Tisztelt Szakértő! Egy kft. könyvelését 2013-ban vettem át. A könyvelésben 2011-es nyitott vevőszámlák is vannak. A cég alvállalkozóként dolgozott egy építőipari munkán. A fővállalkozó nem tudta behajtani a megrendelőtől a követelést, így ő sem fizetett ügyfelemnek. Ki lehet-e vezetni a könyvelésből ezeket a követeléseket? Milyen bizonylatok alapján lehet ezt megtenni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk négy darab téli gumit vásárolt a tulajdonában lévő személygépkocsira, majd ezeket a gumikat elvitte egy szervizbe, ahol felszerelték a gumikat az autóra. Jól gondolom, hogy ebben az esetben a megvásárolt négy darab téli gumit először készletre kell venni, majd amikor megtörténik a gumik felszerelése, akkor anyagköltségként elszámolhatóak? A szerelési költségnek pedig mint igénybe vett szolgáltatásnak az áfatartalma 50 százalékban levonható? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött az Amazon webáruházzal, mely szerint e-bookot (a jogokat a cég birtokolja) töltöttünk fel az oldalukra, ahonnan azt bárki díjfizetés ellenében letöltheti. Az olvasók által befizetett díjból az Amazon bizonyos időközönként meghatározott összegű eurót utal, de számlát vagy egyéb bizonylatot nem küld hozzá. Vállalkozásunk alanyi adómentes. Kérdésünk, hogy az így kapott jutalék egészét bevételnek könyveljük a bankkivonat alapján, illetve terheli-e ezt az összeget áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Cégünknél cégtáblacsere történt. A számlán az áll: cégtábla X forint, szerelési költség X forint. Én szolgáltatásra könyvelném, egy összegben, szeretném megkérdezni, jó-e így?
Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásában csődegyezségi megállapodás született 2016.11.17.-én, melyben megegyeztek, hogy az összes követelésének a 11%-át kiegyenlítik 2017.05.31-ig. Ebben az esetben a fennmaradó 89%-os követelést ki lehet vezetni a cég könyveiből, és milyen dátummal tehető ez meg? Csődön kívül fennmaradó tartozásokat (szállítói, hitelek) – amelyek nem kerültek bele a csődeljárásba – és a csőd alatt keletkezett számlákat – melyeket a vagyonfelügyelő nem engedett könyvelni – hogyan kell kezelni; ugyanúgy könyveljük mintha nem is lett volna csőd? Üdv: Kisfaludyné
Tisztelt Adózóna! Társaságunk értékesítését úgynevezett brókerek is segítik, melyre olyan belső, az ügyviteli rendszer által automatikusan kalkulált, számviteli megoldás került szerződés szerint megállapításra, mely számviteli bizonylatot állít ki a bróker sikerdíjáról a feltételek teljesülésével. Tekinthetjük-e ezen bizonylatot a mi oldalunkon a számvitel, tao szerint alapdokumentumnak, mint igénybe vett szolgáltatás, s ezt használhatjuk-e ellenőrzés esetén, vagy muszáj a bróker által kiállított szállítói számlát alapbizonylatként, utólag ezen tételekhez hozzárendelni? Magát az eljárást nem kifogásolta könyvvizsgálat, mint a költség azonnali könyvelésének tényét, s az arról való kifizetéseket, mint szállítói kötelezettség csökkentését. Ugyanakkor kérdés, hogy ez így csak elhatárolásnak minősül-e, s szükséges lenne-e a bróker által kiállított számlát könyvelni, de legalábbis az "elhatároláshoz" egy számmal hozzárendelni? Köszönjük.
Tisztelt Adózóna! Bejövő számla esetén lehet-e a kizárólagos archiválási rendszer egy szoftver, amely az ügyviteli rendszerbe építve megőrzi a számla adatai (sorszám, kontír stb.) mellett annak pdf-ben hozzárendelt képét is? E-számla esetén ez egyértelmű, maga a pdf-kép is tartalmazza a hitelesítő alárást, de nem e-számla esetén kötelező-e a szállító által küldött számlákat is külön, papír alapon úgy raktározni (természetesen ki nem dobjuk, csak szeretnénk könnyítve, vagyis nem kontírozva, sorszámozva archiválni), a megőrzésre előírt időig, rendszerezve, minimum a iktató számlaszámot ráírva adminisztrálni? Köszönjük
Tisztelt Antretter Erzsébet Szakértő Asszony! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelemnek végéhez ért a nyílt végű lízingje, és egy harmadik személy veszi meg az autót, akivel 4 millió forintban állapodott meg. A lízingcég a harmadik félnek számlázza ki a maradványértéket (800 ezer forintot), a fennmaradó 3,2 milliót az eddigi lízingbevevő számlázza "tulajdonjog szerzésének átengedése" címén. Egyik kérdésem, hogy ezt a 3,2 milliót nettó árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? (Helyi iparűzési adó miatt nem mindegy.) Érzésem szerint 961 követel, de igazából nem a tulajdonában lévő tárgyi eszköz eladásából származó bevételről van szó. A másik kérdésem az lenne, hogy a fennmaradó lízingtartozást (ami a harmadik félnek kiszámlázott lízinges maradványértéknek felel meg összegében) milyen bizonylattal, és milyen könyvelési tétellel tudom kivezetni? T44? Válaszát előre is köszönöm!
Közszolgáltatóhoz banki átutalással beérkező, beazonosíthatatlan tételekre vonatkozóan van-e, és milyen határidővel visszautalási kötelezettség, és ennek megfelelően a beszámolóban ezen tételeket hogyan kell bemutatni?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás befektetési célú értékpapírt vásárolt a számlavezető bankjánál. Az értékpapír nem tartalmazott kamatot. A beszerzéskori árat a 18-as főkönyvi számra könyveltük. A bank havonta küldött értékpapírszámla kivonatot, melyen szerepelt a befektetési alap mennyisége és piaci értéke - ezen számviteli bizonylatokat nem könyveltük. A befektetéshez kapcsolódó banki költségeket havonta a folyószámláján számolták el, ezt a 87-es számlaosztályba könyveltük. A befektetés lejárt és jóváírásra került egy összeg (nagyobb, mint a beszerzéskori érték volt) a vállalkozás folyószámláján. Hogyan könyveljük a jóváírt összeget? Mivel az értékpapírszámla nem került könyvelésre, így az átvezetési számlát nem tudjuk beiktatni, szükséges lenne vagy a folyószámlán elszámolható? Köszönettel:
T. Szakértő! Cég által készíttetett katalógusok (termékismertető, műszaki paraméterek, felhasználhatósági kö stb.) elszámolása hova könyvelhető? Az 51-es anyagköltségek közé, vagy az 52-es számlaosztályba? Segítségét köszönöm, Ildi
Tisztelt Szakértő! Az idei könyvelés alkalmával derült ki, hogy egy külföldi partnerünknek még 2013-ban anyagelőleget számláztunk, amit ki is fizetett, de az akkori könyvelő ezt a tételt is exportbevételként könyvelte. Ebben az évben jutott el a termelésünk odáig, hogy ezt az előleget az idén teljesített értékesítésből levonjuk. Ha úgy könyvelem le, ahogyan az előleg visszavételezését kell, akkor a 453 főkönyvi szám T egyenlege megmarad, mert nincs meg az ellenpárja. Hogyan rendezzük ezt a helyzetet? Önrevíziózni kell a 2013. évi társasági adóbevallást (bevételként, akkor adóztunk utána) és három oszlopos mérleget kell készíteni a 2016. év beszámolójában? Vagy most a bevétel csökkenéseként számoljuk el a levont előleget? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szakértők! Szeretném kérni a véleményüket, hogy jól könyveljük-e az alábbi esetet. Adott egy kft., amelynek 100 százalékos tulajdonosa egy másik kft. Osztalékot hagytak jóvá a korábbi években is. Most is majd jóvá lesz hagyva (ha minden jól megy) 2017. április 30-án (osztalék jóváhagyásának a napja). 1/ a cég lekönyveli a jóváhagyás napján, azaz 2017. április 30-án az alábbiak szerint: T413-K479. 2/ a tulajdonos cég a mérlegét 2017. május 10-én fogadja el, akkor könyveli le az 1-es pont szerint általa elfogadott osztalékot az alábbiak szerint: T36..?-K971 (kapott, járó osztalék) 3/ ha utal a "leány", akkor nála: T479-K384; míg az anyacégnél: T384-K36. tétel kerül könyvelésre. A kérdésem az, hogy egy jelenleg átvett könyvelésnél nyitó tételben (nem kevés, több száz millió forint) a T391-en csücsül a még meg nem kapott osztalék. Mi a helyes? Az, ha a kapott (járó) osztalékot az anyacégnél Egyéb követelésként, vagy Aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni? Több fórumon én a 391-et találtam, de szerintem egyéb követelés. Több szakértő is (köztük a SALDO) az egyéb követelést adta meg válaszként. Ha lehet, akkor a válasznál esetleg a számviteli törvény erre vonatkozó paragrafusát is kérem adják meg. Várom megtisztelő válaszát! Ui.: Ha nem jó a 391-es számla, akkor mit tudok tenni vele? Csak simán tegyem át 36-ra (ezen belül nem tudom, hogy pontosan hova kellene)?
Tisztelt Szakértő! Reklámkészítéssel foglalkozó cég önköltségszámítással számolná ki a teljes produkciók (reklámfilm, plakát, online felület...) gyártási költségét. Ez azt jelenti, hogy mind saját forrásból és küldő forrásból is igénybe vesz hozzá szolgáltatásokat. A kész produkciókat munkaszám alapján ELÁBÉ-ra könyvelnénk. Ez az ELÁBÉ, ami tartalmazhat arányos munkabért, forgatási biztosítást és egyebeket... levonható-e az iparűzési adóból, mint ELÁBÉ? Köszönettel: Ildikó
Feles bérlet esetén a bérlő köteles a megtermelt termény szerződés szerinti hányadát a termőföld tulajdonosának átadni. Ez a bérbeadónál úgy viselkedik, mint a földbérleti díj. A kérdés az, hogy hogyan kell könyvelni a terményátadást feles bérleti szerződés esetén a bérlőnél? Készletre veszi saját termékként és eladásként, számlával, áfával adja át, vagy idegen készletként kezeli, tárolja, és "csak" átvételi bizonylat készül? Ebben az esetben az átadásra kerülő terményre jutó költséget földbérleti díjként könyveli?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték