Tisztelt szakértő! Egy egyszemélyes kft. végelszámolást indított el. A kft.-ben a tag (aki nyugdíjas) eddig személyes közreműködésért tagi kivét formájában volt díjazott. Most mint díjazás nélküli végelszámoló nem vesz föl pénzt, viszont a cég raktárkészletét a végelszámolás alatt értékesíti és ő is szállítja ki. Hogyan lehet elszámolni a végelszámolónak a gépkocsihasználati díjat? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Ha egy intézményünknél tartandó előadás megtartására külföldi illetőségű magánszemély érkezik, aki a saját nevére kéri és ő maga is fizeti meg a belföldi szállásáról szóló számlát, megkaphatja-e intézményünktől költségtérítésként (tehát a szükséges A1 és illetőigazolások nélkül) a teljes szállásköltség összegét? Mi az eljárás akkor, ha belföldi munkavállalónk külföldre utazik az intézmény érdekében előadást tartani és a repülőjegy számlája és a szállodaszámla is az ő nevére szól? Ebben az esetben kifizethetjük a belföldi magánszemély részére költségtérítés címén adó- és járuléklevonások nélkül a teljes utazási és szállásköltség összegét? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. Gy.
Tisztelt Adózóna! Egy munkáltató szeretné a székhelyén dolgozó munkavállalójának a munkábajárást 15 forinttal kifizetni. De a munkavállalónak a lakcímkártya szerinti tartózkodási városa megegyezik a székhellyel, csak hétfő reggel és pénteken délután utazna a lakcímére, és a munkáltató is csak ezt térítené meg. Ezt is lehet fizetni munkábajárás címén, ez munkábajárás? Utólag ezt a NAV nem minősítheti át munkabérré? Köszönettel Boros Zsanett
Január közepén váratlanul módosította a kormány a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendeletet. Változott a szocho mértéke, így hozzá kapcsolódó kedvezmények is, módosultak a táppénz, a gyed szabályai. Nagy felbolydulást eredményezett a székhelyszolgáltatók bejelentése körüli mizéria.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk olyan helységben lakik, ahonnan a munkahelyre tömegközlekedési eszközzel is be tud járni. Az ügyvezető engedélyezte neki a gépkocsival történő munkába járást. Saját gépkocsija nincs, édesapja gépkocsijával jár. Lehetséges-e ebben az esetben elszámolni a 9, vagy 15 forintot?
Tisztelt Szakértő! Egy vecsési székhelyű munkáltató a dolgozójának munkába járáshoz bérleteket térít. A dolgozó budapesti lakos. BKV-bérlet és egy Volánbusz-bérlet szükséges a munkába járásához. Mi minősül helyinek és mi helyközinek ez esetben? Melyik bérlet, a BKV vagy a vecsési volánbuszos bérlet adható a munkáltató és a munkavállaló szempontjából adómentesen? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Surányi Imréné! Ezúton is köszönöm előző válaszát munkába járás költségtérítésével kapcsolatban, viszont ehhez kapcsolódóan lenne még két kérdésem: 1.) Idézek az Ön válaszából: "a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van". A fentiek alapján óvodás korú gyermek esetén nem jár 15 forint/kilométer adómentes költségtérítés? (Ez kicsit furcsa.) 2.) Jól tudom-e, hogy ez a kormányrendelet 2017. január 13-án lett kihirdetve, és csak a kihirdetést követő 3. hónap első napjától lesz hatályos, vagyis 2017. április 1-jétől? Köszönettel várom válaszát.
Olvasói megjegyzés hívta fel a figyelmünket, hogy vannak, akik nem tudják, mit jelent a hatályos jogszabályokat módosító „saláta” törvények, rendeletek napokon belüli hatályvesztése.
A 2017. 01. 13-ától hatályos 4/2017. (I. 12.) Korm. rendelet szerint a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60%-a feletti összeg, tehát a 9 Ft felett adott +6 Ft ugyanúgy adómentes térítés mint a 9 Ft? Köszönettel: Vass Erika
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendelet módosítás [335/2016. (XI. 11.)] szerint a munkába járás fogalma kiegészült: 2. § ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, illetve a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították; Önadózó újságban értelmezés: ide tartoznak egy város külterületén lévő zöldmezős beruházáshoz közlekedő buszjáratok. A külterület értelmezését csak ingatlan-nyilvántartásban találtam meg: külterület a helységnek a belterület határán kívül eső része. Cégünk a város szélén, határán fekvő ipari parkban van (zöldmezős beruházás), a földhivatali tulajdoni lapon a terület belterület, viszont az ipari parkban csak cégek vannak, ide közvetlenül csak munkavégzés céljából, a munkavállalók munkahelyéhez eljutása miatt jár helyi buszjárat. Kérem szépen segítségét: – munkába járásnak minősül-e és a munkáltatónak kötelező-e a dolgozónak ezen munkába járást megtéríteni adómentesen, bérlet vagy gépkocsi esetén, vagy – nem minősül munkába járásnak és a dolgozónak fizetett térítés (bérlet) egyéb bérjellegű juttatásként, 43,66%-kal adóköteles.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel kapcsolatban kérem segítségét: mennyi munkába járási utazási költségtérítést fizethetek kilométerenként adó- és járulékmentesen azon munkavállalóimnak, akik a közösségi közlekedést is igénybe vehetnék, de ők a gépkocsival történő munkábajárást választották közigazgatási határon kívülről? Köszönettel várom válaszát.
A költségtérítés 9 vagy 15 Ft/km, ami elszámolható január 13-ától?
Üdvözlöm! Építőipari vállalkozás vagyunk, és van olyan munkavállalónk, aki a saját vagy házastársa tulajdonában lévő gépkocsit használja olyan célra, hogy az éppen aktuális építési területünkről (az ő adott napi munkahelyéről) elmegy valamilyen anyagot beszerezni, majd visszajön, és dolgozik tovább. Az így keletkezett üzemanyagköltségét megtéríthetem-e neki kiküldetési rendelvényen? Mert ez nem a klasszikus kiküldetés, de mégis szükség lenne a költségei megtérítésére. Ha viszont csak költségtérítésként fizetnénk ki neki, akkor az a bevallás alá eső jövedelme volna, és talán még cégautóadó-fizetési kötelezettséget is keletkeztetne. Mi lenne ebben az esetben a megoldás arra, hogy a költségeit megtérítsük? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. vezető tisztségviselője kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést számolna el a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértékben a meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján, a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltséget és a kilométerenkénti 15 forintot. Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettség, illetve adómentes bevételnek számít-e a költségtérítés, ha a személygépkocsi a vezető tisztségviselő tulajdonában van és ő az üzembentartója is, illetve abban az esetben, ha a személygépkocsinak közeli hozzátartozó a tulajdonosa és az üzembentartója? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Surányi Imréné! A fenti címen egy kérdésre adott válasza nyomán megjelent cikkel kapcsolatban kérdezném, hogy miként kell eljárni, ha házastárs használja a házastársa nevén lévő, de közös szerzésű, jogilag közös tulajdonnak számító gépjárműve, amelynek a gépjármű felelősségbiztosítását közös (mindkét házastárs nevén lévő) számláról fizetik, tehát a befizetést igazoló bizonylaton mindkét név szerepel? Segítségét előre is köszönöm.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték