185 találat a(z) kötelezettség cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2015-évi (1529) társasági adója terhére, a Tao tv.24/A § alapján LÁTVÁNY-CSAPATSPORTNAK adófelajánlást tett támogatás céljából. Erre az adófelajánlásra kötött együttműködési, és kiegészítő szponzori szerződéseket. A felajánlott összeg összesen 2700 ezer Ft. A NAV a folyószámlán (2016-ban) előírt kötelezettség csökkenést, 2700 ezer forintot, és pénzügyi teljesítés csökkenést (kiutalást), 2700 ezer forintot. A kérdésem az lenne, hogy a kötelezettségcsökkenést az egyéb bevételek közé könyvelem? A kiutalást pedig az egyéb ráfordítások és egyéb szolgáltatások közé? Ha a fenti elgondolás nem helyes, szíveskedjen tájékoztatni a megfelelő elszámolási módról! Köszönettel: Lázárné

Kérdés

Tisztelt szakértő! 2016. évtől a számviteli törvény változása miatt osztalékot nem kell a kötelezettségek között kimutatni. A kérdésem az lenne, hogy az előző években előírt osztalékkal mit kell tenni? Először is a 2015. évben előírt osztalék, függetlenül attól, hogy az eredménytartalékból, vagy a tárgyévi eredményből lett előírva, szerepel a mérlegben. A 2016. évi mérlegben viszont már erre nincs lehetőség, tehát az előző évi adatot nem tudom beírni. Ezt, ha jól tudom, a kötelezettségről vissza kell vezetni az eredménytartalék számlára. Ezt mikor kell lekönyvelni? A másik kérdésem, hogy a 2015. előtt előírt eddig ki nem fizetett osztalékkal mi a helyzet? Annak ott kell maradni kötelezettségként, vagy azt is vissza lehet vezetni az eredménytartalékba? Válaszukat előre is köszönöm

Kérdés

Egy kft. 2010-ben leszállította a jegyzett tőkéjét 3 millióról 500 ezer forintra. Előre nem látható körülmények miatt bevételszerző tevékenysége megszűnt, így nem tudta visszafizetni a tagok részére járó 2,5 millió forintot. Kötelezettségként maradt 1 350 ezer forint. A cég azóta sem működött. A céget a tulajdonosok szeretnék megszüntetni végelszámolással. Milyen lehetőségek vannak a fennálló kötelezettség kivezetésére? Elévült kötelezettségként kivezethető-e? Segítségüket előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, ha a munkáltató átvállalta az új munkavállalója korábbi tanulmányi szerződése megszegésének költségeit, akkor azt részévé teheti-e a vele kötendő új tanulmányi szerződésnek? Ha igen, akkor annak milyen adóvonzatai vannak a felekre nézve? Ha nem szükséges a tanulmány a munkakör betöltéséhez, az elemek (átvállalás, munkaidő-kedvezmény, tandíj) milyen adóvonzatokkal járnak? Emellett arra is gondolok, hogy egyszer átvállal egy összeget a cég, majd ezt az összeget (is) a tanulmányi szerződés részévé teszi, nem visel-e valaki többször költséget ugyanazért? Bemásolom egy, ezt a kérdést részben érintő választ. http://adozona.hu/kerdesek/2013_11_18_Kotelezettseg_atvallalas_tanulman_flh Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy 25 éves diák személy, amennyiben kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, abban az esetben milyen havi és éves fizetési kötelezettségei vannak az állam felé 6 millió alatt, és esetleg felett is. Jár esetleg a diákoknak valamilyen kedvezmény?

Kérdés

Tisztelt Cím! Egy kft.-nek három jogi személy tulajdonosa van, a tulajdoni hányadok: 40%, 30%, 30%. A szavazati arányok és a tulajdoni hányadok megegyeznek, nincs egyéb megállapodás a tulajdonosok között. Kérdésem, hogy 2016-tól az éves beszámoló melyik sorában kell feltüntetni: - a tulajdonosoktól kapott hosszú lejáratú kölcsön összegét, - a tulajdonos felé számlázott vevői követeléseket és - a tulajdonosok által számlázott szállítói kötelezettségeket? (Eddigi iránymutatás: 9/2010/Szt. 3. § (2)/ISZ)) Köszönettel!

Kérdés

T. Adózóna! EV.,2014-ben kezdte meg működését.Tevékenységei között van: 9.52 bútor-javítás. A 48/2013-as és a 9/2016-os rendelet 1.m. b.pont szerint ezen tevékenység pénztárgép használatra kötelezettnek minősülnek.A NAV „Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget” címmel,2013.04.26-i tájékoztatója alapján,mivel az EV-nak nincs üzlethelyisége,még telephelye vagy műhelye sincs,a javítási tev.-ét kizárólag a megrendelői címén,telephelyén, végzi,és mivel nincs üzlethelyisége,így nem köt. pt.gép használatra,ezáltal a PTGSZLAH benyújtására sem. Eddig a PTGSZLAH nem is lett benyújtva. A kikötést,hogy csak az üzletnek, mozgóboltnak kell pt.gép, a fent hivatkozott jogszabályokban nem találtam,csak a NAV által közzétett tájékoztatóban. Sajnos az újabb pt.gép köt.változás okán,olvastam, pl. az Önök kérdései-válaszai között,hogy az üzlethelyiség nem kritériuma a pt.gép-használatnak, hanem ebben az esetben változó munkahelyként pt.gépet kell használnia. A fentiek alapján,az EV pt.gép-használatra kötelezettnek minősül-e? Ha igen, van-e arra mód,hogy késedelmesen legyen az elmúlt kb.2 év PTGSZLAH benyújtva? Ha igen, milyen szankcióra számíthat az EV? Ha kötelezett, de nem pótolja a PTGSZLAH-okat,és a NAV fedezi fel a mulasztást, milyen szankcióra számíthat, és ebben az esetben,mivel katás váll.-ról van szó, elveszítheti-e a kataalanyiságát? Válaszukat szíveskedjenek jogszabályhellyel alátámasztani. Pl. eltérő válaszokra: 2016.06.09,Kneitner Lea, 2016.08.22, Szolnoki Béla

Kérdés

Belföldi magánszemély taggal szemben keletkezett tagi kölcsönről, vagy/és egyéb tulajdonossal szembeni kötelezettségről törtépnő lemondást adójogilag (illeték és minden egyéb felmerülő adónem vonatkozásában) a társaságnak és a követelésről lemondó belföldi magánszemély tagnak hogyan kell helyesen kezelnie és könyvelnie?

Cikk

Az adóalany átadhatja másnak – akár egy másik állam adóalanyának is – számlakibocsátási kötelezettségét. Hogyan van erre lehetőség, hogyan és kinek kell bejelentenie a működtetett számlázóprogramot? Ismertetjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha kft. tagja átadná üzletrészét feleségének, milyen módon teheti ezt meg? Az átadó tag a cég felé tagi kölcsönt nyújtott. Amennyiben a kft. pillanatnyilag ezt nem tudja visszafizetni, mi lesz a tag felé lévő kötelezettség sorsa ebben az esetben? Előre is köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérleti szerződésünk értelmében a bérlő háromhavi bérleti díjnak megfelelő kauciót fizetett részünkre, melyet a bérleti szerződés felmondása esetén – bizonyos feltételek teljesülése mellett – visszakap. Ez az összeg szolgál arra az esetre, ha nem fizetne, vagy a bérleti szerződés megszűntekor nem a rendeltetésszerű állapotban adná vissza a helyiséget. A bérleti szerződés 5 évre szól, és meghosszabbítható. Kérdésem az lenne, hogy a mérlegben/főkönyvben hol kell kimutatni a kapott összeget: egyéb rövid lejáratú kötelezettségként, vagy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként, vagy máshol? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Egy kft. egy őstermelőtől megvásárolja az ültetvényét, erről áfás számlát kap. A vétellel együtt a kötelezettséget is átvette az MVH által jóváhagyva, mivel az ültetvény mezőgazdasági támogatással készült, ennek vannak működtetési feltételei. Ha a kft. valósította volna meg a beruházást, a támogatás összegét a tőketartalékban kellene kimutatni, de hogyan könyveljünk az adott helyzetben? Tíz év üzembentartási és foglalkoztatási kötelezettség volt, amiből eltelt 2 év. Ki kell-e mutatni a támogatás értékét a tárgyi eszköz kartonján?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

HIPA megosztása

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink