A munka törvénykönyve a munkavégzés során felmerülő költségek megtérítését kötelezően írja elő a munkavállalók számára, továbbá a munkavédelemről szóló törvény szerint a munkáltató köteles biztosítani minden olyan ruházatot, amelyet a munkavállaló azért visel, hogy az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat.
A munkába járáshoz BKK- és Volán-bérletet vásárol a budapesti munkavállaló vidéki munkahelyére utazáshoz. Megtérítheti a munkáltató mindkét bérletet 100 százalékban? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Ha munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállalója részére rezsiköltséget, bérleti díjat, egyéb, nem üzleti úttal vagy munkába járással összefüggő utazási jegy árát téríti meg a munkavállalójának, akkor ezen juttatásokat munkaviszonyból származó bérjövedelemként kell szerepeltetni a 1908-as bevallás 300-as sorában? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértők! Vállalatunk15 Ft/km adómentes munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállalónak, aki a jogszabályi feltételeknek megfelel. Ezen felül fizetünk adóköteles jövedelemként is munkába járási támogatást, szintén km-alapon. Szeretném megkérdezni, hogy az adóköteles költségtérítésnél kötelesek vagyunk-e ugyanazt a Ft/km összeget kifizetni, vagy eltérő megállapodást is köthetünk az egyes dolgozókkal? Válaszukat előre is köszönöm!
X Kft. a vele szerződéses jogviszonyban álló egyéni vállalkozó helyett, X Kft. nevére szóló számlák alapján fizeti az egyéni vállalkozó utazási költségeit (repülőjegy, szállás, taxi). Hogyan kell ezeket a számlákat könyvelni X Kft.-nél, illetve milyen adóvonzatai vannak? Köszönöm.
Ez egy korábban feltett kérdésem volt: X Kft. megbízza Y Kft.-t szolgáltatás elvégzésével. Y Kft. dolgozóinak a szolgáltatás teljesítése érdekében utazniuk kell. Az utazási költségeket (repülő, vonat, taxi, szállás) X Kft. nevére szóló számlák alapján X Kft. fizeti ki. Hogyan tudja X Kft. ezeket a számlákat elszámolni, milyen adóterheket kell fizetnie a cégnek/Y Kft. munkavállalóinak. Ezt a választ kaptam: Nettó kifizetésnek kell tekinteni és minden adót és járulékot meg kell fizetni utána a jogviszonyra tekintettel. Tehát egyéb jövedelemként kell számfejteni X Kft.-nél a költségtérítéseket. Viszont a külsős magánszemélyeknél nem tudjuk teljesíteni a levonásokat, mivel nem pénzbeli juttatásról van szó. Mi a teendő ilyenkor? Illetve van-e arra mód, hogy X Kft. átvállalja a magánszemélyektől, tehát helyettük befizesse az szja-t és a járulékokat? Ennek van-e további adóvonzata? Köszönöm.
X Kft. megbízza Y Kft.-t szolgáltatás elvégzésével. Y Kft. dolgozóinak a szolgáltatás teljesítése érdekében utazniuk kell. Az utazási költségeket (repülő, vonat, taxi, szállás) X Kft. nevére szóló számlák alapján X Kft. fizeti ki. Hogyan tudja X Kft. ezeket a számlákat elszámolni, milyen adóterheket kell fizetnie a cégnek/Y Kft. munkavállalóinak.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó légikísérő csak egy légitársaságnak dolgozik. Az USA és Budapest közötti vonalon utazik. Az oda- és a visszautak között a légitársaság szállásolja el a vállalkozó légikísérőt. Ez van, amikor több nap is lehet; ez időre a vállalkozó milyen mértékű napidíjat számolhat el az ott tartózkodása költségeire? Erre a célra a légitársaságtól a szálláson kívül más költségtérítést nem fizet. Ugyanez a vállalkozó katázhat-e? Köszönettel: Imre Mónika
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltató minden esetben (szankció nélkül) választhatja-e azt a lehetőséget a munkába járás költségtérítése esetén, hogy az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést (15 forint kilométerenként) fizeti ki a munkavállalóinak, és nem vizsgálja például, hogy van-e közösségi közlekedés a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye és a munkavégzés helye között? A 39/2010. kormányrendelet 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy mely esetekben jár a 15 forint kilométerenkénti összeg 60 szzaléka a munkavállalónak (bár a munkáltató adómentesen adhat saját döntése alapján 15 forintot kilométerenként). Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy minden olyan dolgozónak megadja a 15 forintt/kilométer összegű napi munkába járási költségtérítést, akinél a munkavégzési hely és a lakcím/tartózkodási hely nem egy közigazgatási határon belül van? Vagy ez a költségtérítés csak akkor jár, ha teljesül a 39/2010. kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének valamelyik pontja? Megkaphatja-e ezt a fajta költségtérítést az a munkavállaló, akinek a lakóhelye/tartózkodási helye és a munkavégzés helye egy közigazgatási határon belül van? Ha igen, akkor milyen feltételeknek kell megfelelni? Ennek a fajta költségtérítésnek mennyi a maximum korlátja? Válaszát előre is köszönöm!
Egy korábban megválaszolt kérdés kapcsán szeretnék kérdezni-hozzászólni. https://adozona.hu/kerdesek/2015_12_28_Eves_berlet_elszamolasa_uek A cikk írásakor az éves bérlet még béren kívüli juttatás volt, idén, 2018-ban már egyes meghatározott juttatás, de még mindig olcsóbb, mint nettó bérként kifizetni a bérlet árát. Tudomásom szerint jövőre (2019) már nem lehet költségtérítésként kifizetni. Ha még idén decemberben megveszi jövő évre az éves bérletet, számlát kér róla a vállalkozás nevére (vidékről Budapestre való munkábajárás miatt), akkor – elszámolható-e 2018-ban természetbeni (egyes meghatározott) juttatásként a bérlet teljes ára? – adható-e neki jövőre (2019-ben) munkába járás jogcímen további 15 Ft/km költségtérítés, vagy a fentebbi juttatás ezt a fajta költségtérítést már kizárja és csakis az adómentes helyközi (Volán busz/HÉV) bérlet adható neki – kiegészítendő a BKK bérletet? Előre is köszönöm a választ.
Szaktanácsadással foglalkozó társaság hogyan tudja megtéríteni az ország egész területére utazó munkatársai útiköltségét? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy hazai nonprofit kft.-hez külföldi vendégművészek érkeznek előzetes szerződés alapján. A repülőjegyeket a nonprofit kft. vásárolta meg a vendégművész részére (a számlát a kft. címére állították és fizették ki). Kérdés: szja-kötelesnek minősül-e a megvásárolt repülőjegy? Lehet-e alkalmazni az Szja tv. és a 2016. évi CXXV. tv. hivatali utazásra vonatkozó rendelkezéseit? Van-e jelentősége a külföldi művész státusznak, valamint, hogy nonprofit a kifizető? Költségtérítés lesz-e, ami nem adóköteles a részesülőnél [7. § (1)], avagy szerződéses jogviszony ellenértékeként itthon adóköteles? A nonprofit kifizetőnél milyen adózási kötelezettségekkel jár mindez? Fenti utazás a kifizető (nonprofit kft.) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történt. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet alapján a feltételeknek megfelelő munkavállalók munkába járás költségtérítésben részesülnek. Ennek összege napi munkába járás esetén az oda-vissza mért távolság a munkahely és lakhely/tartózkodási hely között, a munkában töltött napok száma, és a 9-15 Ft között adható összeg szorzata. A kérdésem az lenne, hogy minden érintett munkavállalóra egységesen ugyanazt kell alkalmazni, vagy differenciálódhat, és számolható valakinek 9, valakinek 15 forinttal? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. pizzakiszállítással foglalkozik. Futárok vannak bejelentve munkaviszonyban. A kérdésem, hogy a gépkocsihasználatot hogyan tudnák egyszerűen elszámoltnak tekinteni? Kell-e kiküldetési rendelvényt írni? Kell-e ehhez a gépkocsitankolás számlája? Lehet-e átalányként megállapítani egy összeget, és ha igen, akkor annak mi lehet a számítási alapja? Mint gépkocsi-költségtérítésnek adó- és járulékmentesnek kellene lennie. Hogyan lehetne ezt egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval megoldani? Vonatkozhat-e rájuk a fuvarozókra alkalmazható a 3000 forintos napidíj? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: az a munkavállaló, aki nem rendelkezik jogosítvánnyal, a férje fuvarozza minden nap a lakóhelyéről a munkahelyére reggel és este, munkába járás címen kaphat-e 15 forint/kilométer térítést a munkáltatótól? (Az autó a férj nevén van, a munkavállaló óvodai segítőként dolgozik, és a tömegközlekedési eszköz menetrendjétől eltérő munkaidőben dolgozik.) Köszönöm a segítséget.
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték