2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Alapítványi tulajdonú kft. veszteségének könyvelése
Kérdés
Egy 100 százalékban alapítványi tulajdonú kft. tárgyévi veszteségét kell-e az alapítványnál könyvelni? Ha igen, hogyan történik a könyvelés? Ha a kft. végelszámolásra kerül, az alapítói vagyon veszteség miatt már csak 2 millió forint, melynek egy része pénzeszközben, egy része eszközben, illetve anyagban van. Ezt hogyan kell könyvelni a kft.-nél, és hogyan az alapitványnál? Köszönöm.
Tartós bérlet lezárása miatti könyvelés
Kérdés
Cégünk 36 hónapos tartós bérleti szerződés keretében bérelt gépjárművet. A bérleti szerződés lejártát követően a bérbeadónak visszaadtuk az autót, melyet a tulajdonos értékesített, a tartós bérleti szerződés alapján kalkulált árnál magasabb értéken, a különbözetet 5,5 millió forintot a bérbeadó cégünk bankszámlájára utalta. Kérdésem: hogyan kell könyvelni az alábbi, a bérleti szerződés lezárása miatti elszámolás során a bérbeadó által még számlázott tételeket? – Az autó bérleti szerződésben kalkulált maradványértékének cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 500 ezer forint. – A havi bérleti díjak ki nem számlázott cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 1 millió forint. – Szervizszolgáltatás költségének a cégünk által még fizetendő különbözete 50 ezer forint, – Az autó eladási ára és a kalkulált, könyv szerinti maradványérték különbözete 5,5 millió forint, cégünk bankszámláján jóváírásra is került.
Webáruház – közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?
40 eurós költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Aki 2015. évre még nem könyvelte le a 40 euró költségátalányt (a szállító nem tart rá igényt), annak 2015. évre le kell-e könyvelni azt ráfordításként és bevételként? Ha nem könyvel semmit, helyesen jár-e el?
Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015 áprilisában kötött egy bankkal nyílt végű pénzügyi lízingszerződést egy személygépkocsi vonatkozásában. Az autókereskedés leszámlázta a gépkocsit a banknak bruttó 9 200 000 forintért, a bank kiadott egy számlát ennek a feléről a kft.-nek (ennyi volt az első lízingdíj), a kft. ezt kifizette a banknak. A kft. havonta számla ellenében fizeti a lízingdíjat. Ennek a könyveléstechnikájában szeretnék segítséget kérni. Ebben az esetben a kezdő lízingdíj beruházásnak minősül-e, a fennálló lízingdíjak teljes összegét elő kell-e írni annak ellenére, hogy csak a kezdő lízingdíjról van számlánk? Illetve a havi lízingdíjak (költség) minek minősülnek? Válaszát előre is köszönöm!
Költségvetési számvitel, késedelmidíj-követelések könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikor kell a költségvetési számvitelben a késedelmi díjat (nem késedelmi kamatot) a követelések közé lekönyvelni? A késedelmi díj mértéke annak megfizetésekor állapítható meg pontosan, a megfizetés előtt kiküldött késedelmi értesítőkön ezért még nem a teljes összeg szerepel, így azok még nem végleges adatok, csak részösszegeknek tekinthetők. Helyes-e, ha az óvatosság elve alapján csak a megfizetéskor könyvelik a késedelmi díjakat? Ha igen, akkor a mérlegkészítésig befolyt összegeket kell-e a tárgyévre lekönyvelni, a be ne nem folyt összegeket pedig nem lehet a követelések közé a könyvekbe felvenni? Köszönettel.
2016. évi törvény a behajtási költségátalányról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. március 17-én elfogadott, a behajtási költségátalányról szóló törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: – Az egyéves jogvesztő határidőn belül milyen számviteli teendőink vannak (2015-ben, illetve 2016-ban)? – Az új törvény szerint a könyvelésben mikor kell elszámolni ráfordításként, kimutatni kötelezettségként a behajtási költségátalányt? Csak akkor, ha/amikor jelentkezik érte a partner? Egyéb esetben nincsen ilyen teendőnk? – A törvény hatálybalépését követően a múltbéli költségátalányra is egy évig még igényt tarthatnak. A 2015-ös könyvekben és beszámolóban szerepeltetni kell ezeket a függő tételeket (melyekért még jelentkezhet a partner, mert nem telt el az egy év)? – Ha 2015. évi késedelemmel kapcsolatosan csak 2016-ban jelzi a partner a behajtási költségátalány megfizetésére vonatkozó igényét, akkor melyik évben, milyen könyvelési teendőnk van? – 2015 februárjában és júliusában előírtunk 40-40 eurónyi behajtásiköltségátalány-kötelezettséget. Máig nem jelezték felénk a partnerek a térítési igényüket. Mikor vezethetők ki az egyéb bevételekkel szemben ezen kötelezettségek? – A 2014. évi késedelmiköltségátalány-kötelezettségek mikor szüntethetők meg a könyvviteli nyilvántartásokban? Válaszát előre is köszönjük!
Kompenzálás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa egyszeri (nem rendszeres) kölcsönt vett fel a cégből 2015 decemberében. 2016. 03. hóban osztalékot hagyott jóvá a kft., melynek kifizetése 2016. 03. hóban esedékes. Kérdés, hogy van-e valami törvényi akadálya annak, hogy összevezessük a követelést és a kötelezettséget a könyvekben, hogy megspóroljuk a bankköltséget, mely az átutalások kapcsán keletkezne, és csak a különbözet mozdulna a bankszámláról? Köszönettel.
Gépjármű beszerzése az EU-ból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Autószerelő ügyfelem, ezután, mint használtautó-kereskedő az UNIÓBÓL szeretne gépjárműveket beszerezni, és ezeket a gépjárműveket a szükséges javítások után értékesítené. Mivel semmit sem tudok ezzel kapcsolatban, ezért szeretném megkérdezni, hogy az adózással és a könyveléssel kapcsolatban milyen teendőim vannak, mi az, amit úgy nekem, mint az ügyfelemnek tudnunk kell? Kérem a könyveléssel és az adózással kapcsolatos teendőkkel kapcsolatosan a tájékoztatásukat. Köszönettel: Petschnig Ernőné P. FAMILIE Kft..
Sportegyesület megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közel 20 éve működő egyesületünk tagjainak létszáma tartósan 10 fő alá csökkent, ezért a megszüntetést választottuk. A bíróság 2016. 02. 24-én kelt ítéletével döntött az egyesület jogutód nélküli megszüntetéséről. Könyvelőként milyen teendőim vannak bevallások, beszámolók tekintetében? Egyesületünknek alkalmazottjai, vagyona nincs, vállalkozási tevékenységet nem folytattunk. Segítségét megköszönve, tisztelettel: Kissné
Gépkocsi káresemény utáni javítási költségeinek áfalevonása
Kérdés
A cég tulajdonában lévő személygépkocsi káresemény következtében jelentős kárt szenvedett, az autó értékének a 60 százalékát meghaladó összegű a szerviz számlája. A kérdésem két részből áll, az első: a számlán alkatrészköltség és szerelési díj is szerepel, az áfatartalom milyen részben vonható le, ha levonható? A második kérdésem inkább számviteli: a kapott számlát, a káreseményt, valamint a biztosító kártérítését hogyan kell könyvelni, hogy minden a helyére kerüljön? Az autó a nyilvántartásban maradványértéken szerepel, a káresemény utáni értéket nem meghaladó nyilvántartási összeggel. Válaszát előre is köszönöm.
Így is lehet tőkét emelni: na, de minek számít egy félkész ingatlan?
Cikk
Befejezetlen ingatlant apportálva emelt egy társaság tőkét, a számviteli elszámolás során viszont számos kérdés merült fel. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Nyílt végű pénzügyi lízingelt személygépkocsit lejárat előtt a magánszemély megveszi. Hogyan kell a vállalkozásban könyvelni?
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy informatikai fejlesztéssel foglalkozó kft. a jelenlegi mellett új tevékenységet indítana. A váci önkormányzati bérleményben falmászó termet létesítene. A 2015. évben erre magasabb összegű fejlesztési tartalékot képzett. A mászóteremhez készülne egy piacra jutási stratégia. Ugyanis arról van szó, hogy az egész Dunakanyarban nem ismert a sport, ez lesz az első terem, páran vannak, akik Budapestre bejárnak. Fel kell építeni egy marketingtervet, benne piacelemzéssel, potenciális ügyfélkör profillal, megközelítési csatornákkal, költségvetéssel stb. Mindezt nem csak a teremre, hanem a termékforgalomra is (webshop is lesz), illetve lesz némi felszerelés-kölcsönzés (via ferrata), illetve születésnapi helyszínül is szolgálni fog. A tanulmány terjedelme 40-50 oldal körül lenne, ára 2 millió forint plusz áfa. Ezt a tanulmányt az immateriális javak között az alapítás-átszervezés aktivált értékeként szeretnénk kimutatni, és a hasznos élettartamot pedig 2 évben megállapítani, mivel egy ilyen tanulmány relatíve gyorsan aktualitását veszti 24 hónap alatt. Ez így helyes? Továbbá jól gondolom, hogy fejlesztési tartalék terhére nem használható fel, mert nem minősül beruházásnak? Köszönöm!
Életbiztosítás adózása, számvitele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi életbiztosítás adózásával vagy adómentességével kapcsolatosan kérnék tájékoztatást: Amit a biztosításról a kötvény alapján tudni lehet: - befektetési egységhez kötött életbiztosítás, 10 éves időtartamra - biztosított a vállalkozás személyesen közreműködő tagja - szerződő a vállalkozás - biztosítás kezdete 2009. - biztosítás lejárata 2019. - 12 havonta esedékes - változatlan - díja van - választott haláleseti szolgáltatás: haláleseti biztosítási összege és a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek haláleset időpontjában számított aktuális értéke együttesen A biztosító egyéb tájékoztatást nem tudott adni arra vonatkozóan, hogy ez a biztosítási módozat - az évente szerződő által befizetett összeg vonatkozásában - adókötelezettség alá esik vagy sem, mondván, már nagyon régi, és akkoriban nem volt ilyen megnevezés. Adóköteles-e a vállalkozás, mint szerződő által befizetett éves díj? Amennyiben igen, akkor mikortól és mennyi adót kell utána fizetni? A szerződés 2015-ben visszavásárlásra került, a biztosítás díját 2016-ban a vállalkozás számlaszámára utalták. Ezzel kapcsolatosan van-e bárkinek adókötelezettsége? Számviteli szempontból hogyan könyveljük az éves díjat, és a visszavásárlás során jóváírt összeget? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
