151 találat a(z) kötelezettség cimkére
GDPR – hozzájárulás, jogos érdek: mire alapozható az adatkezelés?
Cikk
2018. május 25. napjától kezdődően hat jogalapra alapíthatjuk az adatkezeléseinket. Ezek áttekintése azért is célszerű, mert nem megfelelő jogalap alkalmazása esetén az adatkezelés nem jogszerű.
Adókötelezettek, kiküldöttek, kedvezmények: változás a szochóban
Cikk
Az őszi adócsomag egyebek között módosította a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egyes szabályait is. A következőkben a 2018. évi LII. törvény, azaz az új szochotörvény változtatásait ismertetjük.
Katás vállalkozó társas vállalkozás mellett: fizetési kötelezettségek
Cikk
Katás egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben tulajdonos, de nem ügyvezető, és a személyes közreműködésért díjazásban nem részesül, lehet-e főállású katás? Ugyanez a személy végezhet-e alkalmi munkavállalóként munkát ebben a kft.-ben? Olvasónk kérdéseire dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk, aki egyéni vállalkozó, alkalmazottakat foglalkoztat. A helyben érvénybe levő önkormányzati rendelet alapján az önkormányzat egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesíti azt a magánszemélyt, aki épít, vagy új, használt ingatlant vásárol. Feltételei legalább 6 hó munkaviszony, és a munkáltató egyszeri, legalább 100 ezer forint lakáscélú támogatása. Az egyéni vállalkozó át is utalta ennek a dolgozónak a 100 ezer forintot lakáscélú támogatás címén. Az lenne a kérdésünk, hogy keletkezik-e bármiféle fizetési, nyilvántartási kötelezettsége a magánszemélynek vagy az egyéni vállalkozónak? Mire kell figyelni, ha a továbbiakban is lesz ilyen esetünk? Tisztelettel: JT
Kiválás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő kiválási eset könyvelésre vonatkozik: Adott egy cég (Cég0), melyből kiválással a jövőben két cég lesz (Cég1 és Cég2). A vagyonmérlegtervezet elkészült, a szétválási szerződés elkészült, maga a kiválás cégbíróságon bejegyzésre került, a kiválás után Cég1 és Cég2 vagyonmérlegének készítése folyamatban (a cégbírósági bejegyzéstől számított 90 napon belül vagyunk). Cég0 a kiváló Cég2-nek átad befektetett eszközt (75 egység), pénzeszközt (25 egység), jegyzett tőkét (50 egység), valamint kötelezettséget (hitelt 50 egység). Ennek könyvelését szeretném pontosítani Cég1 és Cég2 esetén. Cég1: T368 (technikai számla) K1 (befektetett eszközök) 75 egység T368 (technikai számla) K38 (pénzeszköz) 25 egység T44 (hitel) K368(technikai számla) 50 egység T411 (Jegyzett tőke) K368(technikai számla) 50 egység Cég2: T1 (befektetett eszközök) K368 (technikai számla) 75 egység T38 (pénzeszköz) K368 (technikai számla) 25 egység T368 (technikai számla) K411 (Jegyzett tőke) 50 egység T368 (technikai számla) T44 (hitel) 50 egység Mindezt a cégbírósági bejegyzés dátumával könyvelnénk. Kérem segítségüket, hogy a fent leírtak megfelelőek vagy hogyan kell ezt az esetet helyesen kezelni, valamint van-e egyéb körülmény amire figyelemmel kell lennünk? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel, Szegvári Gábor
Engedményezés vagy szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaságunk egy multinacionális cég beszállítója. A multi cég a pénzügyeinek rendezésére egy pénzügyi szervezet szolgáltatását veszi igénybe, amiért ez a pénzügyi szervezet jogosult pénzügyi szolgáltatási díjat felszámítani és levonni a társaság vevőköveteléséből. (A cégek egymással szerződéses viszonyban állnak.) Ez azt jelenti, hogy ezzel a díjjal csökkentett összeget utalja át a társaság számlájára. A pénzügyi szolgáltatás díját könyvelhetjük-e kompenzálással a vevőköveteléssel szemben, vagy közbe kell iktatni egy követelés (369) – kötelezettség (451) főkönyvi számlát, és azon kifuttatni a követeléseket?
Előlegként folyósított támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az előlegként kapott nem beruházási célú támogatás milyen feltételekkel könyvelhető a kötelezettségekből a bevételek közé? Az elszámolások elfogadásának, visszaigazolásának néha évekig tartó elhúzódása miatt torzítást okoz a szervezeteknél a mérlegben, ha a költségek felmerülése mellett előlegként van kimutatva a támogatási összeg. Válaszát köszönöm.
Külföldi magánszemély airbnb kötelezettségei
Kérdés
Üdvözlöm! Külföldi magánszemély, akinek airbnb-fiókja az Egyesült Királyságban van, ott adózik és életvitelszerűen ott él, Budapesten vásárolt és bérbe vett lakásokat adna ki Airbnb-n a nyári szezonban. Magyarországhoz "semmi köze", ezért, állítása szerint neki se bejelentési (kerület felé), se engedélykérési, se számlaadási kötelezettsége nincs, mondván, UK-ben ezt nem írják elő. Kérdésem: milyen módon kell(ene) adóznia Magyarországon, hogy ezt majd legálisan folytathassa, milyen papírokra van ehhez szüksége és milyen költségekkel járna ez? Valahol olvastam, hogy választhat(ott) a tételes költségelszámolás és a 10%-os költséghányad alkalmazása közül, és ha jól emlékszem, mindkét esetben 16%-os szja-t kell megfizetni a csökkentett jövedelem után. Ha bérli a lakást, akkor a közüzemi számlák nem az ő nevére jönnek. Ettől függetlenül leírhatja azokat költségként? Remélem érthetően kérdeztem, előre is köszönöm a választ!
Kényszertörölt kft.-vel szembeni kötelezettség elévülése
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Adott a következő szituáció: Cégünknek (XY Kft.) kb. 1 éve lejárt kötelezettsége van (több számlából adódóan) egy 2017 májusától kényszertörlési eljárás alatt álló kft.-vel (továbbiakban: jogosult) szemben. A jogosult a követeléseivel kapcsolatban semmilyen formában nem vette fel velünk a kapcsolatot, követeléseit nem érvényesítette, nem próbálta behajtani, nem kérte annak elismerését, nincs per, nincs bírósági eljárás stb. A kényszertörlési eljárás 2018 márciusában befejeződött, a jogosultat törölték a cégjegyzékből. A kérdés az lenne, hogy a kötelezettségeinket mikor vezethetjük ki a nyilvántartásainkból (egyéb bevételként lekönyvelve), mint elévült (vagy akár behajthatatlan) kötelezettséget? A cég megszűnésével annak követelései is elévülnek, jogvesztéssel jár-e a jogutód nélküli megszűnés? A Ptk. általános szabálya szerint a követelések öt év alatt évülnek el. Viszont ebben az esetben már nincs cég, amely ezt követelhetné tőlünk (és így természetesen cég sincs, amelynek kifizethetnénk a tartozást). Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész beszerzési ára részletfizetés esetén
Kérdés
T. Szakértő! Egy társaság év közben üzletrészt vásárolt, a vételár összegének egy részét az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben fizette meg. A hátralékos vételár egy év múlva esedékes. Az eladó hozzájárult, hogy a vevő tulajdonjogát a tagjegyzéken és a cégnyilvántartásban feltüntessék. Kérdés, hogy tárgyév végén vevőnél ennek a részesedésnek a beszerzési ára év végén mennyi? A már kifizetett összeg, ha igen, a fennmaradó kötelezettséget hogyan kell kezelni? Előre is köszönöm válaszukat.
Szja-kötelezettség ingatlanértékesítés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Új nyomtatványmintát tett közzé a NAV
Cikk
Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésére szolgáló igazolási kérelemhez nyomtatványmintát tett közzé a NAV.
Kötelezettség elévülése
Kérdés
A cég 1997. július 1-jén ipari szövetkezeti formából átalakult korlátolt felelősségű társasággá. A szövetkezeti tagok közül több tag nem kívánt tovább részt venni a kft.-ben. A tagok egy részével sikerült megegyezni a vagyonrészük kiegyenlítésében. Két tag nem fogadta el az egyezséget, jelezték, hogy pert indítanak. Az 1997. évi átalakuláskor a két tag vagyonrészének megfelelő összeget a rövid lejáratú kötelezettségek közé átvezettük. Ez ügyben azóta sem történt semmi. Eltelt 20 év. Az így kimutatott összeget lekönyvelhetjük-e bevételként? Ha igen, egyéb bevétel vagy pénzügyi műveletek bevétele? Köszönöm megtisztelő válaszát
Munkáltató kioktatási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 22. § (5) bekezdése alapján a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. Amennyiben a munkáltató az Mt. 53. § szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra utasítja (írásban) a munkavállalót, köteles az utasításban tájékoztatni a munkavállalót az igényérvényesítés módjáról? Vagy a kioktatási kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, amennyiben az egyoldalú jognyilatkozatot indokolni is kell? Köszönettel.
Óraadás, bérbeadás, tervezés – itt a magánszemélyek adóelőleg-fizetése
Cikk
Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja vagy nem köteles levonni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
