Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása távmunkában – adózási és társadalombiztosítási kérdések

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása milyen bejelentési, adófizetési és társadalombiztosítási kötelezettségekkel jár. A társadalombiztosítási kérdésekre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő jogász, az szja-kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Intézményünk szeretne egy indiai állampolgárt munkaviszony keretében foglalkoztatni távmunka keretében úgy, hogy a leendő foglalkoztatott Szingapúrban lakik, nem fog egyáltalán Magyarország területén dolgozni. Ebben az esetben milyen bejelentési kötelezettségünk van a hatóságok felé? Ebben az esetben kell-e vonnunk tőle társadalombiztosítási járulékot és kell-e igényelnünk számára tajazonosítót? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat? Abban az esetben, ha a későbbiekben bármilyen, a munkaviszonnyal kapcsolatos ok miatt Magyarországon kell dolgoznia egy rövidebb időszakot (néhány nap, vagy hét), akkor a bejelentési kötelezettség, illetve számfejtés vagy egyéb esetekben lesz-e változás, amire figyelnünk kell?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA

Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válasza:

Társadalombiztosítás

A 2010. évi XXIX. törvény rendelkezik a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról (Egyezmény).

Feltételezem, hogy ezen Egyezmény alá tartozik a kérdésben foglalt indiai állampolgár, mivel az Egyezmény úgy rendelkezik, hogy „jelen Egyezmény mindazon személyekre alkalmazandó, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerződő Állam joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint e személyek azon hozzátartozóira és hátramaradottjaira, akik az adott Szerződő Állam alkalmazandó jogszabályai szerint annak minősülnek”.

Ebből kiindulva a területiség elve érvényesül az indiai állampolgárra a munkavégzéskor. Az Egyezmény 7. cikke szerint, az a személy, aki nem kiküldetés keretében az egyik állam területén munkavállalóként dolgozik, vagy munkaviszony létesítése nélkül más keresőtevékenységet folytat – e munka vagy tevékenység vonatkozásában –, kizárólag e Szerződő Állam joghatósága alá tartozik. Azaz távmunkában Indiában dolgozó indiai állampolgárra India szabályai vonatkoznak.

Ugyanakkor, a kérdésben szereplő indiai állampolgár nem Indiában, hanem Szingapúrban él és ott dolgozik. Szingapúrral Magyarországnak nincsen szociális biztonsági egyezménye.

Összegezve: Álláspontom szerint a kérdésben szereplő, nem Magyarországon dolgozó indiai állampolgárra nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás hatálya. Mivel azonban a kérdésben foglalt személy Szingapúrban dolgozik, ezért kérem kérjen írásban állásfoglalást a NEAK nemzetközi főosztályától, hogy melyik ország szabályait kell alkalmazni ebben az esetben.

Más a helyzet akkor, ha az indiai állampolgár Magyarországon dolgozik. Az Egyezmény 7. cikke szerint, az a személy, aki az egyik állam területén munkavállalóként dolgozik, vagy munkaviszony létesítése nélkül más keresőtevékenységet folytat – e munka vagy tevékenység vonatkozásában –, kizárólag e Szerződő Állam joghatósága alá tartozik. Ezt figyelembe véve Magyarországon biztosítási jogviszony jön létre, amit be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, és ez esetben a tb-közterheket a magyar szabályok szerint Magyarországon meg kell fizetni.

Horváthné Szabó Beáta adószakértő válasza:

Szja-fizetés

Első lépésként az illetőséget kell megállapítani, mivel az alapján lehet eldönteni, melyik kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt kell alkalmazni. Ehhez szükséges beszerezni a magánszemély nyilatkozatát, illetve legkésőbb adóévet követő 12-éig a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolást. [Részletek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 7. számú mellékletében].

Ha a magánszemély szingapúri adóügyi illetőségű, a munkabére a nem önálló munkára vonatkozó cikkely értelmében Szingapúrban adózik. Ez alól kivételt jelent, ha a magánszemély Magyarország területén végzi a munkát. Ez utóbbi esetben a magyar munkanapokra jutó munkabér összege után az szja-előleget Magyarországon kell levonni és megfizetni. Ennek teljesítése érdekében adóazonosító jelet kell igényelni. Adóazonosítóra akkor is szükség lesz, ha a jövedelem teljes egészében mentes az adó alól. Ilyen esetben a 08-as bevallásban szükséges feltüntetni a magánszemély illetőségét és az egyezmény szerint mentesített jövedelem összegét.

Ha a magánszemély indiai illetőségű lenne, akkor az indiai egyezmény alapján Indiában adóztatható a jövedelem. Azonban itt is elképzelhető kivétel, mivel a munkavégzés Szingapúrban történik, de ebben az esetben az India és Szingapúr között kell vizsgálni az egyezmény előírását, ha van egyezmény. Ebben az esetben célszerű nemzetközi adótanácsadási szolgáltatást végző tanácsadó szervezet segítségét kérni a magánszemélyt terhelő adókötelezettség megállapításához.

A 2025-ös adóváltozásokról szóló írásokat az Adózóna oldalán itt olvashatja el.