Tisztelt Szakértő! "A" vállalkozás által kirendeléssel foglalkoztatott másik, "B" vállalkozás székhelyén dolgozókat, egy hónapon keresztül, ideiglenesen. "A" vállalkozás költségei megtérítésére jogosult "B" vállalkozástól nyereség nélkül, megállapodás szerint. Milyen bizonylatot kell a "költségtérítésről" kiállítani? Kötelező a szigorú számadású számla? Van ennek áfavonzata?
Cégünk oktatással foglalkozik. Gyakran futunk bele abba a problémába, hogy a vizsgáztatást egyéni vállalkozó végzi. A számla kiállítása során a vizsgáztatás költségét kiszámlázzák felénk, de a gépkocsi-költségtérítést nem hajlandók a számlába beletenni, mondván, hogy így nekik azt is le kell adózniuk. Mi pedig csak számla ellenében tudjuk kifizetni a költségtérítést. A számla mellékleteként megbízási szerződést készítünk, és útnyilvántartási lapot adunk a kezükbe. A kettő összegét kellene a számlába beállítania, melyre a többségük nem hajlandó. Mi a helyes megoldás?
Egyesületünk konferenciára meghívott külföldi előadót. Az előadásért nem kért díjazást. Viszont céges autóval érkezett, aminek (üzemanyag) költségeit rendeznie a kell munkáltatója felé. Ennek térítését kéri tőlünk. Abban szeretném kérni a tisztelt szakértő segítségét, hogy ezt milyen formában tudnánk megtenni, tekintve, hogy külföldiről van szó? Milyen bizonylatokra van szükség a kifizetéshez?
Tisztelt Szakértő! Német anyavállalat magyarországi vállalatának vezetésével német állampolgárt bíz meg, munkaszerződéssel foglalkoztatja a magyar vállalatnál. Az ügyvezető szállodában lakik átmenetileg, amíg nem talál albérletet. A szállodai számla elszámolható-e költségtérítésként, illetve a későbbi albérlet elszámolható-e költségtérítésként az ügyvezető részére, vagy adóznia kell a társaságnak magánszemély részére juttatott természetbeni hozzájárulásként? Köszönettel:
A munkába járásról szóló kormányrendelet szerint a munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy a menetjeggyel való elszámlás alapján adható. A munkáltató elfogadhatja a munkáltató nevére kiállított számlát is, vagy csak a bérletszelvény, illetve menetjegy alapján téríthetjük meg a költségek 86 százalékát?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy adott egy cég munkavállalója, aki napközben céges teherautóval közlekedik egyik ügyféltől a másikig, és a napi munka befejezését követően nem viszi vissza a cég székhelyére az autót, mert az kb. 1 óra többletet jelentene neki, így azzal megy haza, illetve reggel otthonról indul el az ügyfélhez napi szinten. Gondolom munkába járás ktgtérítése, áfa-, szja-, a munka törvénykönyve vonatkozása is van az esetnek. A kérdésem, hogy megteheti-e ezt adómentesen? Szabályzatba illetve munkaszerződésbe bele kell ezt foglalni? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 100 százalékban megtéríti a hazautazás költségeit dolgozói részére (távolsági közlekedés a nem helyi lakosú dolgozók részére). Azt szeretném megkérdezni, hogy ha a dolgozó a cég nevére szóló számlát hoz a vonat vagy a távolsági busz költségeiről, annak az áfája levonásba helyezhető-e vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdések merültek fel a munkáltató részéről a munkába járás költségtérítésével kapcsolatban, melyre szeretném kérni válaszát. 1. Köteles-e a munkáltató saját személygépkocsi-használatot, illetve a bérlet 86 százalékát téríteni a munkavállalónak, ha az állandó lakcíme ugyanott van, ahol a munkahelye, de ő időközben megváltoztatja a tartózkodási helyét, és vidékről fog bejárni, és ezt persze lenyilatkozza? 2. Háztól-házig kell most már a saját személygépkocsi-használat esetén a távolságot számolni, és nem a közigazgatási határtól a másik határig? 3.Mondhatja-e a munkáltató, hogy bérletet térít, de nem látja indokoltnak a saját személygépkocsi-használat alapján történő költségtérítést? Köszönettel: Szalánczi Dóra
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Cégünk megtéríti a dolgozók munkába járási költését (cégnévre szóló számla ellenében a MÁV bérlet 86 százalékát). Az egyik munkavállaló megvásárolta adott hóra szóló bérletét. Adott hóban a 22 munkanapból csupán hó elején 5 munkanapot dolgozott, majd 7 napot szabadságon, s 10 napot betegszabadságon töltött. Rákövetkező hónapban is megvette bérletét (hiszen remélte/tük, hogy gyorsan felgyógyul), ott 5 napot betegszabadságon, 10 napot táppénzen töltött, s a hó végén 6 munkanapot tudott jönni dolgozni. Azóta a kérdés napjáig is folyamatosan dolgozik. Belső szabályzatunk, illetve a munkaszerződése arra vonatkozólag nem tér ki, hogy kieső napok esetében hogyan jár a havi bérletjuttatás. Kérdésem: mi a helyes eljárás? A havi bérletkifizetését korrigáljuk és csak a ledolgozott munkanapokra jár neki a bérlet arányos része, vagy mivel a bérlettel elszámolt, arra nem korrekciót végrehajtani? Az adott munkavállalóról utólag kiderült, hogy a 7 nap szabadsága alatt reprodukciós eljáráson esett át. A további betegszabadsága nem ezen eljárásból adódott, hanem egyéb betegség miatt. Ez jelent-e más elbírálást a fenti témában? Válaszukat előre is köszönöm.
Kell vagy nem kell adót fizetni költségtérítés után? Hogy mikor igen és mikor nem, ezt foglaltuk össze. Ha nem tudja jól, annak súlyos az ára, itt azt is megtudhatja, mennyire.
Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésemre adott válaszával kapcsolatban meg szeretném kérdezni, hogy jogos lehet-e az alábbi felvetés. A hivatkozott kormányrendelet a munkába járás térítésével kapcsolatosan csak minimum összeget köt ki, míg a hazautazásra maximumot is. Az szja-törvény 25. § (2) bekezdés szerint a kormányrendelet alapján a munkába járás esetén a) nem kell figyelembe venni az utazási jeggyel történő elszámolás esetén a jegy árát meg nem haladó mértékben kifizetett összeget b) a költségtérítés címén ba) munkába járás 9 Ft/km bb) hazautazás címén 9 Ft/km Ugyanis mi a fentiek alapján gondoltuk, hogy hazautazás esetén a repülőjegy ára nem téríthető teljes mértékben adómentesen.
Tisztelt Szakértő, köszönöm válaszát, az alábbi kérdésre: http://adozona.hu/kerdesek/2016_10_3_Bedolgozo_lpp Következő kérdések merültek még fel: ha a munkadíj 30 százalékát meg nem haladó összegben érvényesítünk költséget, akkor azt miként számfejtjük? Az adóalapot csökkentjük a költségrésszel? Az szja-bevallás mely sorába tesszük a jövedelmet és mely sorba a költséget? A 2. sorba a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés sorba és az 1. sorba nem kerül semmi? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Hazautazás költségtérítése címén munkáltató repülőjegy árát szeretné munkavállalónak téríteni. Ez meghaladja az adómentesen téríthető összeget. Megteheti-e a munkáltató, hogy csak az adómentes részt téríti a munkavállaló számára a bérelszámolás során, és a számla fennmaradó ellenértékét nem a vállalkozás érdekében felmerült költségként számolja el, és megfizeti utána az 1,19-szoros érték után a 15% szja-t és a 27% ehót? Vagy a számla teljes értéke átsorolható az előbb nevezett költségek közé, hogy a munkavállalónak ne keletkezzen jogviszonyos jövedelme ezen kifizetésből?
Amennyiben a 39/2010. kormányrendelet 2. § a) pont aa) alpontja alapján definiált munkába járáshoz kettő vagy több bérletet kell vásárolnia a dolgozónak, mert két vagy több közlekedési eszköz használatával tud csak eljutni a munkavégzés helyére, akkor a munkáltatónak meg kell-e térítenie mindegyik megvásárolt bérlet árának a 86 százalékát? Ha igen, akkor mindegyik bérlet térítése adómentes a munkáltatónak/munkavállalónak? Köszönettel: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónknak több letiltása van egyszerre, így a nettó fizetésének 50%-a letiltásra kerül havonta. A munkavállaló számára minden hónapban adómentes költségtérítés van számfejtve. Kérdésem, hogy az előző bérszámfejtő helyesen tette-e, hogy nemcsak a nettó bérét, hanem a költségtérítését is 50% erejéig letiltotta? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték