65 találat a(z) kötelezettség cimkére

Támogatás(előleg) elszámolása, 1. Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Beruházáshoz kapott támogatás/támogatási előleg elszámolásával kapcsolatosan lenne a következő kérdésünk : A társaság a beruházásához előleget kap, majd az akár több éven keresztül folyt beruházás befejezésekor azok aktiválásra kerülnek, a támogatásnyújtó véglegesíti a támogatást így az előleg végleges támogatássá válik (az előleg pénzügyileg kiegészül a végleges támogatás összegére, de akár az is előfordulhat, hogy az előlegből vissza kell fizetni). Természetesen minden projektnek van fenntartási időszaka, így ezen időszakon belül felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből visszafizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak . Kérdéseink a következők : 1. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani . Mi az a bizonylat (dokumentum), aminek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni, azaz a kötelezettségekből az egyéb bevételek közé kell átvezetni az előleg összegét, illetve az esetlegesen utalt további kiegészítést? A kérdés folytatódik .

Tőkeemelés eredménytartalékból – végelszámolás esetén elszámolás módja Kérdés

Néhány éve eredménytartalékból történt a törzstőkeemelés. A cég végelszámolás alatt van. Kérdésem: az elkülönitett le nem adózott eredménytartalék zárás esetén kinek a kötelezettsége (cég, vagy a magánszemély) vallja,illetve teljesiti? Mindezek bevallása, hogyan történik? Válaszukat előre is köszönöm: Szakács Zsuzsanna [email protected]

Előrehozott adó könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ebben a témában adott válaszában nem tér ki arra, hogy az Egyéb ráfordítást melyik évben kell könyvelni. 2019.06.25-én "előrehozott adóról" rendelkezik a kft., a 2020.09.15-én esedékes iparűzési adójára 10 000 ezer forintot vall be és fizet meg. A gazdasági eseményt 2019-ben 392. Költségek aktív időbeli elhatárolásaként kell könyvelni? (mérlegfordulónap előtt, a tárgyévben kifizetett, elszámolt, egészben következő évet terhelő ráfordítás). Majd 2020-ban a végleges adatok alapján számított iparűzési adó kerül tárgyévi egyéb ráfordításként könyvelésre, az előrehozott adó - ténylegesen számított adó különbözete pedig vagy követelés, vagy kötelezettség lesz? Köszönettel! Hivatkozás: https://adozona.hu/kerdesek/2019_6_20_Elorehozott_ado_lrs

Katás bt.? Kérdés

Tisztelt szakértő! Katás bt.-ben a kültagnak keletkezik fizetési kötelezettsége?

GDPR – hozzájárulás, jogos érdek: mire alapozható az adatkezelés? Cikk

2018. május 25. napjától kezdődően hat jogalapra alapíthatjuk az adatkezeléseinket. Ezek áttekintése azért is célszerű, mert nem megfelelő jogalap alkalmazása esetén az adatkezelés nem jogszerű.

Adókötelezettek, kiküldöttek, kedvezmények: változás a szochóban Cikk

Az őszi adócsomag egyebek között módosította a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egyes szabályait is. A következőkben a 2018. évi LII. törvény, azaz az új szochotörvény változtatásait ismertetjük.

Katás vállalkozó társas vállalkozás mellett: fizetési kötelezettségek Cikk

Katás egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben tulajdonos, de nem ügyvezető, és a személyes közreműködésért díjazásban nem részesül, lehet-e főállású katás? Ugyanez a személy végezhet-e alkalmi munkavállalóként munkát ebben a kft.-ben? Olvasónk kérdéseire dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.

Lakáscélú támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk, aki egyéni vállalkozó, alkalmazottakat foglalkoztat. A helyben érvénybe levő önkormányzati rendelet alapján az önkormányzat egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesíti azt a magánszemélyt, aki épít, vagy új, használt ingatlant vásárol. Feltételei legalább 6 hó munkaviszony, és a munkáltató egyszeri, legalább 100 ezer forint lakáscélú támogatása. Az egyéni vállalkozó át is utalta ennek a dolgozónak a 100 ezer forintot lakáscélú támogatás címén. Az lenne a kérdésünk, hogy keletkezik-e bármiféle fizetési, nyilvántartási kötelezettsége a magánszemélynek vagy az egyéni vállalkozónak? Mire kell figyelni, ha a továbbiakban is lesz ilyen esetünk? Tisztelettel: JT

Kiválás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő kiválási eset könyvelésre vonatkozik: Adott egy cég (Cég0), melyből kiválással a jövőben két cég lesz (Cég1 és Cég2). A vagyonmérlegtervezet elkészült, a szétválási szerződés elkészült, maga a kiválás cégbíróságon bejegyzésre került, a kiválás után Cég1 és Cég2 vagyonmérlegének készítése folyamatban (a cégbírósági bejegyzéstől számított 90 napon belül vagyunk). Cég0 a kiváló Cég2-nek átad befektetett eszközt (75 egység), pénzeszközt (25 egység), jegyzett tőkét (50 egység), valamint kötelezettséget (hitelt 50 egység). Ennek könyvelését szeretném pontosítani Cég1 és Cég2 esetén. Cég1: T368 (technikai számla) K1 (befektetett eszközök) 75 egység T368 (technikai számla) K38 (pénzeszköz) 25 egység T44 (hitel) K368(technikai számla) 50 egység T411 (Jegyzett tőke) K368(technikai számla) 50 egység Cég2: T1 (befektetett eszközök) K368 (technikai számla) 75 egység T38 (pénzeszköz) K368 (technikai számla) 25 egység T368 (technikai számla) K411 (Jegyzett tőke) 50 egység T368 (technikai számla) T44 (hitel) 50 egység Mindezt a cégbírósági bejegyzés dátumával könyvelnénk. Kérem segítségüket, hogy a fent leírtak megfelelőek vagy hogyan kell ezt az esetet helyesen kezelni, valamint van-e egyéb körülmény amire figyelemmel kell lennünk? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel, Szegvári Gábor

Engedményezés vagy szolgáltatás? Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaságunk egy multinacionális cég beszállítója. A multi cég a pénzügyeinek rendezésére egy pénzügyi szervezet szolgáltatását veszi igénybe, amiért ez a pénzügyi szervezet jogosult pénzügyi szolgáltatási díjat felszámítani és levonni a társaság vevőköveteléséből. (A cégek egymással szerződéses viszonyban állnak.) Ez azt jelenti, hogy ezzel a díjjal csökkentett összeget utalja át a társaság számlájára. A pénzügyi szolgáltatás díját könyvelhetjük-e kompenzálással a vevőköveteléssel szemben, vagy közbe kell iktatni egy követelés (369) – kötelezettség (451) főkönyvi számlát, és azon kifuttatni a követeléseket?

Előlegként folyósított támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az előlegként kapott nem beruházási célú támogatás milyen feltételekkel könyvelhető a kötelezettségekből a bevételek közé? Az elszámolások elfogadásának, visszaigazolásának néha évekig tartó elhúzódása miatt torzítást okoz a szervezeteknél a mérlegben, ha a költségek felmerülése mellett előlegként van kimutatva a támogatási összeg. Válaszát köszönöm.

Külföldi magánszemély airbnb kötelezettségei Kérdés

Üdvözlöm! Külföldi magánszemély, akinek airbnb-fiókja az Egyesült Királyságban van, ott adózik és életvitelszerűen ott él, Budapesten vásárolt és bérbe vett lakásokat adna ki Airbnb-n a nyári szezonban. Magyarországhoz "semmi köze", ezért, állítása szerint neki se bejelentési (kerület felé), se engedélykérési, se számlaadási kötelezettsége nincs, mondván, UK-ben ezt nem írják elő. Kérdésem: milyen módon kell(ene) adóznia Magyarországon, hogy ezt majd legálisan folytathassa, milyen papírokra van ehhez szüksége és milyen költségekkel járna ez? Valahol olvastam, hogy választhat(ott) a tételes költségelszámolás és a 10%-os költséghányad alkalmazása közül, és ha jól emlékszem, mindkét esetben 16%-os szja-t kell megfizetni a csökkentett jövedelem után. Ha bérli a lakást, akkor a közüzemi számlák nem az ő nevére jönnek. Ettől függetlenül leírhatja azokat költségként? Remélem érthetően kérdeztem, előre is köszönöm a választ!

Kényszertörölt kft.-vel szembeni kötelezettség elévülése Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Adott a következő szituáció: Cégünknek (XY Kft.) kb. 1 éve lejárt kötelezettsége van (több számlából adódóan) egy 2017 májusától kényszertörlési eljárás alatt álló kft.-vel (továbbiakban: jogosult) szemben. A jogosult a követeléseivel kapcsolatban semmilyen formában nem vette fel velünk a kapcsolatot, követeléseit nem érvényesítette, nem próbálta behajtani, nem kérte annak elismerését, nincs per, nincs bírósági eljárás stb. A kényszertörlési eljárás 2018 márciusában befejeződött, a jogosultat törölték a cégjegyzékből. A kérdés az lenne, hogy a kötelezettségeinket mikor vezethetjük ki a nyilvántartásainkból (egyéb bevételként lekönyvelve), mint elévült (vagy akár behajthatatlan) kötelezettséget? A cég megszűnésével annak követelései is elévülnek, jogvesztéssel jár-e a jogutód nélküli megszűnés? A Ptk. általános szabálya szerint a követelések öt év alatt évülnek el. Viszont ebben az esetben már nincs cég, amely ezt követelhetné tőlünk (és így természetesen cég sincs, amelynek kifizethetnénk a tartozást). Válaszát előre is köszönöm!

Üzletrész beszerzési ára részletfizetés esetén Kérdés

T. Szakértő! Egy társaság év közben üzletrészt vásárolt, a vételár összegének egy részét az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben fizette meg. A hátralékos vételár egy év múlva esedékes. Az eladó hozzájárult, hogy a vevő tulajdonjogát a tagjegyzéken és a cégnyilvántartásban feltüntessék. Kérdés, hogy tárgyév végén vevőnél ennek a részesedésnek a beszerzési ára év végén mennyi? A már kifizetett összeg, ha igen, a fennmaradó kötelezettséget hogyan kell kezelni? Előre is köszönöm válaszukat.

Szja-kötelezettség ingatlanértékesítés után Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldi beszerzés

Bunna Erika

adótanácsadó

Levonható áfa önrevíziója

Bunna Erika

adótanácsadó

Fuvarozás láncügylet esetén

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close