Alvállalkozói teljesítés dokumentálása, ellenőrzési szempontjai

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy az alvállalkozói teljesítések dokumentálásánál, nyilvántartásánál milyen feltételeknek kell megfelelnie egy esetleges adóellenőrzés során. A kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Kérjük szíves magyarázatát arra vonatkozóan, hogy: • az alvállalkozói teljesítések iparűzésiadó-alap csökkentéseként történő elszámolása során mely jogszabályi és tartalmi szempontokat tekinti irányadónak az önkormányzati adóhatóság, milyen feltételeknek kell megfelelnie az adott teljesítésnek, számlának; • egy esetleges adóellenőrzés során milyen kritériumok, dokumentumok és körülmények alapján történik az alvállalkozói teljesítések megfelelőségének vizsgálata, milyen dokumentációval, alátámasztással lehet, érdemes megerősíteni a csökkentő tételként figyelembe vett számlák értékeit!

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az önkormányzatoknak mindenekelőtt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint kell eljárniuk.

Mindenekelőtt azt tudni kell, hogy alvállalkozói díjként csakis olyan tétel kerülhet elszámolásra, amely esetében a vállalkozó mind az alvállalkozóval, mind a megrendelővel írásban megkötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatot létesített.

Tehát mindenekelőtt azt kell igazolni, hogy valóban mind a megrendelő, mind az alvállalkozó irányában kötöttek-e vállalkozási szerződést, mégpedig írásban.

A vállalkozási szerződés olyan szerződés, amikor a teljesítésre kötelezett valamilyen tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására kötelezett. A díj is csak akkor jár, ha a teljesítésre kötelezett megvalósítja a szerződésben meghatározott eredményt (művet).

Ha a fentiek szerint egyértelműen vállalkozási szerződésről van szó – mind a megrendelő, mind az alvállalkozó irányában –, akkor az adóalap csökkentés érvényesíthető. Fontos persze, hogy tartalmilag is alvállalkozói teljesítésről legyen szó: vagyis olyan szolgáltatásról, amely gyakorlatilag beépül a vállalkozó komplex szolgáltatásába, vagyis nem közvetített szolgáltatásról van szó, amelyre más szabályok vonatkoznak.

Speciális előírás: alvállalkozói teljesítésnek minősülnek az olyan vállalkozói szerződés keretében nyújtott szolgáltatások is, melyeket a vállalkozó egy általa később értékesítendő új lakás építéséhez vett igénybe. Ebben a körben problémát jelentett volna, hogy a vállalkozó nem vállalkozási szerződés keretében, hanem adás-vételi szerződés keretében adja át az új lakásokat, ezért nem csökkenthette volna bevételét az alvállalkozói díjakkal, de a törvény mégis megadja ezt a kivételt számukra.

Bár a Htv. nem ír elő semmilyen nyilvántartási kötelezettséget, de az adóalap pontos meghatározása érdekében az önkormányzatoknak joga van olyan nyilvántartást is bekérni, amelyből világosan létszik, hogy az egyes alvállalkozói teljesítésként figyelembe vett tételek, pontosan melyik keletkezett bevételhez kapcsolódnak.

Erre tulajdonképpen azért van szükség, mert az alvállalkozói teljesítések, nem magukban álló tételek, hanem a törvényi szöveg alapján is közvetlenül kapcsolódnak a vállalkozó által nyújtott teljesítésekhez.

Ha a kapcsolatot a vállalkozó igazolható módon nem tudja felmutatni, akkor álláspontom szerint az érintett tételek alvállalkozói teljesítésként nem vehetők figyelembe.