ESG
LEGFONTOSABBAK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN:
Döntött a parlament: halasztják a fenntarthatósági jelentést, szűkül az ESG-adatszolgáltatás
Cikk
Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. Mint ismert, a különböző EU-s és hazai, fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-k védelme érdekében.
Fenntartható-e a vállalat tevékenysége? Mit jelent és miért fontos az EU taxonómia szabályrendszere?
Cikk
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
Klíma- és természeti kockázatokra is fókuszál az MNB
Cikk
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két átfogó jelentést publikált a fenntarthatóság jegyében: saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése mellett megjelent a Zöld pénzügyi jelentés is a 2024-es év vonatkozásában. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett – írja honlapján az MNB.
90 milliárdos árbevétel, 500 fős létszám – várhatóan csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozik majd az ESG-törvény
Cikk
A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!
Greenwashing – a fogyasztók „zöld” megtévesztésének veszélyei és várható szabályozása
Cikk
Cikkünkben a fenntarthatósági törekvések egyik árnyoldalát, mondhatjuk a zöldítés „szürke zónáját” mutatjuk be, amely ellen mind egyéni fogyasztói, mind szabályozási szinten erőteljesen szükséges fellépni.
6 milliárd euró értékű könnyítést kaphatnak az uniós vállalkozások
Cikk
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.
ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó továbbképzést indít a Gábor Dénes Egyetem
Cikk
Két féléves, online, ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó szakirányú továbbképzést indít a Gábor Dénes Egyetem márciustól. A nagy érdeklődés miatt a jelentkezési határidőt február 24-éről 28-ára módosították.
Miről olvasna, hallana 2025-ben?
Cikk
Az elmúlt évben is történtek kisebb-nagyobb változások az adózás-számvitel területén. Szeretnénk megtudni, ön mely témákról olvasna, hallana szívesen!
Itt az idő változtatniuk a cégeknek! Mutatjuk, mi lesz a következő évtizedek nagy kihívása
Cikk
Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása az egyik legfontosabb tényező az éghajlatváltozás és azon belül is a globális felmelegedés szempontjából, így nem véletlen, hogy az ÜHG-kibocsátások nyomon követése és csökkentése a fenntarthatósági törekvések kulcsfontosságú eleme, és jelentős hangsúlyt kap a vállalati fenntarthatósági jelentésekben is.
Változnak az EU-s fenntarthatósági szabályok? Terítéken a szabályozás egyszerűsítése
Cikk
Még az EU tavaly novemberi budapesti csúcstalálkozóján jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy készülőben van egy olyan salátatörvény (úgynevezett omnibusz-rendelet), melynek célja lenne a különböző, gyakran egymást átfedő és a vállalatoknak láthatóan igen komoly terhet jelentő EU-s fenntarthatósági szabályrendszerek egyszerűsítése és egységesítése. Indokként a vállalatokra nehezedő bürokrácia csökkentését, az innováció és a versenyképesség növelését jelölte meg.