Tisztelt Szakértők! Cégünk külföldi anyavállalatához küldi új kollégáit betanulás miatt, maximum fél évre. Köteles-e a cég erre az időszakra a magyarországi munkabére mellett külföldi napidíjat is fizetni dolgozóinak? A cég a szállást és az útiköltségeket megtérítené. Köszönöm válaszukat előre is.
Tisztelt Szakértő! Alkalmazott munkavégzéséhez használja saját/vagy az édesapja tulajdonában lévő személygépkocsiját. Az autót minden nap használja, enélkül nem tud dolgozni (munkaeszköze), mivel gyógyszerészlátogató. A saját néven lévő gépkocsi használatával kapcsolatosan alkalmazható-e a kiküldetési rendelvény, vagy útnyilvántartás, vagy tankolási számlák alapján költségtérítés fizethető-e neki? (Véleményem szerint ebben az esetben a kiküldetési rendelvény nem használható, jól gondolom?) Amennyiben költségtérítést fizetünk, azután milyen adólevonás/fizetési kötelezettség keletkezik, ha számlák alapján fizetünk, vagy ha a bizonylat nélkül elszámolható részt alkalmazzuk? Alkalmazható-e a bizonylat nélkül elszámolható rész? (NAV fogyasztás, üzemanyagnorma, 9 Ft/km alkalmazása?) Saját gépkocsi esetén kell-e fizetni cégautóadót? Mi a válasz ugyanezekre a kérdésekre, amennyiben az édesapja autóját használja? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cégünk, magyarországi telephellyel, magyar állampolgárt teljes munkaidősen foglalkoztat (vezető tisztséget tölt be). Cégünk amerikai és egyéb kontinenseken történő terjeszkedéséhez a munkavállalónak kiküldetést számol el, napidíjat kap a fizetésén felül. Milyen szabályok szerint lehet a 44 napos limit elérését követően is élni a kiküldetéssel, amennyiben előreláthatóan a 183 napos határt nem éri el? Miben tér el a 44 nap elérését követően a kiküldetés? Jogszerűen jár el a cég, amennyiben a 44 nap után is kiküldetésre költségtérítést és napidíjat számol el? Milyen lehetőségei vannak a cégnek ilyen esetben? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
A munkába járás és a hétvégi hazautazás költségeit is téríti a munkáltató. Mennyi lehet ezek mértéke, mi korlátozza a munkaadót? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Hazautazás költségtérítésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogyan kell elbírálni, hogy mely munkavállalónak jár hazautazási költségtérítés. Két esetre nézve szeretném segítségét kérni: 1.) Munkavállaló, már évek óta tartózkodási helyén él életvitelszerűen feleségével és gyermekével, de megtartotta állandó lakcímét, amely 380 km-es távolságra van munkahelyétől, és időnként hazajár szülőlátogatásra. Ez a munkavállaló jogosan kéri-e, hogy részére hazautazás költségtérítést fizessünk, akár havonta négyszer? Ilyen elgondolásból soha nem fog kijelentkezni állandó lakcíméről. 2.) Munkavállaló állandó lakcímére szintén csak szülőlátogatásra utazik haza, de az ő esetében még nincs saját családja, neki jár-e hazautazás költségtérítése? Segítségét ez úton is köszönöm.
Tisztelt Szakértő, munkavállaló tartózkodási helyéről jár munkába, ezért napi 20 Ft/km gépkocsi-költségtérítést fizet a munkáltató. Munkavállaló állandó lakása 776 km (oda-vissza) távolságban van munkahelyétől. Van-e lehetőség a munkáltatónak arra, hogy a hétvégi hazautazást csak 9 Ft/km-rel téríti, vagy csak a kormányrendeletben meghatározott hazautazásra fizetendő költségtérítés felső korlátjáig, 2016-ban 35 200 Ft, gépkocsival történő utazás esetén is? Válaszát ez úton is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem munkába járás költségtérítésére vonatkozik. Munkavállalónk gépkocsi költségtérítést igényelt lakóhelye és munkahelye között (cégünk ezt 20 Ft/km-es összeggel téríti), viszont vannak napok, amikor nem autóval, hanem biciklivel jár dolgozni. Ezekre a napokra is köteles a munkáltató megfizetni a gépkocsi költségtérítést? Válaszát ez úton is köszönöm.
Külföldi munkavállalónk állandó bejelentett lakcíme változatlanul külföldön található. Bizonyos időközönként - előreláthatólag negyedévente egy alkalommal - hazautazna családjához, amely utat repülőgéppel tenné meg. A cég hajlandó kifizetni számára a repülőjegyek oda-vissza útra szóló árának 100 százalékát. Kérdés: meghaladhatja-e a cég a Nemzetgazdasági Minisztérium által adott évre meghatározott költségtérítés felső korlátjának összegét? Amennyiben igen, a hazautazás teljes költsége továbbra is adómentesen adható a munkavállaló részére mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató szempontjából, és a cég a teljes összeget a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekintheti-e? Ha nem adómentes, akkor a felső korlát és a juttatott összeg közötti különbözetre kell csak adót fizetni vagy a teljes összegre? Milyen adóterheket jelent ez akár a munkavállaló, akár a munkáltató számára?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. felvesz egy munkavállalót május 11-12-ére egyszerűsített munkavállalóként és május 13-ától munkaviszonyban alkalmazza. Vidékről vonattal jár be a dolgozó, a bérlete ára 35 600 forint havonta. Május hónapra a 86 százalékos kötelező térítés hogyan alakul? Az egyszerűsített foglalkoztatás napjaira is jár, vagy csak munkaviszonyra? Időarányosan kell ilyenkor téríteni gondolom, csak a napok száma a kérdés. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló Budapest közigazgatási határán kívülről jár vonattal munkába Budapestre. A munkáltatónak jól tudom, hogy minimum a helyközi bérlet 86 százalékát térítenie kell, és hogy ez adómentes? A 08-as bevallásban nem kell feltüntetni ugye? Van egyfajta MÁV-Volán kombinált bérlet, ez esetben is ugyanúgy adómentes a 86 százalék térítése? Hogyan kell mindezt könyvelni? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. (II.26.) kormányrendelettel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy amennyiben az alábbi feltételek egyike sem áll fenn, a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; akkor is adhat a munkáltató azon munkavállalóinak 9 forint/km utazási költségtérítést, akik nem busszal járnak dolgozni, hanem gépjárművel? Cégünknél több alkalmazott is ugyanarról a településről jár be, ezért nem vesznek bérletet, hanem egy autóval utaznak. Amennyiben e dolgozók megkapják a 9 forintos költségtérítést, számukra is ez adómentes juttatás, annak ellenére, hogy a körülmények nem a rendeletben meghatározottak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység keretében ellátott feladat munkavégzésre irányuló jogviszonynak minősül-e, abban az esetben, ha költségtérítésben részesül az érintett személy?
Tisztelt Szakértő! Mely főkönyvi számokra kell könyvelni az 1 százalékos kifizetőhelyi költségtérítést? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy a bíróság által peres eljárásban magánszemély részére megítélt perköltséget az szja-törvény 3 § 16. pontja szerinti költségtérítésként kell-e értelmezni? A költségtérítéssel szemben az igazolt, felmerült költségek levonása után 15 százalék szja-t köteles a magánszemély megfizetni, és az ilyen címen megszerzett bevétel nem tartozik az 1998. évi LXXV. törvény (ehotörvény) hatálya alá? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Azt olvastam az Ellentmondások a fuvarosok napidíja körül. Hátrányos szabályok című cikkükben, hogy külföldi fuvarozásnál minden esetben szükséges az engedély. Ez azért lenne fontos, mert akkor fizethető a külföldi fuvarozóknak a 60 euró költségtérítés, ha engedéllyel rendelkeznek. Szükséges engedély a külföldi fuvar esetében a 3,5 tonna alatti gépjárműveknek is, vagy pedig nem? (Ugyanúgy nem, mint belföldön?)
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték