2148 találat a(z) könyvelés cimkére
Kínai számla számviteli teljesítési időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság Kínából importál termékeket. A kínai fél megrendelés után kiállítja a számlát, eljuttatja azt a megrendelőnek, melynek alapján a társaság elutalja az ellenértéket. Kínából ekkor indítják útnak az árut, amely vámoltatás után értékesítésre kerül. Én a számviteli törvény alapján úgy értelmezem, hogy a számviteli teljesítés időpontja a vámhatározat kiállításának időpontja, függetlenül a számlán szereplő dátumoktól, és a kínai számla könyvelésekor az árfolyamot is az ezen a napon érvényes árfolyam alapján számolom. A korábban elutalt összeget előlegként könyvelem. Kérdésem, hogy helyes-e ez az eljárás? Ha rosszul gondolom, legyen szíves megírni, mi a menete a fenti eset könyvelésének. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó
Szoftverlicenc elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy hová könyvelné azt az esetet, amikor szoftvervásárlásnál az egyszeri díj mellett havi díjat is fizetnek? Hová könyvelné a szoftver licencdíját akkor, ha azt évente, egy összegben kellene megfizetni? Köszönöm a válaszát.
Pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan könyveljük a pénzügyi lízenget? Kérem illusztrálja példával a beszerzést, a törlesztést és a futamidő végén mindkét lehetséges alternatívát, ha megveszi az eszközt, illetve, ha nem. Köszönöm.
Tárgyi eszköz vagy anyagköltség?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a lapszabászatban méretre vágatott egy irodabútort, megvette az összeszereléshez a csavarokat, és egyéb kiegészítőket. Kérdésem: tárgyi eszközre, vagy anyagköltségre könyveljek? A számlán 98 000 forint nettó összeg van feltüntetve. Ha a számla nettó összege 156 000 forintot tartalmazna, akkor is ugyanúgy kellene könyvelni? Válaszát köszönöm.
Kuponos értékesítés könyvelése
Kérdés
A 2016. évtől jelentkezett előszőr, hogy a vállalkozások kuponok kibocsátásával ösztönzik további vásárlásokra a partnereiket. Az ügylet során az ügyfél (például kereskedő) szerződést köt egy szolgáltatóval, hogy a szolgáltató saját tevékenysége végzése során (például piackutatás, termékismertetés stb.) a magánszemélynek a tevékenységében való közreműködéséért, segítségéért köszönetképpen ügyfelünk terméke megvásárlásának ösztönzésére szóló kupont ad (5-10 ezer forint/darab) ajándékba. (Ennek esetleges adózási vonzatát a szolgáltató szerződésben vállalja). Az átadásra kerülő kuponok összértéke: 1 790 000 forint I. A magánszemély az ügyfél meghatározott üzleteiben, ha ezt bemutatja, és leadja, akkor a kupon értékének megfelelő mértékű engedményben részesül. Ez az engedmény megjelenik a számlán, ezzel befolyásolja az adóalapot, adót és természetesen a számla végösszegét is. II. Az ügyfél az így befogadott kuponokról, név, kuponazonosító, dátum, és érték szerint havonta elszámol a szolgáltatóval. Az ügyfél a havi elszámolás összegét áfamentesen átterheli a szolgáltatóra a köztük érvényben lévő szerződés szerint. Az elkészített adómentes számlában levonásra kerül az ügyfél és a szolgáltató közötti szerződés szerinti engedmény összege (12 %) – Tehát 1 darab 10 ezer forintos kupon beváltása esetén 8800 forintot terhelődik át a szolgáltatóra. Az ügyfél a magánszemély által történő vásárlás során átutalásos számlát bocsát ki, melyen engedményként szerepel a kupon értéke. I. A termék kibocsátásáról készült számla könyvelése (engedménnyel csökkentve!) T 311 – K 927 K 467 Ezt az összeget a vásárló bankon keresztül kiegyenlíti. T 384 – K 311 II. A havi elszámolás során az ügyfél kiterheli a szolgáltató részére a kuponelszámolás végösszegét, áfamentesen. A számlában negatív tételként szerepel a 12 % engedmény összege T 311 – K 927 (áfa nincs) Ezt az összeget a szolgáltató bankon keresztül kiegyenlíti. T 384 – K 311 Sajnos nem vagyunk biztosak a fenti könyvelési tételekben, ezért kérnénk a szíves tájékoztatásukat és véleményüket az ügylettel kapcsolatosan.
Két kft. közös ingatlantulajdona
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kft. közösen szeretne egy lakóingatlant vásárolni, közösen szeretnék azt bérbeadni. Az ügy kapcsán az alábbi kérdések merültek fel bennem: 1. Költségek megosztása: a rezsiköltségek megosztása megvalósulhat-e továbbszámlázással? Például az egyik cég nevére érkeznek a számlák, amely azok 50 százalékát átszámlázza a másik félnek. Hogyan osszák meg a berendezés költségeit? Például az egyik vesz hűtőt, és azt amortizálja, a másik vesz mosógépet, és azt szerepelteti a könyveiben? 2. Bevételek megosztása: mindkét cégnek ki kell állítani a számlát a bérleti díj 50 százalékáról? 3. Milyen egyéb adózási előírásokra kell figyelni ilyen esetben? Köszönettel: Vágner Emília
Valutaváltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kivesz a bankból pénzt (forintot), majd átváltja valutaváltóhelyen euróra. Természetesen dokumentum van róla. Milyen főkönyvi számon kell könyvelni, és hogyan? Köszönettel.
Ipari vám visszatérítésének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nagyon régen könyvelek, de még a gyakorlatomban nem volt olyan eset, amikor a VPOP/NAV a korábban kivetett ipari vám plusz áfatételt visszautalta volna. A határozat alapján a következőképpen kontíroztam: Ipari vám: T814-K4651 Áfa: T368-K465 Áfaátvezetés: T466-K368 De most szeretném a segítségét kérni a visszakönyveléshez. Az áfát biztosan be kell fizetni. Köszönöm: Bné
Vevő vagy elhatárolás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kft. közötti szerződés szerint a bérleti díjat a tárgyhó utolsó munkanapjáig fizeti meg a bérbevevő, készpénzes számla ellenében. A 2015. decemberi díjfizetés viszont késve történt meg, csak 2016. 01. hóban került rá sor, és a bérbeadó ekkor állította ki készpénzfizetési számlát is. Hogyan kell lekönyvelni mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél ezt a készpénzes számlát az árbevétel és az áfa tekintetében az évváltás miatt? Köszönöm a választ.
Könyvelési tudnivalók a behajtási költségátalányról
Cikk
Március 23-ától önálló törvény (2016. évi IX. törvény) szabályozza a behajtási költségátalányt, mely rendezi a korábban vitatott problémákat, egyértelművé és egyszerűbbé téve ezzel az érintett üzleti partnerek adminisztrációs kötelezettségeit. A törvény hatálya nemcsak a kihirdetését követően létrejött kereskedelmi ügyletekre terjed ki, hanem visszamenőlegesen is szabályozza a korábbi ügyleteket – írja a LeitnerLeitner adózási blogjában Siklós Márta.
Értékvesztett vevő kivezetése
Kérdés
Ügyfelem vevője valamennyi számlájára 100 százalék értékvesztést számolt el az évek során. 2015-ben a vevő számláit behajthatatlanság miatt a könyveiből kivezette. A könyvelésben az 'értékvesztés 86'-os számla K oldalán számolta el az értékvesztés 100 százalékos összegét, és a behajthatatlan követelés 86-os főkönyvi számla T oldalán számolta el a kivezetést. Így a főkönyvben van egy 86K, illetve egy másik 86T oldali –az előzővel azonos – egyenlegű főkönyvi szám. Helyes így az elszámolás? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Étterem – anyag vagy áru?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Étterem a működésének keretében vásárol italokat, üvegben és nagyobb kiszerelésben is. A megvásárolt italok számviteli megítélése szerint anyagnak vagy árunak számítanak? Változatlan formában történő értékesítésnek számít, ha az italt nem a konyhán az ételhez használják fel, hanem a csomagolást megbontva, kimérve értékesítik a vendégeknek?
Törzstőke csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. (egyszemélyes) tulajdonosa úgy határoz, hogy a 30 000 eFt jegyzett tőkét lecsökkenti 3000 eFt-ra. Előzőleg a részvényeket több tulajdonostól vásárolta össze, de a törzstőke csökkentésekor már egyedüli tulajdonosa a társaságnak. Kérdés: milyen szja-vonzata lehet a tőkekivonásnak? Milyen könyvelési tételekkel kell számolnia a társaságnak? Válaszát előre is köszönöm.
Továbbszámlázás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. az áramdíjat továbbszámlázza a bérbevevő cégnek. Kérdésem az, hogy ebben az esetben mi a helyes könyvelés? Áramszámla T511 vagy T815? Továbbszámlázott összeg K911 vagy K 96? Továbbá kérdezném, hogy a cégtelefonköltség 30 százalékának továbbszámlázása esetén melyek a helyes kontírszámok?
Látványcsapatsport-támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a társaságiadó-alap kiegészítésének terhére támogatást nyújtott látványcsapatsport-támogatás keretében, ami úgy valósult meg, hogy az adóhivatal részére átutalta a kötelező adóelőleg-kiegészítést múlt év december 20-áig, és erről rendelkezett. Az adóhivatal utalta tovább a kedvezményezett részére a támogatást. A kérdésem az lenne, hogy ez a támogatási összeg, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások hogyan jelennek meg a kft. könyvelésében? Mit, és hogyan kell kimutatni a kft könyveiben?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
