2148 találat a(z) könyvelés cimkére
Eva bevétel nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha 2015. évben evás kft.-nek nem volt bevétele, milyen bevallást kell készítenie, illetve az áttéréshez milyen könyvelési tételek tartoznak? Válaszát előre is köszönöm!
Jogi kérdés – Könyvelési iratanyag átadása
Kérdés
Több éve végzem egy egyesület könyvelését. 2014-ben az egyesület pályázatból egy beruházást valósított meg, amivel pénzügyileg az adott évben elszámolt. A 2014. évi beszámolót a közgyűlés 2015-ben elfogadta, elektronikusan közzétettük. Az egyik vezetőségi tag azzal a kéréssel állt elő most, hogy a 2014. évi könyvelési anyagot az egyesület székhelyén kívül át szeretné nézetni a saját könyvelőjével. Kérdéseink: át kell-e adni az iratanyagot? Jogosult-e idegen könyvelő az iratbetekintésre, ha az elnök, vagy a vezetőség őt erre nem kérte fel? Mi a garancia, hogy egészben, hiányzás nélkül visszakerül az iratanyag? Mikor kell átadni, és kinek iratanyagot? Kérjük jogászuk általi válaszadást! Köszönjük!
Területalapú támogatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 2015 évben igényelt területalapú támogatást. A 2016-ban kiutalt részét (melyről a határozatot is 2016-ban kaptuk kézhez) a 2015-ös vagy a 2016-os gazdasági évben kell bevételként könyvelni?
Hulladékgazdálkodás, ürítési díj, edénybérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hulladékgazdálkodásról szóló számlában külön tételként szerepel az ürítési díj, és ugyanazon számlában külön soron az edénybérleti díj. Hogyan történik a számla helyes számviteli elszámolása? Válaszát előre is köszönöm.
Devizaátváltás
Kérdés
Kedves Veronika! Köszönöm gyors válaszát. Megerősítésként, akkor úgye jól értelmezem, hogy külön árfolyamnyereséget vagy veszteséget nem könyvelünk, amikor az átlagárral kivezetjük a devizát a számláról? És év végén történik a rendezés a gyűjtőszámláról? Köszönöm!
Számlázó program áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt új számlázó programot. 2015. novemberben előleget fizetett ki ki 238 000 forint plusz áfa összegben. A végszámla januárban érkezett 500 000 forint plusz áfa összegben (levonva belőle az előleget, így a fizetendő 262 000 forint plusz áfa). Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell 2015-ben, illetve 2016-ban a könyvelésben nyilvántartani, illetve a beszámolóban szerepeltetni? Köszönettel.
Behajtási költségátalány 2015.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azok a cégek, amelyeknél a 2015-ös beszámoló mérlegkészítési időpontja a behajtási költségátalányról szóló törvény hatályba lépése utáni időpontra esik, hogy járnak el helyesen a 2015-re vonatkozó behajtási költségátalány kezelésében? A törvény visszamenőleges hatálya miatt eltekinthetnek-e a behajtási költségátalány egyéb ráfordítás-kötelezettségkénti könyvelésétől, majd a begyűjtött lemondó nyilatkozatok alapján a kötelezettség-rendkívüli bevétel tétel könyvelésétől, vagy kötelező a gazdasági események könyvelése? A minimum adóalap szerint adózó vállalkozások esetében adóvonzata is van a döntésnek, nem mindegy, hogy a rendkívüli bevétellel növelt összeget vagy az anélküli összes bevételt tekintik a mininmumadó alapjának. Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: B. Ilona
Támogatásból megvalósult beruházás elszámolása egyesületnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést (naplófőkönyv) vezető nonprofit egyesület építési beruházása megvalósításához EMVA pályázaton nyert 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást, melyet 2015. évben meg is kapott. A támogatást a kiírás szerint egyéb bevételként kell elszámolni. Az épület bekerülési értéke 60 millió forint, a különbözetre, 20 millió forintra, a helyi önkormányzat vissza nem térítendő támogatást folyósított. Az épület használatbavétele 2015-ben megtörtént. Kérném szíves segítségét, hogy a teljes egészében támogatásból megvalósított beruházást és a kapott támogatást az egyszerűsitett beszámoló eredménylevezetésében milyen módon kell beállitani, hogy a pénzügyi eredmény is és az adózás előtti eredmény is helyes legyen? Elszámolható-e 2015. évben az épület bruttó értéke (60 millió forint) a kapott támogatásokkal szemben? Ez esetben az épület értéke a mérlegben 0 forint lesz? Vagy mi a helyes eljárás? Válaszát előre is köszönöm.
Alapítványi tulajdonú kft. veszteségének könyvelése
Kérdés
Egy 100 százalékban alapítványi tulajdonú kft. tárgyévi veszteségét kell-e az alapítványnál könyvelni? Ha igen, hogyan történik a könyvelés? Ha a kft. végelszámolásra kerül, az alapítói vagyon veszteség miatt már csak 2 millió forint, melynek egy része pénzeszközben, egy része eszközben, illetve anyagban van. Ezt hogyan kell könyvelni a kft.-nél, és hogyan az alapitványnál? Köszönöm.
Tartós bérlet lezárása miatti könyvelés
Kérdés
Cégünk 36 hónapos tartós bérleti szerződés keretében bérelt gépjárművet. A bérleti szerződés lejártát követően a bérbeadónak visszaadtuk az autót, melyet a tulajdonos értékesített, a tartós bérleti szerződés alapján kalkulált árnál magasabb értéken, a különbözetet 5,5 millió forintot a bérbeadó cégünk bankszámlájára utalta. Kérdésem: hogyan kell könyvelni az alábbi, a bérleti szerződés lezárása miatti elszámolás során a bérbeadó által még számlázott tételeket? – Az autó bérleti szerződésben kalkulált maradványértékének cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 500 ezer forint. – A havi bérleti díjak ki nem számlázott cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 1 millió forint. – Szervizszolgáltatás költségének a cégünk által még fizetendő különbözete 50 ezer forint, – Az autó eladási ára és a kalkulált, könyv szerinti maradványérték különbözete 5,5 millió forint, cégünk bankszámláján jóváírásra is került.
Webáruház – közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?
40 eurós költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Aki 2015. évre még nem könyvelte le a 40 euró költségátalányt (a szállító nem tart rá igényt), annak 2015. évre le kell-e könyvelni azt ráfordításként és bevételként? Ha nem könyvel semmit, helyesen jár-e el?
Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015 áprilisában kötött egy bankkal nyílt végű pénzügyi lízingszerződést egy személygépkocsi vonatkozásában. Az autókereskedés leszámlázta a gépkocsit a banknak bruttó 9 200 000 forintért, a bank kiadott egy számlát ennek a feléről a kft.-nek (ennyi volt az első lízingdíj), a kft. ezt kifizette a banknak. A kft. havonta számla ellenében fizeti a lízingdíjat. Ennek a könyveléstechnikájában szeretnék segítséget kérni. Ebben az esetben a kezdő lízingdíj beruházásnak minősül-e, a fennálló lízingdíjak teljes összegét elő kell-e írni annak ellenére, hogy csak a kezdő lízingdíjról van számlánk? Illetve a havi lízingdíjak (költség) minek minősülnek? Válaszát előre is köszönöm!
Költségvetési számvitel, késedelmidíj-követelések könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikor kell a költségvetési számvitelben a késedelmi díjat (nem késedelmi kamatot) a követelések közé lekönyvelni? A késedelmi díj mértéke annak megfizetésekor állapítható meg pontosan, a megfizetés előtt kiküldött késedelmi értesítőkön ezért még nem a teljes összeg szerepel, így azok még nem végleges adatok, csak részösszegeknek tekinthetők. Helyes-e, ha az óvatosság elve alapján csak a megfizetéskor könyvelik a késedelmi díjakat? Ha igen, akkor a mérlegkészítésig befolyt összegeket kell-e a tárgyévre lekönyvelni, a be ne nem folyt összegeket pedig nem lehet a követelések közé a könyvekbe felvenni? Köszönettel.
2016. évi törvény a behajtási költségátalányról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. március 17-én elfogadott, a behajtási költségátalányról szóló törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: – Az egyéves jogvesztő határidőn belül milyen számviteli teendőink vannak (2015-ben, illetve 2016-ban)? – Az új törvény szerint a könyvelésben mikor kell elszámolni ráfordításként, kimutatni kötelezettségként a behajtási költségátalányt? Csak akkor, ha/amikor jelentkezik érte a partner? Egyéb esetben nincsen ilyen teendőnk? – A törvény hatálybalépését követően a múltbéli költségátalányra is egy évig még igényt tarthatnak. A 2015-ös könyvekben és beszámolóban szerepeltetni kell ezeket a függő tételeket (melyekért még jelentkezhet a partner, mert nem telt el az egy év)? – Ha 2015. évi késedelemmel kapcsolatosan csak 2016-ban jelzi a partner a behajtási költségátalány megfizetésére vonatkozó igényét, akkor melyik évben, milyen könyvelési teendőnk van? – 2015 februárjában és júliusában előírtunk 40-40 eurónyi behajtásiköltségátalány-kötelezettséget. Máig nem jelezték felénk a partnerek a térítési igényüket. Mikor vezethetők ki az egyéb bevételekkel szemben ezen kötelezettségek? – A 2014. évi késedelmiköltségátalány-kötelezettségek mikor szüntethetők meg a könyvviteli nyilvántartásokban? Válaszát előre is köszönjük!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
