Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: kft. kis fenyőfákat ültetett kb. 10 éve, amelyek már kivágható állapotba kerültek. A fát saját vállalkozásában használja fel koszorúkötésre, a többit eladja. Jól gondolom-e a könyvelési tételét? T:124-K-161, utána T-571-K 1294 és ezután készletre veszem: T.251-K.571.majd az értékesités? Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Egyik kft.-m nem használta fel a 2013-ban lekötött tartalékba átvezetett fejlesztési tartalékát. Azt tudom, hogy ennek a társasági adóját 2018.01.31-ig késedelmi pótlékkal együtt be kellett fizetni. Ez meg is történt. Kérdésem az, hogy önellenőrizni kell-e a 2013-as társasági adót? Ha nem, akkor hogyan könyveljem le ezt a kötelezettséget? Úgy gondolom, hogy ez a 2017-es eredményt nem befolyásolhatja! Most lekönyveltem a 891/461 között, de így a tárgyévi eredményem kevesebb lenne? A társaságiadó-bevallásban megtaláltam azt a sort, ahol ezt be kell vallanom, de az már a tárgyévi eredmény utáni sorban van. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem barter könyvelésével és áfavonzatával, illetve bevallásával kapcsolatos. Két cég megállapodott szolgáltatás cseréjében még 2017-ben. Az egyik cég ki is állította a maga számláját, melyen a fizetési mód barter. (Pénzügyi teljesítést nem igényel.) Ez a szolgáltatás teljesült is. A számlát 2017- augusztusában állították ki. A csereszolgáltatás azonban 2018. áprilisban kezdődött, ráadásul több részletben fog megvalósulni. Kérdésem kompletten vonatkozik mindenre. A 2017-ben kiállított számlát hogyan kellett volna lekönyvelni a befogadó cégnél? Az áfabevallásban hogyan kellett volna szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történt. Most pedig, amikor kiállították a csereszolgáltatásról a számlát, szintén jön a kérdés, hogy kell lekönyvelni, és mit kell tenni áfa szempontjából? Az áfatörvényben már kutatgattam ez ügyben, de nekem kicsit zavaros. Kérem szépen amennyiben lehetséges konkrét főkönyvi könyvelési lépésekkel legyen olyan kedves válaszolni, és a törvényi hivatkozáson kívül érthető magyarázattal. (Bocsánatot kérek a kérdésem miatt, de a többszöri elolvasás után is nekem zavaros, ezért kértem ebben a formában a választ.) Köszönöm: Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az adatkezelési szabályzat elkészítésével kapcsolatos. Könyvelőként dolgozom, egyedül, alkalmazott nélkül. Egy kft.-m és egy katás bt.-m van. Teljeskörű számviteli szolgáltatást végzek, bérelszámolás, könyvelés stb. Milyen szabályzatokat kell elkészítenem ilyen esetben, be kell-e jelentkeznem a NAIH felé. A helyzet az, hogy belezavarodtam már a rengeteg információba? Köszönöm előre is. Üdvözlettel Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk új céges autót kíván vásárolni, és a régit, ami a vállalat tulajdonában van, be szeretné számíttatni az új autó vételárába. Érdeklődnék mi a könyvelés menete? Válaszát előre is köszönöm.
A számviteli törvény 77. § (1) bekezdés d) és a (3) bekezdés b) pontjai közül a kapott tao-támogatást melyik alá kell besorolni? Gazdálkodótól kapott támogatásként vagy adóhatóságtól kapott támogatásként? A mérlegkészítés időszakában kapott tao-támogatást hogyan kell elszámolni? Köszönettel: Viczkó József
Tisztelt Szakértő! Ezen válasz alapján kiegészítő kérdéssel élnék: http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_25_Folyamatos_teljesites_mpp Egy 2017-2018-as időszaki elszámolás esetén, ha az adott számlát 2017-ben kézhez kaptam, a fizetési határidő is 2017-re esik (az áfa az 58. § alapján jól behatárolható, hova, melyik évre kerül, ez esetben szintén 2017). A kérdésem, melyik adóévben mutatom ki a szállítói kötelezettségek között? Szerepel már a 2017. évi beszámolómban mint szállítói kötelezettség, vagy mivel az elszámolással érintett időszak utolsó napja bőven 2018-ban van, például november 30. Így a szállítói kötelezettségem is csak 2018 novemberében keletkezik? Másik verzió: számla minden dátuma 2018., de még 2017. évi költséget tartalmaz, ez esetben melyik évben van a kötelezettség könyvelése, 2018-ban, és a költséget visszahatárolom 2017-re vonatkozóan? Köszönettel: Módis Andrea
Tisztelt Szakértő! A vízkészletjárulék adónak minősül, és 86-ra kell könyvelni, vagy a felhasznált víz bekerülési értékeként 51-re? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. szerződést köt a helyi önkormányzattal, miszerint kft. egy alvállalkozó segítségével, beruházás keretében egy konténer jellegű bérleményt hoz létre. A szerződés szerint a beruházás elkészülése után a tulajdonjog az önkormányzatra átszáll, cserébe 10 évig a kft.-nek nem kell bérleti díjat fizetnie ezen bérlemény használata után. A beruházás és a 10 év bérleti díja ugyanolyan összegű, 15 millió forint. Az alvállalkozó 15 millió forintos számlát állít ki, ezt a kft. kifizeti, majd az önkormányzat felé 15 millió forintról számlát állít ki, és ezáltal eladja részére. Viszont az önkormányzat nem fizeti, mivel a 10 év bérleti díja lesz az ellenérték. A szerződésben természetesen rögzítve van, hogy amennyiben idő előtt felmondja bármelyik fél a szerződést, akkor az önkormányzat a részarányos összeget megfizeti. Kérem segítségét a helyes könyvelési metódussal, hogyan kell helyesen könyvelnem ezen gazdasági eseményeket? Előre is köszönettel: Csaboda Melinda
Tisztelt Szakértő! Devizában kiállított szolgáltatói számla számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérném szíves segítségét. A társaság külföldi szolgáltatótól (amely magyar adószámmal rendelkezik, és a számlát 27 százalékos áfával növelten állítja ki) tárhelyszolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltató minden hónap végén kiállítja a számlát, melyen tájékoztatásul feltünteti a forintosított összegeket is, illetve a használt árfolyamot. A társaság MNB-árfolyamot használ, a szolgáltató nem, viszont az áfatörvény szerint csak annyi adót helyezhet levonásba, amennyit rá áthárítottak. Ebből minden hónapban keletkezik pár forint eltérés. Hogyan könyveljük az áfaeltérésből adódó különbözetet? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét. Egy cég mezőgazdasági gépet vásárolt közösségen belüli országból, majd ezt a gépet eladta egy lízingcégnek, amelytől visszalízingelte a gépet. Kérdésem, hogy ennek az eseménynek a könyvelése hogyan történik? A gép beszerzésének, eladásának, illetve visszalízingelésének könyvelése hogyan történik? Elhatárolás szükséges-e év végén? És ha igen, az hogyan történik? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő, Társaságunk kapcsolt vállalkozásának teherautója Magyarországon elromlott. A cég (bulgáriai) azt kérte, hogy mi vitessük el szervizbe(mentés), javíttassuk ki a teherautót, hozzuk el a szervizből. A magyar mentő/ szerviz vállakozás a mi nevünkre állította ki a számlákat, amit szeretnénk továbbterhelni a bolgár vállalkozás felé. Ilyenkor a számlázás szolgáltatásexportnek minősül, vagyis nekünk az áfát pluszban és mínuszban kell feltüntetni az adóbevallásban, vagy a magyar 27 százalékos áfával kell továbbterhelni? (A BG vállalkozó rendelkezik EU adószámmal.) A számlán fel kell tüntetni, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? A továbbterhelt költséget 81-ben, az árbevételt 92-ben kell könyvelni? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy van-e törvényi szabályozás arra, hogy egy civil szervezet (például egyesület) elnöke végezheti-e az egyesület könyvelését akár díjazásért, akár önkéntes munka keretében? Ha van, akkor mely törvény vonatkozik rá? Köszönöm a segítséget!
Betéti társaság rendezvényeken, év végi táncgáláján történő fellépéshez ruhákat, balett cipőket vásárol, amelyek a bt. tulajdonában maradnak, azt több táncos is használhatja. Kérdésem, hogyan kell a vásárlást könyvelni, mennyi lehet az éves értékcsökkenése? Van-e egyéb kötelezettsége a bt.-nek ezzel kapcsolatban?
Kft. vásárol lakást a Balatonnál bérbeadás céljából. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy kötelező vásárolni az ingatlan mellett lévő szálloda wellnessrészlegbe 4 darab klubkártyát. A klubkártya tulajdonosa bizonyos dolgokat ingyen, bizonyos dolgokat kedvezményesen vehet igénybe. Az esetleges térítésmentes szolgáltatásokat a szálloda kiszámlázza majd a kártya tulajdonosának. A klubkártyaszerződés a kft.-vel köttetett, de meg van nevezve négy személy, melyek nem tulajdonosai és nem is dolgozói a kft.-nek, hanem külsős partnerei. Abban kérnék segítséget, hogy a klubkártyát (10 év az érvényessége) "ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jognak" (itt értékcsökkenés) vagy szolgáltatásnak (itt elhatárolva 10 évre) kell-e könyvelni. Milyen egyéb buktatói vannak még ennek az esetnek (gondolok itt a természetbeni juttatásra)?
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték