hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Járadék, nyugdíj előtti segély, költségtérítés munkanélkülieknek

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász
1

Melyik munkanélküli ellátás milyen feltételekkel, mennyi ideig jár, mikor kell szüneteltetni? Összefoglaló a tudnivalókról.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Ezek a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök segítik a munkanélkülivé vált személyt, hogy az elveszített jövedelmét részben vagy egészben pótolja. 

Álláskeresési járadékra jogosultság

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki megfelel az alábbiakban meghatározott együttes feltételeknek:

– álláskereső,
– az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 

Álláskereső az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

A munkahely akkor megfelelő, ha

– az álláskereső egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas és
a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri és
a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg és
– az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel az előbbiekben felsorolt feltételeknek, azzal az eltéréssel, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

Az álláskeresési járadék mértéke

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.

–       A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét el kell osztani azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni. Ha az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval is munkaviszonyban állt, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.
–       Abban az esetben nincs megelőző négy naptári negyedévi járulékalap, a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege.
–       Amennyiben pedig a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiek szerint meghatározott összeg 30-ad része. Az álláskeresési járadék napi összege a járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

A folyósítás időtartama

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző 3 év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

A jogosultsági időtartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült.

Az előbbiekben meghatározott 3 éves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

–       a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
–       a keresőképtelenséggel járó betegség,
–       a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
–       a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
–       a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
–       az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés- és az elzárásbüntetés,
–       az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
–       a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.

Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Töredéknap esetén a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap, kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.

Kevesek által ismert szabály, hogy amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi 4 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének mértékét – a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százalékát – egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni. Ezzel a lehetőséggel a mielőbbi elhelyezkedés ösztönzése a cél.

Az álláskeresési járadék megszűnése, megszüntetése, szünetelése

Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

– kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
– megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,
– oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
– meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
– az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
– olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,
– keresőtevékenységet folytat, a kereső tevékenység kezdő napjától.

A törvény szerint meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

– az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
– az álláskereső keresőtevékenységet folytat, és erre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a keresőtevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a keresőtevékenység megállapításának napjától. Ebben az esetben az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

– terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
– előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,
– a közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
– rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat – a törvényben meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett – a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,
– keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,
– az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a jogosultsági feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha

– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és
– a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
– az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a keresőtevékenység miatt történő megszüntetését követően három éven belül betöltötte a fentiek szerinti életkort, és
– rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
– korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha az álláskeresési járadék esetében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az 1 napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap 30-ad része.

Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható, folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja.

A megszűnés esetei egyezőek az álláskeresési járadéknál ismertetett esetekkel az utolsóként jelezett kivételével. A megszüntetés körében irányadók az álláskeresési járadéknál ismertetett rendelkezések.

Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

– terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
– a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
– 90 napra, ha az álláskereső az erre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
– ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

Költségtérítés

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Saliga András

tiszteletem 2017 06 -óta nyugdij előtti segéjen vagyok az akkkori minimálbérből számitoták ki jővedelmemet az lenne a kérdésem ha emelkedik a minimálbér akkor emelik-e nekem a segéjemet tisztelettel Saliga András

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi – áfa

Kelemen László

adószakértő, jogász

MÁV jegy, áfalevonás

Kelemen László

adószakértő, jogász

FAD-os számlázás

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs