Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló Budapest közigazgatási határán kívülről jár vonattal munkába Budapestre. A munkáltatónak jól tudom, hogy minimum a helyközi bérlet 86 százalékát térítenie kell, és hogy ez adómentes? A 08-as bevallásban nem kell feltüntetni ugye? Van egyfajta MÁV-Volán kombinált bérlet, ez esetben is ugyanúgy adómentes a 86 százalék térítése? Hogyan kell mindezt könyvelni? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. (II.26.) kormányrendelettel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy amennyiben az alábbi feltételek egyike sem áll fenn, a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; akkor is adhat a munkáltató azon munkavállalóinak 9 forint/km utazási költségtérítést, akik nem busszal járnak dolgozni, hanem gépjárművel? Cégünknél több alkalmazott is ugyanarról a településről jár be, ezért nem vesznek bérletet, hanem egy autóval utaznak. Amennyiben e dolgozók megkapják a 9 forintos költségtérítést, számukra is ez adómentes juttatás, annak ellenére, hogy a körülmények nem a rendeletben meghatározottak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység keretében ellátott feladat munkavégzésre irányuló jogviszonynak minősül-e, abban az esetben, ha költségtérítésben részesül az érintett személy?
Tisztelt Szakértő! Mely főkönyvi számokra kell könyvelni az 1 százalékos kifizetőhelyi költségtérítést? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy a bíróság által peres eljárásban magánszemély részére megítélt perköltséget az szja-törvény 3 § 16. pontja szerinti költségtérítésként kell-e értelmezni? A költségtérítéssel szemben az igazolt, felmerült költségek levonása után 15 százalék szja-t köteles a magánszemély megfizetni, és az ilyen címen megszerzett bevétel nem tartozik az 1998. évi LXXV. törvény (ehotörvény) hatálya alá? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Azt olvastam az Ellentmondások a fuvarosok napidíja körül. Hátrányos szabályok című cikkükben, hogy külföldi fuvarozásnál minden esetben szükséges az engedély. Ez azért lenne fontos, mert akkor fizethető a külföldi fuvarozóknak a 60 euró költségtérítés, ha engedéllyel rendelkeznek. Szükséges engedély a külföldi fuvar esetében a 3,5 tonna alatti gépjárműveknek is, vagy pedig nem? (Ugyanúgy nem, mint belföldön?)
Az egyesület alkalmazottja részére internet- és telefonköltség-térítést szeretne fizetni. Az előfizető és a számla az alkalmazott (nem az egyesület) nevére szól. Kérdéseim: kifizethető e a költségnek egy része vagy egésze? Ha igen, van-e szja- vagy járulékfizetési kötelezettség utána, mi terheli a kifizetést? Költségként elszámolhatja-e az egyesület a nem a nevére szóló számlákat? Milyen más megoldás lehetséges, ha el akarják számolni a költségeket? Köszönöm a válaszokat! Zsóka
Egyik törvényt a másik jogszabállyal összeolvasva állapítható csak meg, mikor nem kell cégautóadót fizetni, mik a feltételei az üzemanyagköltség-térítés jövedelemadó-mentességnek. Összefoglaltuk a kiküldetési rendelvényre vonatkozó előírásokat is.
Tisztelt Szakértő! A bíróság átlagkeresetet kér, pontos megfogalmazásban ez áll: összes keresete, járandósága. Mit kell ilyenkor közölni? Például a gépkocsi-költségtérítés, napidíj, vagy béren kívüli juttatás beleszámít-e a kereset, járandóság fogalmába? Köszönettel várom válaszát.
Kedves Szakértő! Belföldi fuvarozó cég januártól napi 3000 forint adómentes kiküldetési költségtérítést adhat a dolgozóknak. Ennek az elszámolására vonatkozna kérdésünk. 1. A 1608-as bevallás melyik sorában kell bevallani az összeget? 2. Hogyan kell könyvelni és elszámolni a költséget? Köszönettel várjuk a választ.
Tisztelt Szakértő! 2015-ben az utazási költségtérítés maximális mértéke 35 200 forint volt. A kérdésem megírásáig nem találtam az NGM oldalán a 2016-os maximális mértéket. Adott egy munkavállaló, aki a 2016-os évben lett munkavállalója egy cégnek, és az utazási költségének a 86 százaléka duplája a 2015-ös maximális mértéknek is. Kérdésem, hogy a helyközi utazási költségtérítést hogyan kell ilyenkor megtéríteni a munkavállaló részére? Milyen adó- és járulékfizetési vonzata van a kifizetésnek? Válaszát előre is köszönöm.
A tavalyinál nagyobb összeget adhatnak a munkáltatók a hazautazás költségeinek térítésére.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. dolgozói osztott munkaidőben dolgoznak. A cég a munkába járáshoz 9 Ft/km költségtérítést ad a dolgozóknak. A kérdésem az lenne, hogy megteheti-e a cég, hogy a dolgozóknak nem csupán az oda-vissza utat téríti meg, hanem az osztott munkaidő miatt a délutáni oda-vissza utat is kifizeti, tehát kétszer fizeti meg egy napra az utazást?
A munkáltató munkavállalók részére 35 Ft/km napi munkába járási költségtérítést fizet saját gépkocsival történő bejárásra, a rendeletben foglalt feltételek fennállnak. Egyrészt adómentesen juttat 9 Ft/km munkába járási költségtérítést, másrészt 26 Ft/km adóköteles munkába járási költségtérítést. A 39/2010. kormányrendelet által meghatározott maximum adható hazautazás költsége nem egyenértékű a fentiekben említett esettel, így a meghatározott maximumot nem kell alkalmazni (a rendelet csak a hazautazás bérlet/jegy költségét említi)? Tehát napi munkába járás jogcímen "bármennyi" juttatás adható, ha a feltételek fennállnak, azzal a kitétellel, hogy csak a napi bejárás 9 Ft/km az adómentes?
Üdvözlöm! Mint munkáltató, adhatok-e eltérő napidíjat (20, 30, 40 euró/nap) a sofőröknek? Vagy nem tehetek különbséget a sofőrök között? A munkaszerződésben kell-e rögzíteni a napidíj mértékét? E logika mentén a gázolaj-megtakarítást (100 ezer forint/hó) is lehet-e eltérően kifizetni (50 ezer, 70 ezer, 100 ezer forint/hó) a sofőrök között? (Amennyiben persze a költségeik elérték a maximálisan, adómentesen kifizethető 100 000 forintot.)
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték