztárba vezetük át. 2017-től kivaalany lesz a vállalkozás, ezért nagyon fontos lenne, hogy a házipénztártól a fenti idegen pénzeszköz egyértelműen elhatároldódjon. Kérdésem, hogy idáig helyesen jártunk-e el, illetve milyen megoldás lenne megfelelő? Segítségé nagyon szépen köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bizományba adott árukészletet. 1.) Az átadó cégnél ezt az átadást hogyan kell könyvelni? 2.) Értékesítés, elszámolás sajnos a mai napig nem történt meg, hiába szólítottuk fel a bizományost. Milyen módon lehet a könyvelésből ezeket az árukat kivezetni? Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egy haszongépjármű zárt végű lízing keretében történő beszerzésével kapcsolatban. Először is az zavar meg, hogy a gépjárművet először a kereskedő számlázta le a kft. számára, majd a kft. az áfát ennek a kereskedőnek fizette meg, banki utalással. Majd a kft. kapott egy helyesbítő számlát a kereskedőtől, és a bank állította ki a lízingelt gépjármű teljes összegére a számlát, majd két héten belül elküldte a három évre szóló szerződést, melyben az az összeg, amit már megfizetett a kft. a kereskedőnek, az egy következő, de első fizetési ütemben szerepel. Addig-addig vezettem fel számvitel szerint, hogy már én sem tudom, hányadán állok, de nem stimmelek. Kérném Önt, hogy vezesse fel nekem, hogy egyezzenek a soraim. Köszönettel: Irén
Tisztelt Szakértő! Cégünk kft.-ként működik (nem leányvállalat), jelenleg holdinggá alakul át, aminek a keretein belül több, a cégcsoportba tartozó külföldi cég kerül be hozzánk apportként 100%-os tulajdonban mint leányvállalat. Az a kérdésem, hogy kötelező a bejegyzéstől kezdve ezeknek a leányvállalatoknak a tranzakcióit is vezetni a mi könyveinkben havonta? A 2000. évi C. törvényben foglalt ide vonatkozó értékeket nem érjük el. A 117. § (1) bekezdése szerint az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Előre is köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás állományba vesz egy tanulószerződéssel rendelkező tanulót. A vállalkozás nem főtevékenységként nyújt gyakorlati képzésre lehetőséget. A tanuló után szakképzésihozzájárulás-csökkentést lehet igénybe venni. Miután a csökkentő tétel magasabb, mint a szakképzési hozzájárulás összege, így a többletet felhasználhatja másik adónem kiegyenlítésére vagy akár vissza is igényelhetné? Valamint az így keletkezett többletet hogyan lenne szakszerű könyvelni? Előre is köszönöm a segítséget!
Mikor és hogyan lehet leírni az elévült kölcsönkövetelést és a kamatát veszteségként? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Megrendelőnk kötbért számlázott ki cégünknek, kapacitáshiány miatt késedelmesen teljesítettük a vállalt feladatokat. Ez a vállalkozói szerződésünkben szerepel. Költségként vagy ráfordításként könyvelem? 5 vagy 8 számlaosztályba könyvelhetem? Köszönöm.
Tisztelt szakértő! Adott egy kft., amely nemzetközi árufuvarozással foglalkozik, a közösség államaiban teljesít fuvar feladatokat. Külföldön tankol, Ausztria, Németország Franciaország területén. A nemzetközi áfa összegét az FDP cégen keresztül visszaigényli, ami rendben meg is érkezik a számlájára. Kérdésem, hogy hogyan járok el helyesen, a közösségből visszaigényelt áfát, mely főkönyvi számokra könyveljem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az utazási iroda által kibocsátott utazási utalványok elszámolásával kapcsolatos. Az utalványok értékesítése során feltüntetésre kerül, hogy a beváltás határideje a vásárlástól számított egy év. Milyen könyvelési tételekkel kell elszámolni, mi a teendő: 1. ha felhasználják, 2. ha nem használják fel az utalványokat? Köszönöm válaszukat!
Adott egy építőipari vállalkozás, amely lemezgyártáshoz 54 millió 755 ezer forint értékben vett gépeket. Elindítottak még a beszerzés előtt egy pályázatot. Az egész támogatás 50 millió forint értékű lesz (50 százalékos támogatottság)a beruházás értéke 101 millió forint lesz, de ennek is még csak kicsivel több mint a fele lett meg gépbeszerzésben, a másik felébe még nem kezdtek bele (telephelyfejlesztés). A gépbeszerzések után 25 millió forint előleget lefolyósítottak a támogatásból. Ilyenkor miként kell kezelnem a kapott előleget? Egyéb kötelezettségen kellene hagynom év végén, vagy halasztott bevételként kellene kezelnem, és értékcsökkenéssel arányosan 96-ba elvezetnem egy részét? Ugyanis, ha levetítjük, akkor a gépekre eső támogatás 50 százalékát még nem is kaptuk meg. Köszönöm a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték