Tisztelt Szakértő! Hogyan kell elhatárolni a 2018. évben beérkezett, de még 2017. évben teljesült szállítói számlát, amelyet befejezetlen beruházásra, illetve 3 számlaosztályra könyvelek? Utóbbi számlája SZÉP-kártya feltöltés után kapott OTP Pénztárszolgáltatói számla. Eddig csak bevételt (9) és költségeket (5) kellett elhatárolnom (4821.3913) Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing időbeli elhatárolásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Vázolnám az adatokat: Számla kelte: 2017.12.25. Teljesítés időpontja: 2018.01.14. Fizetési határidő: 2018.01.14. Vonatkozási időszak: 2017.12.14-2018.01.13 Kamattörlesztés: 2352 forint (alanyi adómentes) Tőketörlesztés: 31 115 forint plusz áfa Segítséget kérnék a könyvelésében. Köszönöm.
Szövetkezeti közösségi alap átadása átalakulás után, alapszabály szerint egy alapítvány részére történik eszközben és a beszámítási értéken felül készpénzben. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Kontírozási számokkal alátámasztva szeretném a válaszukat kérni. Közösségi alap: 35 200 eFt, Irodaépület (átadandó eszköz) könyv szerinti értéke 2 248 eFt, beszámítási értéke: 34 100 eFt, készpénz: 1100 eFt. Társasági adóalapra gyakorolt hatása lesz-e? Köszönöm válaszukat előre is.
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. A követelés bejelentése határidőben megtörtént, a regisztrációs díj is megfizetésre került. Az ügyvéd tájékoztatása alapján a követelés megtérülése nem valószínű. A kft. mérlegkészítésének időpontja március 31. Amennyiben a kft. kér behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámolótól, akkor jól gondoljuk-e, hogy utána már nem követelheti a követelését, ha esetleg mégis találnak valamit a felszámolás alatt lévő cégnél? Ha a behajthatatlansági nyilatkozat dátuma még a mérlegkészítés időpontja (03.31.) előtt megérkezik, akkor a 2017. évre érvényesíthető társaságiadó-csökkentő tételként? Ilyen esetben a befizetett regisztrációs adó is elismert költség? (Jelenleg követelésként van nyilvántartva, melyik évben minősül át ráfordítássá? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás Szlovákiában autópálya matricát vásárolt bankkártyára. Csak forint bankszámlájuk van. Mi a helyes eljárás a könyvelésben? Úgy gondoltam hogy a MNB árfolyamon konvertálom a CZK EUR-ra, majd az napi árfolyamon forint összegen könyvelem. Viszont így a bankszámlán az euró nagysága nem fog egyezni, így nem tudom hogyan kivezetni az összeget. Mi ebben az esetben az eljárás? A bank euróból váltotta át forintra az összeget. Tehát példával 1400 CZK átváltva 54,46 EURO (311,86 Ft), forintban 16 984 forint szállítóra könyvelve. A banki kivonaton szerepel 1400 CZK és 54,56 EUR 314,61 árfolyamon így az összeg 17166 forint. Hogyan kell helyesen végezni a könyvelést ebben az esetben? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Munkaügyi bíróságon történt megegyezést követően nem jövedelempótló kártérítés címen kell fizetünk egy dolgozónknak a munkaviszony megszűnésekor egy meghatározott összeget. Kérdésem, hogy ezt miként kell könyvelni, valamint milyen adókat és járulékokat kell utána fizetni munkaadói és munkavállalói oldalról? Válaszát előre is köszönöm.
Egy nonprofit szervezet jelentkezett ügyfélnek, de nekem csak vállalkozási mérlegképes végzettségem van. Vállalhatom-e őket, illetve milyen különleges könyvelési/adózási tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy egy vállalkozásnál az év végi leltározás alkalmával fellelt tárgyi eszközöket hogyan kell könyvelni. Ha jól gondolom, akkor egyéb bevételként kell a tárgyi eszközökkel szemben könyvelni, majd elhatárolni a bevétellel szemben és értékcsökkenés-arányosan feloldani az elhatárolást az egyéb bevétellel szemben. Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Gulácsiné
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing áfájának könyvelésében kérném szépen a segítségét az alábbi két esetre vetítve: 1. A lízingbe vevő egyáltalán nem igényli vissza a törlesztőrészre felszámított áfát. Hogyan kell könyvelni ebben az esetben az áfát, amit részére felszámítanak? 2. A lízingbe vevő a törlesztőrészletre felszámított áfa 75 százalékát levonja. Hogyan kell könyvelni ebben az esetben a le nem vont 25 százalék áfát? Köszönettel: Emília
Tisztelt Szakértő! Biztos, hogy a cégbejegyzés időpontjában? A számviteli törvény 38. § (3) bekezdés a) pontja kimondja, hogy eredménytartalékból eredménytartalékot kell képezni saját üzletrész vásárlásakor. A 37. § (2) bekezdése az eredménytartalék csökkenéseit sorolja fel, ennek c) pontja a lekötött tartalékba való átvezetés. A 37. § (3)-(4) bekezdései kimondják, hogy a 37. § (2) bekezdéséből a b) és f) pontokat a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával kell végrehajtani. A c) pontról itt nincs szó, ezért szerintem nem bíztos, hogy a cégbejegyzés időpontjában kell könyvelni. A 38. § (6) bekezdés ír a tartalék feloldásáról, de itt már időpontról nincs szó. Meg tudná indokolni válaszának ezt a részét?
Tisztelt Szakértő! Sajnos a könyvelésbe hiba csúszott az év végi bevételi számlával. A számla kelte volt 2015. december, a teljesítés 2016. január és a fizetési határidő is 2016. január. Az áfa a helyére került, de az eredménybe (bevételbe) sajnos nem, és így a tao és a hipa sem került elszámolásra. A számlák egész évben azonos összegűek voltak. Ugyanez a hiba ismétlődött meg 2016-ban is, az év végi ilyen típusú bevételi számlával. Mindegyik évben ez sajnos taoval, hipával együtt meghaladja az 1 millió forintot. Hogyan tudom ezt rendbe tenni? Ebben kérném a segitségét, ilyenem még soha nem volt. A 1529 és a 1629 önellenőrzésével, 2017. évben könyvelem le évek szerinti alábontással a számlákat, és 2017-ben a középső oszlopba az összesített eltéréseket, vagy hogyan? Nagyon szépen kérem, hogy részletesen legyen szíves leírni a teendőket! Nagyon szépen köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egyik kft. törzstőkeemelést hajtott végre tagi kölcsönből. A taggyűlés szövege: "X.Y és neje a törzstőkeemelés összegéből 3500 eft - 3500 eft összegű értéket apportszolgáltatással kívánok teljesíteni, az apportszolgáltatás pedig a társasággal szemben fennálló 13 975 eft - 13 975 eft összegű tagi hitelem követelésének a joga". Így könyveltem a társasági szerződés keltének napjával: T: 3654 K: 4792 2 x 13 975 eft és T: 4521 K:3654 2 x 13 975 eft. A bejegyzéssel egyidejűleg pedig lekönyveltem a törzstőke bejegyzését: T: 4792 K: 411 2 x 3500 eft. A 4792-es főkönyvön alapítókkal szembeni kötelezettségként megmaradt a 20 950 eft különbözet, holott a cél az volt, hogy a tagi kölcsön teljes összegével szűnjön meg. Hol követtem el a hibát? A különbözetet tőketartalékba kellett volna helyezni? Csakhogy erről nem rendelkezett a társasági szerződés. Hogyan lehet orvosolni a problémát, hogy a cél valósuljon meg? Előre is köszönöm a szakmai segítséget: Csuhai Imréné
2017. december 11-én kelt számlában decemberi és januári szolgáltatás is van. Teljesítés a fizetési határidő: 2018.01.29 Szállítóként melyik évben könyvelem? Válaszukat köszönöm.
Lehetséges-e, hogy egy nem közhasznú szociális szövetkezet tagja a szövetkezetből történő kilépéskor csupán a részjegyét veszi ki, de az úgynevezett nyereségrészesedésről lemond a közösségi alap javára (ez adó-, járulék- és illetékmentes-e)? Ha igen, milyen lépésekben lehet lekönyvelni?
Ügyfelem önállósította magát, és devizaszámlát nyitott, és onnan fizette ki – dollárban – a megvásárolt terméket, amit Indiában vett. Az árut Szlovéniában vámkezelték, és ekáeren keresztül hozták be a telephelyre. Két kérdésem lenne. Az ügyfél befizette a devizát a bankba, mert volt megtakarított devizája, ezt hogyan könyvelem le? A másik kérdésem az lenne, hogy mikor kell az áfabevallásban lejentenem: amikor kifizették az árut (általában 3 hónap múlva fizetik ki) vagy amikor beérkezik az áru a telephelyre? Nagyon köszönöm előre is a válaszukat.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték