2295 találat a(z) könyvelés cimkére
Utólag kapott kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk 2016.06. 07.-én és 2016. 06. 30.-án vásárolt két nagy értékű gépet az osztrák partnerétől. Pályázat keretében a gépeket a beszerzési áron aktiváltuk a pályázat feltételeinek megfelelően. 2016. 08. 31.-én kapott az osztrák partnertől egy 10 ezer eurós jóváírást a vásárolt gépek vonatkozásában, amelyet mint levásárolható összeget áttették a cég Magyarországi leányvállalatához. Kérdésem: az így kapott összeg áfa szerinti megítélése és könyvelése hogyan alakul. Az osztrák cég a jóváíró számlán fordított adózást tüntetett fel.
Levásárolható kedvezmény könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségét. Szállítmányozással foglalkozó cég Ausztriából vásárolt nagy értékű pótkocsit, majd az eladó cég felajánlotta, hogy 500 euró értékben választhat tartozékokat a pótkocsihoz. Ez meg is történt, majd a magyar cég kapott egy 500 eurós számlát a tartozékokról, melyet nem kell kifizetni. Kérdésem az, hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
Bírsággal fenyeget a NAV: be kell jelenteni, ha a könyvelőnél vannak az iratok?
Cikk
Minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépen van meg a könyvelése az adóhatóság kialakulóban lévő gyakorlata és az azt megerősítő írásbeli álláspontja szerint – figyelmeztetett az Adótanácsadók Egyesülete. Álláspontja szerint a kialakult gyakorlattól eltérő új bejelentés megkövetelése a vállalkozókat értelmetlen többletmunkára kényszeríti.
Árfolyamkülönbözet értelmezése egyszeres könyvvitelben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy devizás pénzügyi lízing esetén, amikor a kettős könyvvitelben árfolyameltérést könyvelünk, egyszeres könyvvitelben (például egyéni vállalkozónál) értelmezhető-e az árfolyameltérés, és foglalkozni kell-e vele? Esetleg analitikus nyilvántartásban kell vezetni, és év végén az összevont, nettó módon számított eredményhatást kell figyelembe venni, és nem könyvelni (mivel nem jár pénzmozgással), hanem az eredményszámítás során kezelni? Köszönöm a választ!
Nyugták könyvelése
Kérdés
T. Szakértő! Az alanyi mentes által kiadott nyugták könyvelésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Jó-e az a könyvelési mód, hogy a nyugtatömbökből kitépve a nyugtákat időszakonként (például hónap 1-jétől 15-ig és 16-tól 31-ig) összeadva, tól-ig dátum és tól-ig sorszám feltüntetésével könyvelném. Vagy van-e arra kötelező előírás, hogy a nyugtákat egyenként kell könyvelni? Köszönöm Bné
Személygépkocsihoz gumiabrocs vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonában lévő személygépkocsik gumiabroncs-vásárlását tárgyi eszközként aktiváljuk. Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el? Felmerült, hogy nem az lenne-e helyes, ha személygépkocsi karbantartási anyag, illetve – ha van szervízdíj is a számlán – személygépkocsi karbantarási szolgáltatás főkökönyvre kellene könyvelni? Válaszukat előre köszönöm. Üdv, Andrea
Saját erős beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telket, amire irodaházat építtet más vállalkozókkal, de az anyagot a cég veszi meg. Ezeket a költségeket gyűjtöm a 161-es főkönyvi számon, az áfát pedig folyamatosan visszaigénylem. Ha meglesz a használatbavételi engedély, aktiválom az összegyűjtött költséget. Saját dolgozó nem vesz részt a munkában. A cég csak áfás tevékenységet folytat. Be kell-e állítanom aktiváláskor az áfabevallásban saját erős beruházásként?
Lakásszövetkezet Fudamenta megtakarítása II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban feltettem egy kérdést, amire válaszoltak is, nagyon köszönöm. Lenne még egy kérdésem ezzel kapcsolatosan. Mégpedig, hogy a Fundamentának a lakásszövetkezet által átutalt összeget a 17-es számlaosztályba vagy pedig a 38. számlaosztályba kellene könyvelnem. Én a 17. számlaosztályba könyveltem, mivel kamatot is kap rá a lakásszövetkezet, és a lejáratig a lakásszövetkezet nem is rendelkezhet vele. Közben egy másik kérdés is felmerült, hogy a Fundamenta számlára könyvelést megtehetem közvetlenül a bankból vagy pedig átvezetési számlán keresztül könyvelhetem le? Köszönöm előre is a válaszát.
Magánbankkártyával fizet céges vásárláskor: így lehet elszámolni
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?
Üzleti érdek
Kérdés
Egy reklám- és PR-ügynökség (kft.) ügyfele egy nagy multicég külföldi anyavállalata. Az idei évben is több millió forint megrendelést teljesített a reklámcég kizárólag az anyavállalat megbízásából. 2016-ban egy "üzleti gesztust" tett a (PR) cég – megköszönve a megrendelő eddigi hűségét – felújíttatta a cégcsoport magyarországi irodáját. (A PR-cégnek nincs szerződéses kapcsolata a magyar céggel.) A felújítás részeként termékeket (irodabútorokat), valamint szolgáltatást vásárolt a magyar cég számára, ezeket a PR-cég nem számlázza tovább senkinek. Kérdésem: milyen jogcímen kell elszámolnom a könyvekben ezeket a kiadásokat? Milyen áfa-, illetve tao-kötelezettséggel jár ezek elszámolása? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Számlareklamáció pénztártól való távozás után
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Jogszabályba ütköző-e, ha az adózó a kiállított számláját nem hajlandó utólagos kérésre korrigálni; elegendő-e, ha erről a vásárlás pillanatában bármilyen formában tájékoztatja az ügyfelet, számlabefogadót? Van-e különbség készpénzes és átutalásos változat között? Alkalmazottunk cégcsoportunk rossz cégnevére kért számlát a termékről, melyet annak kiállítója nem hajlandó kijavítani a vevő nevét illetően. A háttér érthető, az ő nagybani elszámolásuk, számlázást szabályzó rendszereik nem teszik ezt lehetővé nekik (s ezért nyilván nem vesznek számlatömböt), mi pedig nem tudjuk szabálykövetően befogadni a "rossz" cégnévre szóló számlát, mert nem mi vagyunk a vevő rajta. Csak egy helyesbítés lenne, lehet-e ezt törvényszerűen megtagadni, ezt dokumentálva (e-mail) mi mégis tao és áfa szempontjából hibásan elkönyvelhetjük-e? Kvázi számvitel bizonylattá visszadegradálni a számlát, mert azt senki nem tagadhatja, hogy a gazdasági esemény, termékbeszerzés megtörtént, s persze a jogszabály a kézi javítást tiltja a gépi számlán. Köszönjük válaszukat.
Kaució
Kérdés
Cégünk ingatlant adott bérbe áfamentesen. A szerződésben egyhavi kaució van kikötve, melyet a bérbevevő ki is fizetett. Erről mi kiállítottuk a számlát, mivel a bérbevevő ragaszkodott hozzá, de természetesen áfamentesen. A könyveinkben a 47-esek között tartjuk nyilván a kaució összegét. A bérlő most felmondta a szerződést. A szerződésben az szerepel, hogy legalább 30 nappal korábban köteles jelezni felénk a szerződés felmondását. Mivel ez nem történt meg, megegyezés történt, hogy az elmaradt bérleti díj fejében a kaució nem kerül visszafizetésre. Kérem a segítségét, hogy milyen bizonylatot kell kiállítanunk, illetve a vissza nem fizetett kauciót hogyan könyveljük.
Elévült követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne: A kft. könyveiben szerepel egy 2006. évi követelés egy céggel szemben. A vevőt időközben már felszámolták, de a követelés nem lett bejelentve mint, hitelezői követelés a felszámoló részére. A felszámoló már nem elérhető. Szeretnénk leírni ezt a követelést, ami időközben már el is évült. 1. kérdés: A tárgyévi mérlegben lehet szerepeltetni? 2. kérdés: Önrevízióval kell rendezni az elévülés miatt, és a nagyságrendje miatt a mérleg “középső” sorában feltüntetni? Előre is köszönöm válaszukat.
Tárgyi eszköz átadása értékesítésre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég, ahol nemrég kezdtem el dolgozni, 2013. évben beszerzett kb.9 millió forint értékben tárgyi eszközöket, folyékony vegyi anyag töltésére, szállítószalaggal, kupakcsavarozóval, címkézővel. A tárgyieszköz-nyilvántartást kezdtem el rendbe tenni, amikor is kiderült, hogy a cég mégsem használja ezeket az eszközöket, és továbbértékesítésre visszaadta azokat annak a kft.-nek, amelytől ezeket az eszközöket beszerezte. Született egy megállapodás, a cégem mint eladó, a kft., mint értékesítő szerepel benne. Lényege: minden visszakerült a kft.--hez ingyen, értékesítésre még 2014. 06. hónapban. A kft. ebből két eszközt értékesített, melynek ára ki lett számlázva felé. Ennek nettó értéke 2,3 millió forint, 6,7 millió nettó értékű áru több mint két éve a kft.-nél van. A tárgyi eszközök között ezek a maradék eszközök mind a mai napig nyilván vannak tartva, sőt, értékcsökkenés is el lett számolva utánuk 2014-2015. években. Szerintem ez így nagyon nem helyes, keresem a megoldást, például készletbe átvezetni, mint árut, vagy mint feleslegessé vált, felhasználhatatlan tárgyi eszközt nyilvántartani, de nem találom. Nagyon szépen kérem a segítségét, mivel nem szeretném, ha ez az állapot továbbra is fennmaradna. Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Anderlik Istvánné
Osztalék vagy osztalékelőleg?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. el akarja adni a társaságát egy magánszemélynek. A társaság könyveiben 08. 31-ei fordulónappal -2672 eFt tárgyévi eredmény (veszteség) keletkezett, az előző évek eredménytartaléka +65 178 eFt. A kft. jegyzett tőkéje 10 000 eFt. A tulajdonos fel kívánja venni az eddig felgyülemlett eredményt (65 178 eFt - 2678 eFt = 62 506 eFt), majd befizetné utána a közterheket, és csak aztán értékesítené az üzletrészét. Év közben osztalékelőleget vehet fel közbenső mérleg alapján, vagy a tulajdonosváltásra való tekintettel lehetőség van osztalékként felvenni a 62 506 eFt összeget? Ha év közben osztalékelőlegként kell figyelembe venni ezt az összeget, és a 2016. 09. 01.-12. 31. időszakban kiderül, hogy újabb veszteség keletkezett, akkor mi a teendő 2017-ben? Milyen következménye van, ha több előleget vesz fel, mint ami majd a tényleges osztalék lesz? Ki fizeti vissza a "többletként" felvett osztalékelőleget (a régi vagy az új tulajdonos)? Az új tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak ebben az esetben? Milyen könyvelési lépések vonatoznak erre az ügyletre 2016-ban és 2017-ben? 2016-ban ki lehet vezetni az eredménytartalékot a régi tulajdonos könyveiben? Van lehetőség "osztalékká lehet váltatni" év közben az előző évek pozitív eredménytartalékát és a tárgyévi eredményt 08. 31-ei fordulónappal? Vagy előlegként kell kezelni egészen év végéig? Hogyan jelenik meg ez a könyveiben? Kérem, legyen kedves a tételes könyvelési lépéseket bemutatni!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
