Vadásztársaság átadja a tulajdonában és nyilvántartásában lévő fegyvereket egy másik vadásztársaságnak, ellenérték felszámítása nélkül. Hogyan kell az átvevő egyesületnél – amely kettős könyvvitelt vezet – lekönyvelni ezt az eseményt, és van-e adófizetési kötelezettsége az átvevőnek?
Szolgáltatással foglalkozó cégek esetén például, ha egy több részből álló munkát 2016. december hónapban elkezd feldolgozni a megbízott cég, de a munka januárban készül csak el, az átadása is megtörténik, kiszámlázzák, a számlán a teljesítés napja januári lesz. Több szolgáltató szövegben megjegyzi a december hónapot is. A januári teljesítéssel kitöltött számla melyik év bevétele lesz?
2017. január hónapban kiállított helyesbítő számlával módosítottuk a 2016. november havi szolgáltatás nyújtásáról kiállított számlát, melynek nincs áfatartalma. Mérlegfordulónap 2016. 12. 31., mérlegkészítés időpontja 2017. 02. 28. Kérdésünk, hogy 2016. évben (bevételcsökkenésként) vagy 2017. évben (elhatárolásként) kell könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás szabályos külföldi, harmadik országbeli számla alapján szeretne elszámolni egy 500 USD összértékű okostelefont. Az árut nem vámolták, és nem is regisztrálták, azt egy magánszemély szállította haza. Szabályos ezt vámolás nélkül elszámolni a könyvelésben?
Egyéni vállalkozó december 31-én bankkártyával vásárol, melyről kiállított számlán az alábbi dátumok és fizetési mód szerepelnek: számla teljesítése: december 31., a számla kelte: december 31., fizetési határidő: december 31., fizetés módja: bankkártya. A bankszámlakivonaton csak a következő év január 2-án jelenik meg terhelésként és könyvelésként az összeg, azzal a megjegyzéssel, hogy a tranzakció időpontja december 31. Kérdésem az lenne, hogy a pénztárkönyvbe a vásárlás értéke költségként a bankkártyával történő fizetés időpontjában, azaz december 31-én, vagy a bankszámlakivonaton történő könyvelés időpontjában, azaz következő év január 2-án számolható-e el? Az évváltás miatt fontos, hogy melyik évben kerül költségként elszámolásra. Válaszukat előre is köszönöm.
A válasz szerint a vázolt számla 3 évet érint. Lehetséges, hogy eszerint a 2017-ben számlázott, 2016. évben teljesített bármilyen szolgáltatás két évet érint, és 2017-ben könyvelendő? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Tisztelt Szakértő! Társaságunk GINOP-5.1.1-15-2015+00001 "Út a munkaerőpiacra elnevezésű kiemelt munkaerő-piaci programban bérköltség-támogatásra pályázatot nyert. A támogatás egy munkavállalóra vonatkozik 2016.12.12-2017.12.12. között 8+4 hónapra. A támogatás csekély összegű támogatás. A támogatás 998 527 forint (3211 euró). A munkabér 2017.01.10-én került kifizetésre, a támogatási összeg 2017.01.30-án megérkezett a társaság számlájára. Kérdésem a következő: hogyan kell az elszámolást könyvelnem, kontíroznom a 2016-2017. évekre, és a 1629-es bevallásban szerepeltetnem? A válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Gönczi Katalin
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság kifejlesztett egy új gyártási eljárást és egy prototípust az új gyártási eljárással készült gépből. Mind a kifejlesztett gyártási eljárást, mind a prototípust kimutatja a társaság a könyveiben. A gyártási eljárást hasznosítani és értékesíteni is kívánja, úgy, hogy a gyártási eljárás tulajdonjogát megtartja, és csak a hasznosítás jogát adja át. Az értékesítés mellett apportálná a gyártási jogot egy újonnan alakuló társaságba a könyv szerinti értéknél magasabb apportértéken (az apportérték értékbecsléssel alátámasztott). Kérdésként merül fel, hogy a gyártási jog apportálása miatt kimutatott bevétel (mivel a gyártási jog nem kerül kivezetésre, így az apportérték bevételként csapódik le) esetében alkalmazható-e a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésében rögzített halasztott bevételként történő elszámolás? Sztv. 45. § (5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Köszönettel: Kendra Ágnes
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanán kb. 40 éve fel van szerelve a cég logója (neon felirat). Még a régi időkből "örökölte meg", attól a cégtől, amelyből kivált. A tárgyi eszközök között nem szerepel a logó. Most értékesíti egy múzeumnak. A kft. jelenleg alanyi mentes. Hogyan történik helyesen a számlázása és a könyvelése? Áfa, fellelt tárgyi eszköz (ha ez az egyáltalán), eszköz kivezetése stb. Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Egy bt. tulajdonosa egy üzletházban lévő kisebb üzlethelyiségnek. Az üzletközpont kiállít a részére ingatlanfelújítás, beruházás címén áfás számlát, aminek értékét aktiválhatja, illetve az áfát visszaigényelheti. Ugyanakkor a számlát nem kell kifizetni, mert azt a tulajdonosok által befizetett fejlesztési alap fedezi. A bt. részéről viszont ilyen befizetés nem történt, ezért a számla kiegyenlítetlen egyenlegként mutatkozik. Mi az eljárás, hogyan könyveljem a számlát, hogy rendben legyen a tétel?
Tisztelt Szakértő! Társaságunkba 2011. júliusban beolvadt egy másik kft., amelynek ebben az időpontban az előző évekről fennálló tartozásai voltak. A cégek, akiknek tartozott és a mérlegében szerepeltek, a mai napig nem jelentkeztek felénk követelésükkel. A 2016. évről szóló beszámolóban kell-e még szerepeltetnünk ezeket a szállítói kötelezettségeket, vagy leírhatjuk-e? Amennyiben igen, melyik főkönyvi számlákon kell könyvelni, és milyen bizonylatot kell mellé csatolni? Köszönöm segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Arra kérném a válaszukat, hogy mi a helyes könyvelés abban az esetben, ha az egyszeres könyvelést alkalmazó egyéni vállalkozónak bankkártyás bevétele van. Beüti a pénztárgépbe a bevételt, de a bankszámlán csak másnap vagy harmadnap jelenik meg a bevétel. A pénztárgépszalagról helyes-e könyvelni vagy a bankszámláról? Hónap végén ugyanis eltérés lehet.
Tisztelt Szakértő! A házipénztárból a pénztáros ellopott 2 millió Ft-ot 2016-ban, amit elismert. Rendőrségi feljelentést is tettünk, az eljárás még folyik, bírósági tárgyalás még nem volt kitűzve. A pénztárhiány egyéb ráfordításként könyvelendő a pénztárral szemben. De a feljelentés alapján a követelésünket előírhatom T 36 - K 96, még a 2016-os évre? Köszönettel
Az alapítvány célja fiatal tehetségek támogatása. Magánszemélytől kapott hegedűt, amit ingyenes használatba ad zenetanulásra, gyakorlásra. Ha megszűnne az alapítvány, a hegedű a zeneiskoláé lesz. A hegedűt könyvelhetem a nullás számlaosztályba érték nélkül? Adományként kell könyvelni valamilyen értéken? Könyvelhetem készletként, vagy tárgyi eszközként kell és értékcsökkenést kell elszámolnom? Köszönettel: NLN Könyvelő Kft.
Tisztelt Szakértő! Egyik könyvelt cégünk fesztivál- és koncertjegyek netes értékesítésével foglalkozik. Szeretné a banki tranzakciós díjakat (kártyás fizetés díja), átterhelni a vásárlókra. Ezt hogyan kell feltüntetni a számlákon? Mi például a Barion (ami jelen esetben a cég egyik bankszámlavezetője, hasonlóan a Paypalhoz) felé áfamentesen fizetjük ugye ezeket a díjakat, hiszen az bankköltség. Számlázva normálisan a tranzakciós díj plusz 27 százalék áfa, mint közvetített szolgáltatás? Vagy áfamentesen? És hogyan könyveljük a kimenő számlán lévő tranzakciós díjat? A normál bevétel részeként (91) vagy egyéb bevételként (96)?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték