A cikk azt szedi csokorba, hogy a társaságiadó-kötelezettséggel kapcsolatban mikor, milyen módon és következményekkel kell tekintettel lenni a kapcsolt vállalkozásoknak a szokásos piaci árra.
Belföldi magánszemély taggal szemben keletkezett tagi kölcsönről, vagy/és egyéb tulajdonossal szembeni kötelezettségről törtépnő lemondást adójogilag (illeték és minden egyéb felmerülő adónem vonatkozásában) a társaságnak és a követelésről lemondó belföldi magánszemély tagnak hogyan kell helyesen kezelnie és könyvelnie?
Az adóalany átadhatja másnak – akár egy másik állam adóalanyának is – számlakibocsátási kötelezettségét. Hogyan van erre lehetőség, hogyan és kinek kell bejelentenie a működtetett számlázóprogramot? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Ha kft. tagja átadná üzletrészét feleségének, milyen módon teheti ezt meg? Az átadó tag a cég felé tagi kölcsönt nyújtott. Amennyiben a kft. pillanatnyilag ezt nem tudja visszafizetni, mi lesz a tag felé lévő kötelezettség sorsa ebben az esetben? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Bérleti szerződésünk értelmében a bérlő háromhavi bérleti díjnak megfelelő kauciót fizetett részünkre, melyet a bérleti szerződés felmondása esetén – bizonyos feltételek teljesülése mellett – visszakap. Ez az összeg szolgál arra az esetre, ha nem fizetne, vagy a bérleti szerződés megszűntekor nem a rendeltetésszerű állapotban adná vissza a helyiséget. A bérleti szerződés 5 évre szól, és meghosszabbítható. Kérdésem az lenne, hogy a mérlegben/főkönyvben hol kell kimutatni a kapott összeget: egyéb rövid lejáratú kötelezettségként, vagy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként, vagy máshol? Köszönöm válaszukat.
Egy kft. egy őstermelőtől megvásárolja az ültetvényét, erről áfás számlát kap. A vétellel együtt a kötelezettséget is átvette az MVH által jóváhagyva, mivel az ültetvény mezőgazdasági támogatással készült, ennek vannak működtetési feltételei. Ha a kft. valósította volna meg a beruházást, a támogatás összegét a tőketartalékban kellene kimutatni, de hogyan könyveljünk az adott helyzetben? Tíz év üzembentartási és foglalkoztatási kötelezettség volt, amiből eltelt 2 év. Ki kell-e mutatni a támogatás értékét a tárgyi eszköz kartonján?
Egyéni és társas vállalkozó, evás, katás, főállású, nyugdíjas: ezek különbözőképpen variálódhatnak többes vállalkozói jogviszony esetén. Összeszedtük, hogy a különböző esetekben hogyan alakulnak a tb-kötelezettségek.
Milyen jogai vannak a munkavállalónak és milyen kötelezettségek terheli a munkáltatót, ha a cég jogutód nélkül, illetve ha jogutódlással szűnik meg? Összefoglaltuk az előírásokat.
A munkaviszony fennállása alatt a fő kötelezettségek mellett számos egyéb előírást is kötelesek betartani a felek. Ezek egy része a törvényben kifejezetten rögzített rendelkezésen alapul (munkabér fizetése, munkaköri alkalmassági vizsgálat, rendelkezésre állás stb.), másik része ezekből levezethető, az alapvető emberi magatartásból is következő szabály.
Az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakra akkor tegyünk észrevételt, ha abban esetleg tévedést tapasztalunk, vagy az abban foglaltak ellenkezőjét bizonyítani tudjuk. Ezért nagyon fontos az ellenőrzési jegyzőkönyv alapos tanulmányozása, értelmezése. Nézzünk most néhány olyan témát, amit ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmaztak!
A munkavállalónak még ki nem fizetett munkabért nem lehet járulékalapként figyelembe venni - hívja fel a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a honlapján közzétett tájékoztatóban.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték