Tisztelt Szakértő! Bérbeadónk az általunk megfizetett óvadék egy részét (fűtésrendszer-javítás okán) felhasználta. Kéri, hogy egészítsük ki az óvadék összegét, ami rendben is van. A felhasznált összegről köteles-e a javítási számlát a cégünk nevére kérni, illetve bemutatni? A felhasznált összeget mi hogyan könyveljük? Költség lesz? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egy szarvasmarha-tenyésztő cég részére a tenyésztő egyesület (amelynek tagja a cég) leszámlázta a tenyésztő szervezetek számára megjelent szakkönyvben a cégről szóló hirdetés díját. Ezt hogyan kell könyvelni? Vannak-e egyéb kötelezettségei (reklámadó) a cégnek? Az áfa levonható? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás 2016. évben osztalékelőleget vett fel, mely kifizetésre került, a 08-as bevallásban szerepel. 2016. évi beszámolót elfogadó taggyűlés nem hagyott jóvá osztalékot. A 2017. évi könyvelésben szerepel a 36-os főkönyvi számlán a kifizetett osztalékelőleg. Ha nem lett jóváhagyva osztalék, akkor hogyan válik osztalékká az előleg? Hogyan könyvelem, mikor korrigálom a 08-ast? Mi a helyes eljárás osztalékelőleg fizetése esetén? Köszönettel.
Üdvözlök Mindenkit! Kérem szépen szíves segítségüket a következő kérdésben. Magyar cégnek magyar adószáma, közösségi adószáma és horvát adószáma is van, kint is megfizeti az adókat, esetleges áfát. Hajót ad bérbe szálláshelyként. A bérbevevőknek a vevőszámlákat kiállítja a horvát adószabályok szerint. Ezeket a vevőszámlákat és a Horvátországban keletkezett költségekről kapott számlákat a Magyarországon vezetett könyvelésbe is be kell állítani egyesével, vagy csak a Horvátországban keletkezett "eredményt" kell könyvelnem? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Önkormányzat könyvelésében hogyan lehet javítani, ha a bankszámla egyenlege nem egyezett meg a könyvelésben szereplő összeggel a 2016. évi záráskor és a 2017. évi nyitó adatok között is a rossz könyvelési adat szerepel. A 2017. évi záró egyenleget szeretnénk jól szerepeltetni. Köszönettel várom a válaszát.
Egyszeres könyvelésű egyéni vállalkozó számláit határidő előtt kiegyenlíti a vevő, ennek fejében 4 százalékkal csökkentett összeget utal, azaz 4 százalék skontót alkalmaz. Hogyan kell helyesen könyvelni a pénztárkönyvben (árbevételt, áfát) ebben az esetben? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A bank könyvelése során derült ki, hogy ügyfelem pénzt utalt egy cégnek, de szállítói számlát vagy egyéb bizonylatot nem kaptam a kérdéses összegről. Kérdésem az, hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Tudomásom szerint költségként nem lehet elszámolni bizonylat hiánya miatt, viszont a bankszámláról ez az összeg hiányzik. ( Egyéb követelés..., de meddig?) Kérem, azt ne válaszolja, hogy szerezzen be ügyfelem másolatot, mert többszöri kérésem ellenére sem rendezte ezt a problémát. Ez még év elején történt, lassan zárni kell, és szeretném szabályosan megoldani, annál is inkább, mert jövőre már nem én könyvelem ezt a céget. (Meg egyébként is.) Üdvözlettel: Kovács Dezsőné
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem 2013-ban 10 millió forint fejlesztési tartalékot képzett tárgyi eszköz vásárlására. Úgy döntött, személygépkocsit lízingel, a lízing nyílt végű. Elindította az ügyletet még októberben, és most úgy néz ki, csak 2018. január hóban jegyzik be a forgalmiba, mint üzembe tartót. Kérdésem az, hogy ez probléma lesz-e, mert 2017. december 31-ével lejár a határidő, és ha a lízingszerződés 2017. december 31-én lesz aláírva, akkor mint beruházást lekönyvelhetem-e? Az önrész természetesen ügyfelem részéről ki lesz fizetve. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Társaságunk egy éve bérel egy 58 négyzetméteres lakást egy magánszemélytől. Ezen időszak alatt – a bérleti szerződés szerint – a lakást teljes egészében felújítottuk, a felújítás összesen 7,5 millió forintba került. A bejövő számlák után az áfát visszaigényeltük, a felújítást mint bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiváltuk. (Az ingatlan-bérbeadás szerepel a tevékenységi körök között, és a bérbeadást adókötelessé tettük.) A lakás bérlésével és felújításával az volt társaságunk célja, hogy majd bérbe adjuk, és ennek következtében bevételünk keletkezik. A lakás felújítása egy hónapja fejeződött be, a lakás bérbeadását meghirdettük, de bérlőnk még nincs. Időközben a tulajdonos azzal állt elő, hogy jelentkezett a lakásra egy vevő, és el szeretné adni az ingatlant. Kérdésünk: társaságunknak hogyan kell elkönyvelnie a bérelt ingatlanon végzett beruházás kivezetését, keletkezik-e áfa- vagy társaságiadó-fizetési kötelezettségünk? Tisztelettel: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértő! Cégünk nagy értékű gépek gyártásával foglalkozik. Egyik elkészült gépünket kiszállítottuk Angliába egy partnerünknek. Ezzel a partnerrel kötöttünk egy szerződést, mely alapján részben marketing célra, részben pedig bérleti díj fejében használatba adjuk a gépet. A partnernek 2018. május végéig van lehetősége eldönteni, hogy megvásárolja-e a berendezést, amennyiben megveszi, az addig fizetett díjakat beszámítjuk a vételárba. Számvitelileg hogyan kell ezt lekönyvelnem? Aktiválnom kell ezt a berendezést mint saját rezsis beruházást, vagy van más lehetőség is? Amennyiben saját rezsis beruházásként kezelem, az áfabevallásba be kell tennem mint fizetendő áfát, de betehetem levonható áfába is? Feltétele, hogy áfás tevékenységhez használjam, de az EU-s partnernek a bérleti díjról nem áfás számlát állítunk ki. Előre is köszönöm a segítséget!
A dolgozók részére tévesen lett elutalva kilépésükkor a bér. Sajnos nem tudjuk tőlük visszakérni. Hogyan kell ezt könyvelni? Milyen adóvonzatai vannak?
Egyszeres könyvelésű egyéni vállalkozó számláit határidő előtt kiegyenliti a vevő, ennek fejében 4 százalékkal csökkentett összeget utal, azaz 4 százalék skontót alkalmaz. Hogyan kell helyesen könyvelni a pénztárkönyvben (árbevételt, áfát) ebben az esetben?
A bírósági eljárásban megítélt ügyvédi munkadíj – mely a perköltség része – kapcsán szeretnék hiteles és védhető szakmai álláspontot kapni. A perköltséget (amelynek nincs áfatartalma) a pervesztes fél fizeti meg a pernyertes félnek. A felek között nincs számlázás, a bírósági döntés az alapbizonylat. A kérdés az, hogy amennyiben a pernyertes fél és ügyvédje közötti megbízási szerződés alapján a megbízási díjon felül a perképviseletet ellátó ügyvédet illeti meg ezen – jogszabály alapján megítélt díj – vagyis kvázi a megbízási szerződésben engedményezi rá a perköltség ügyvédi munkadíj részét a pernyertes fél, akkor milyen módon szedheti be és kitől? Jogosult-e közvetenül az ítélet alapján a pervesztes féltől beszedni? Kell- e számlát kibocsátania a pernyertes megbízója felé? Kell-e áfát fizetnie ezen perköltség után annak ellenére, hogy Kúria döntés van arra, hogy nincs áfatartalma a perköltségnek? Milyen módon kell könyvelni ezt az ügyvédi irodában?
Tisztelt Szakértő! Felmondtam a könyvelést egyik ügyfelemnek, de még idáig nem reagált rá, nem vitte el az anyagát az irodánkból. Kétszer elküldtem tértivevénnyel a felmondást és nem veszi át, mit csináljak, mi a teendőm, mert én nem fogom a bevallásokat, mérleget elkészíteni. Tehát ha megbüntetik, akkor az ne engem terheljen. Válaszukat köszönöm
Mire kell figyeljen a könyvelő áfából való kilépéskor, áfa alanyi mentesség választásakor? Különös tekintettel a tárgyi eszközökre vonatkozóan? Köszönettel!
Szipszer Tamás
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték