151 találat a(z) kötelezettség cimkére

Részvényértékesítás kötelezettségmegváltással Kérdés

Kötelezettség és nyilvántartásban szereplő követelés összevezetése 3. Kérdés

Osztalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás évében ki kell-e fizetnem? Vagy akár több évig is vihetem kötelezettségként? Ha tovább vihetem, akkor át kell vezetnem hosszú lejáratú kötelezettségbe vagy maradhat a rövidben? Előre is köszönöm! Pánti Etelka

Egyéni vállalkozóból kft. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kft.-vé szeretne átalakulni. Az egyéni vállalkozás leltárában tárgyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök, kötelezettségek egyaránt vannak, valamennyi vagyont a kft. rendelkezésére bocsátanak, az alapítói tőke készpénz lenne. Az egyik kérdésem, hogy amennyiben tárgyi eszköz, készlet, követelések értéke meghaladja a kötelezettségek (szállító, folyószámla hitel) értékét, úgy ebben az esetben az egyéni vállalkozónak keletkezik-e adókötelezettsége, az átalakulásból adódóan. A másik kérdésem az, hogy felleltározott egyéni vállalkozói vagyon negatív saját tőkét eredményezne, ebben az esetben lehetséges-e az átalakulás, illetve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a saját tőke pozitívvá tételére. Harmadik kérdésem, hogy a 2019. 12. 31-ei leltár alapján meddig van lehetőség az átalakulásra?

Egyéni vállalkozó kft.-vé alakulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó kft. alapítás miatt szűnik meg. Követeléseit és kötelezettségeit a kft.-be beviszi. Az szja-törvény nem tartalmaz erre az esetre külön rendelkezést, azaz meglátásom szerint az egyéni vállalkozó a megszűnésekor a kft.-be bevitt követeléseit és kötelezettségeit nem veszi figyelembe bevételként és ráfordításként – megjegyzem, hogy ez szöges ellentétben állna az szja-rendszer pénzforgalmi szemléletével. A későbbiekben a kft.-hez folyik be a követelés bevételként, és a kft. fizeti ki a kötelezettséget. A kft. azonban már teljesítés szemléletben gondolkodik, így nála nem lesz bevétel a befolyt követelés, és nem lesz költség a megfizetett kötelezettség. Az nyilván lehetetlen, hogy a bevételt és a költséget sem a megszűnő egyéni vállalkozó sem a kft. nem veszi figyelembe. Mi lesz a megoldás erre a teljesen hétköznapi esetre? Köszönettel: Nagy Péter

Támogatások elszámolása Kérdés

Színház különféle támogatásokat kap.Önkormányzattól mint alapítótól működési támogatást. Nemzeti Kulturális alaptól és Emberi erőforrások Minisztériumától célzott támogatást. Az Önkormányzati támogatással a beszámoló során kell elszámolni. Van az Önkormányzati támogatásnak állami támogatás része, mellyel tárgyévet követően kell elszámolni mérlegkészítés utáni időpontban. A többi támogatással tárgyévet követően kell elszámolni, melynek dátuma a mérlegkészítés utánra esik. A támogatásokat minden esetben pénzügyileg rendezik tárgyévben teljes összegben. Tekintettel arra, hogy a mérlegkészítéskor biztosan tudható, hogy a támogatásokkal el tud a Színház számolni, kimutatásra kerül tárgyévben az egyéb bevételek között a támogatás az aktív időbeli elhatárolások között, illetve az Önkormányzati támogatás, mellyel a beszámolóban kell elszámolni közvetlenül a bevételekre kerül könyvelésre. Ki kell-e mutatni az egyéb kötelezettségek között a tárgyévben a kapott támogatásokat? Ha igen akkor mikor vezethető ki a kötelezettségek közül, az elszámolás napján, vagy csak akkor, ha az elszámolást elfogadja a Támogató. Köszönettel: Féba Bt.

Önkormányzatnál az év végi számlák helyes kezelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megjelent a PM-tájékoztató a 2019. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről. A tájékoztató 6.oldalán található a számlák év végi kezelésének leírása. A tájékoztató 2 pont "A" szakasza vonatkozik az önkormányzati intézményekre, a 2. pont "B" szakasza vonatkozik a helyi önkormányzatra, nemzetiségi önkormányzatra, társulásra és intézményeire? Az önkormányzatnál és az intézményeknél van olyan év végi számla, amelyhez kapcsolódóan a szerződés megkötése 2019. évi, teljesítés 2019. év, fizetési határidő 2020. Van olyan szerződés, amely több évet érint, és van olyan is, amely teljesítésben és fizetésben is lezárul 2019. 06. 30-áig. Mi dönti el hogy a költségvetési évben esedékes, vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettség lesz-e az önkormányzatnál illetve az intézményeknél? Válaszukat előre is köszönöm! Krisztiánné

Árbevétel meghatározása elszámolási egységre és a kapcsolódó költségek kezelése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Hivatkozva az "Árbevétel meghatározása" https://adozona.hu/kerdesek/2019_11_28_Arbevetel_meghatarozasa_mcr című kérdésre további kérdésként merül fel a költségek elszámolása és társasági adóbeli kezelése. Az árbevétel tekintetében világos az elszámolás. Mi volna azonban a helyes eljárás a kapcsolódó költségek elszámolása tekintetében? Mi az eljárás akkor, ha a teljesítési foknál több a kapcsolódó költség? Feltételezem, hogy ezt befejezetlen termelésként kell év végén kimutatni. És mi a helyes eljárás akkor, ha a teljesítési foknál kevesebb a kapcsolódó költség? Ebben az esetben a még kapcsolódó (de még ki nem számlázott) költséget hogyan kell elszámolni? Költségként időbeli elhatárolással / kötelezettséggel szemben, vagy pedig céltartalékként? A társasági adó vonzata ugyanis eltérő és jelentős is lehet. Köszönettel!

Külföldi utasnak ÁFA visszatérítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk építőipari termékek forgalmazásával foglalkozik. Kiskereskedelmi vásárlóink is vannak. Egy ilyen magyar magán vásárló, aki svájci lakcímmel rendelkezik, vásárolt nálunk termékeket. Egy hónap elteltével visszajött hozzánk, hogy mivel kivitte az árut az országból, hogy ezt bizonyítsa, hozta a kiléptető vámhivatal által lepecsételt adó-visszaigénylő lapot, kéri, hogy térítsük vissza neki az áfát. Értékben az előírt 175 EUR értéket meghaladta az áru. A vevő előre nem jelezte, hogy áfa-visszatérítéssel fog élni. Előre csak annyit kért, hogy számlát szeretne kapni a vásárlásról, és megadta nevét és svájci címét. Kérdésem, hogy megtagadhatjuk-e neki az áfa-visszatérítést? Kiírhatjuk-e az üzletben, hogy külföldi utasok részére áfa-visszatérítéssel nem foglalkozunk? Vagy kötelesek vagyunk külföldi utasnak az áfát visszatéríteni, ha teljesíti a NAV "A külföldi utast megillető áfamentesség alapvető szabályai" 2018. c. állásfoglalását? Válaszukat előre köszönöm!

Társasház felújítási alap Kérdés

Tisztelt Szakértők! 100 lakásos társasház kettős könyvvitelben vezeti a könyvelését. A beszedett felújítási alapot hogyan kell könyvelni? Kötelezettségként kell kimutatni a felhasználásig vagy a tárgyévi bevétel része? Válaszukat köszönöm.

Új lehetőség: egyéni vállalkozóból kft. – Feltételek és teendők Cikk

2019. július 23-án kihirdették az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényt (Mód tv.), amely az egyéni vállalkozó által alapított kft.-t érintően módosítja a számvitelről szóló, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes előírásait.

Támogatás(előleg) elszámolása, 1. Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Beruházáshoz kapott támogatás/támogatási előleg elszámolásával kapcsolatosan lenne a következő kérdésünk : A társaság a beruházásához előleget kap, majd az akár több éven keresztül folyt beruházás befejezésekor azok aktiválásra kerülnek, a támogatásnyújtó véglegesíti a támogatást így az előleg végleges támogatássá válik (az előleg pénzügyileg kiegészül a végleges támogatás összegére, de akár az is előfordulhat, hogy az előlegből vissza kell fizetni). Természetesen minden projektnek van fenntartási időszaka, így ezen időszakon belül felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből visszafizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak . Kérdéseink a következők : 1. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani . Mi az a bizonylat (dokumentum), aminek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni, azaz a kötelezettségekből az egyéb bevételek közé kell átvezetni az előleg összegét, illetve az esetlegesen utalt további kiegészítést? A kérdés folytatódik .

Tőkeemelés eredménytartalékból – végelszámolás esetén elszámolás módja Kérdés

Néhány éve eredménytartalékból történt a törzstőkeemelés. A cég végelszámolás alatt van. Kérdésem: az elkülönitett le nem adózott eredménytartalék zárás esetén kinek a kötelezettsége (cég, vagy a magánszemély) vallja,illetve teljesiti? Mindezek bevallása, hogyan történik? Válaszukat előre is köszönöm: Szakács Zsuzsanna adoszaki54@gmail.com

Előrehozott adó könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ebben a témában adott válaszában nem tér ki arra, hogy az Egyéb ráfordítást melyik évben kell könyvelni. 2019.06.25-én "előrehozott adóról" rendelkezik a kft., a 2020.09.15-én esedékes iparűzési adójára 10 000 ezer forintot vall be és fizet meg. A gazdasági eseményt 2019-ben 392. Költségek aktív időbeli elhatárolásaként kell könyvelni? (mérlegfordulónap előtt, a tárgyévben kifizetett, elszámolt, egészben következő évet terhelő ráfordítás). Majd 2020-ban a végleges adatok alapján számított iparűzési adó kerül tárgyévi egyéb ráfordításként könyvelésre, az előrehozott adó - ténylegesen számított adó különbözete pedig vagy követelés, vagy kötelezettség lesz? Köszönettel! Hivatkozás: https://adozona.hu/kerdesek/2019_6_20_Elorehozott_ado_lrs

Katás bt.? Kérdés

Tisztelt szakértő! Katás bt.-ben a kültagnak keletkezik fizetési kötelezettsége?