A hazautazási költségnél személygépkocsival történő kilométerenként 9 forint költségről kérdezek. Ha egy munkavállaló nem kéri a hazautazás költségét (például mert nincs tisztában a törvény előírásával), azt akkor is kötelező számára kifizetni? A munkavállaló tavaly jött a kft.-hez. Ha kéri a hazautazás térítését, az az elmúlt évre is jár neki? És ha idén fizetem ki a tavalyi költséget, ami adómentes, az ebben az évben is adómentes vagy terheli a kft.-t valamilyen adó?
Tisztelt Szakértők! Magánszemélytől kölcsönzött személygépkocsi után a bérbevevő magánszemélynek hivatali utazási költségei hogyan számolható el? A kiküldött nem munkaviszonyban áll, hanem kamarai tagi jogviszonyban. Valamint a saját tulajdonú autókra fizetett kiküldetési díj (üzemanyag plusz költségtérítés) mellett autópályadíj nem fizethető ki? Köszönettel: Előfizető
A munkavállaló édesanyja tulajdonában lévő személygépkocsira szeretne elszámolni kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést munkavégzéshez. Lehet-e, vagy csak saját tulajdonú személygépkocsira lehet?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egyik munkavállalónk "home-office"-ban dolgozik. A munkavégzés helye és a cég székhelye eltérő városban van. A munkavállaló havonta 1-2 alkalommal ellátogat a cég székhelyére (értekezletekre). Ez kiküldetésnek minősül? Téríthető a munkavállalónak a saját gépjárműhasználat utáni költségtérítés? És az autópálya-matrica költsége saját gépjárműre? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
A kiva alapja minimálisan a személyi jellegű kifizetések összege. A személyi jellegű kifizetések a számvitelben a bérek, az egyéb személyi jellegű kifizetések (cafeteria és egyéb személyi jellegű kifizetések) és bérjárulékok. Érdeklődöm, hogy az egyéb személyi jellegű kifizetések a kiva alapját képezik-e, gondolok itt a bejárási költségtérítésre, a kiküldetési költségekre, illetve a cafeteria kifizetésekre. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. alkalmazottjának saját gépkocsija használatára tekintettel költségtérítést fizet. Kifizeti az üzemanyagnorma szerinti költséget, de nem fizet kilométerenként 15 forint egyéb költségtérítést. Kötelező-e kifizetnie az egyéb költségek megtérítésére a 15 forintot vagy nem? Az szja-törvény 3. melléklete az igazolás nélkül elszámolható költségek között sorolja fel, de nem látom sehol, hogy lenne minimum kötelező összeg.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét. Ügyfelünk mezőgazdasági tanúsítói szolgáltatást nyújt vevőinek, melyhez cégcsoportbeli alvállalkozót is igénybe szokott venni. A kérdéses esetnél egy bolgár ellenőr jött Magyarországra tanúsítani, ami során természetesen felmerült szállásköltség is az utazás mellett, mert több napot is igénybe vett az elvégzendő munka. Mind az utazást, mind a szállást a magyar cég intézte és fizette a bolgár helyett, amit a jövőben nem fog neki kiszámlázni. Az a kérdés, hogy ez egyes meghatározott juttatásként adózik, mert nem a vállalkozás érdekében merült fel, vagy egyszerűen el lehet számolni költségként adómentesen, mintha a magyar cég munkavállalója utazott, szállt volna meg? Válaszát előre is köszönöm!
Gázolaj üzemelésű kishaszon-gépjárművet kölcsönadási szerződéssel üzemeltet a munkavállaló. (A biztosítást a tulajdonos fizeti.) Vadászként a gépjárművét munkájához területellenőrzésre használja. Havi 1500 kilométer költségtérítést számol el a vadásztársaság és fizeti ki munkavállalónak havonta kiküldetési rendelvény alapján a NAV üzemanyagnorma szerint. Helyesen jár-e el?
Egy társaság költségtérítést szeretne adni dolgozóinak a munkába járáshoz, lehetőleg adómentesen. A munkavállalók zöme a munkavégzés helyén kívüli közigazgatási területről jár be dolgozni. Részükre a munkáltató távolsági/helyközi (nem helyi) autóbuszbérletet térít 86 százalékos mértékben. Kérdés: fizethet-e a munkáltató adómentesen 15 Ft/km összeget (naponta oda-vissza) a dolgozóknak a bérlettérítés helyett? Kell-e vizsgálni azt, hogy a munkavállaló a beosztása szerint munkába járást tömegközlekedéssel is meg tudná oldani, továbbá kell-e azt vizsgálni, hogy van-e személyautója a dolgozónak; adható-e a 15 Ft/km összeg annak a dolgozónak is, akit például a szomszédja fuvaroz be minden nap a munkahelyére, vagy éppen kerékpárral jár be dolgozni? Készíthet-e a munkáltató olyan szabályzatot, amelyben ezt a lehetőséget csak a munkavállalók meghatározott körére alkalmazza?
Tisztelt Szakértők! Cikk: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Internethozzaferes_szamitogepjuttatas_a_dol_SIZ7S7 Úgy látjuk, a jogszabály alapján két lehetőség van internet-hozzáférés juttatására: 1. Adómentesen – munkavégzéshez szükséges: ha a munkaszerződés, munkaköri leírás alapján a munkavégzésből adódóan a munkahelyen kívül is szükséges az internetkapcsolat. Bizonylatolás: munkáltató nevére szóló számla alapján+kifizetési bizonylat+belső bizonylat. Ha belső szabályzatban rögzítem az otthoni munkavégzés lehetőségét, akkor az elegendő? Mindenképpen a munkáltató nevére szóló számla szükséges az elszámoláshoz? 2. Egyes meghatározott juttatás: Minden munkavállalónak azonos feltétellel (vagy bizonyos kör), vagy cafeteria keretében belső szabályzatba foglaltan. Adóteher: 1,18*(15+22%) Milyen bizonylatolás szükséges ebben az esetben? Adhatok havi 3000-4000 forint juttatást oly módon, hogy arról csupán belső szabályzatban nyilatkozunk és nem kérünk sem cégnévre, sem a dolgozó nevére szóló számlát? A cikkben azt írják, hogy a cégek számára a legegyszerűbb az lenne, ha költségtérítés fizetésével segítenénk a dolgozók internethasználatát. Ez melyik kategóriába tartozik? Ilyen esetben kell a cég nevére szóló számla? A jelenlegi gyakorlat nálunk a következő: A munkavállalóknak lehetőségük van bizonyos összeösszeghatárig internetköltséget elszámolni otthoni munkavégzés miatt dolgozó nevére szóló számlával, melyet adóztatunk:1,18*(15+22%). Jó ez a gyakorlat? Köszönjük a választ!
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett kérdésem mellé újabb kérdés merült fel. http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_12_Munkaba_jaras_kifizetesenek_felte_ylj#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kettő munkavállaló ugyanazzal az autóval járnak dolgozni, egyiküknek nincs vezetői engedélye. Korábban olvastam, hogy vezetői engedély megléte nem szükséges munkába járás elszámolásához, de ha személygépjármű után kéri az elszámolást, akkor sem? Mindkét munkavállalónak kifizethető a munkába járás költsége, vagy ekkor már a csoportos szállítás szabályai lépnek életbe? Köszönöm segítő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló a testvére autójával jár dolgozni. Útvonalterv alapján a leghosszabb útvonal alapján kéri az elszámolást, fizetős utat is igénybe vesz. Engedélyezhető a munkabájárás a fenti feltételekkel? Van-e jogszabályi hivatkozás arra, hogy a legrövidebb útvonalat kell figyelembe vennie, és fizetős utat nem tartalmazhat? Továbbá, ha havi elszámolás van, akkor a kerekítés szabályai az adott hónapra vonatkoznak vagy napi bontásban? Pl. oda 4,3 km, oda-vissza egy nap 8,6 km. Akkor 20 nappal számolva 172k m vagy 180 km? Köszönöm segítő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (3) bekezdése alapján az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért – az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. Van-e áfavonzata az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségtérítésnek (munkaerő-ráfordítás költsége, nyomtatási költség stb.)?
Tisztelt Szakértő! Cégünk magánszemélyektől vásárol lakásokat továbbértékesítési, bérbeadási céllal. Az eladók között vannak külföldi illetőségűek is. Ha cégünk vállalja a külföldi eladó ide utazásának költségtérítését (repülőjegy, szállás), hogy az üzlet létrejöhessen, annak milyen adó/járulék vonzatai vannak a cég részére. Köszönöm!
A gépkocsi hivatali célú használatánál gyakori, hogy az autó tulajdonosa és az üzembentartó nem ugyanaz a személy, az is lehet, hogy a szülő, az anyós vagy az após. Ki fizeti a cégautóadót, adható-e adómentes költségtérítés. Olvasói kérdésre adott válaszában Surányi Imréné okleveles közgazda a 2018-tól hatályba lépő módosításokra is kitért.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték