ESG
LEGFONTOSABBAK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN:
VSME: egy új és egyszerű lehetőség az önkéntes fenntarthatósági jelentéstételre
Cikk
Az idei év igen turbulensen alakult az európai (és hazai) fenntarthatósági szabályozás világában. Jöttek-mentek az újabbnál újabb ötletek és előterjesztések azzal kapcsolatban, hogyan kellene átalakítani és megreformálni – az egyszerűbb adminisztráció, a bürokrácia és a vállalati terhek csökkentése érdekében – a különböző európai fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek éppen, hogy kialakult szabványait és intézményeit. Cikkünkben az önkéntes fenntarthatósági jelentéstétel egy új és egyszerű lehetőségét ismertetjük.
ESG: új szabályok, változások, szankcionálható jogsértések bírságai
Cikk
Cikkünkben az ESG-törvényhez kapcsolódó új és módosított jogszabályi előírásokat, közöttük az ESG-törvényhez kapcsolódó jogsértések bírságait ismertetjük.
Egyszerűsödhetnek az EU taxonómia jelentéstételi szabályok
Cikk
Az Európai Bizottság 2025. július 4-én bemutatta az EU taxonómia keretrendszer módosítását, melynek célja az EU fenntartható gazdasági tevékenységeire és befektetéseire vonatkozó osztályozási rendszer egyszerűsítése. A módosítások várhatóan csökkenteni fogják a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben megőrzik a keretrendszer főbb célkitűzéseit.
Kiberbiztonsági kötelezettségek, ESG-tanácsadókra vonatkozó szabályok – 11 rendelet, 22 határozat a legújabb Magyar Közlönyben
Cikk
Öt kormányrendelet, hat további rendelet – közöttük az SZTFH egyes kiberbiztonsági tárgyú és fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekkel összefüggő rendeletek módosításáról szóló 8/2025. rendelete – és 22 határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 96. számában.
Az európai fenntarthatósági jelentéstétel új korszaka – az ESRS első tapasztalatai
Cikk
Az EU fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételi szabályai épp komoly változáson, mondhatjuk visszavágáson esnek át, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az idei év az első, amikor bizonyos nagyvállalati kör kötelező módon el kell, hogy készítse és publikálja az egységes európai szabványok (ESRS) szerinti fenntarthatósági jelentését. Több száz nagyvállalatról van szó, köztük tucatnyi magyarról, akik nagy része már közzé is tette az auditálás, pénzügyi jelentésébe integrált fenntarthatósági jelentését.
ESG-minősítés: mit jelent, hogyan működik, mire lehet jó?
Cikk
A magyar ESG-törvény több úgynevezett ESG-közreműködőt nevesít: többek között az ESG-tanácsadót, az ESG-tanúsítót, és ezek mellett bevezette az államilag akkreditált ESG-minősítés, illetve ESG-minősítő fogalmát is. Nézzük, mi is az az ESG-minősítés, valamint ki az ESG-minősítő, és mit mond a jogszabály!
Döntött a parlament: halasztják a fenntarthatósági jelentést, szűkül az ESG-adatszolgáltatás
Cikk
Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. Mint ismert, a különböző EU-s és hazai, fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-k védelme érdekében.
Fenntartható-e a vállalat tevékenysége? Mit jelent és miért fontos az EU taxonómia szabályrendszere?
Cikk
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
Klíma- és természeti kockázatokra is fókuszál az MNB
Cikk
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két átfogó jelentést publikált a fenntarthatóság jegyében: saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése mellett megjelent a Zöld pénzügyi jelentés is a 2024-es év vonatkozásában. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett – írja honlapján az MNB.
90 milliárdos árbevétel, 500 fős létszám – várhatóan csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozik majd az ESG-törvény
Cikk
A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!