Az Európai Parlament (EP) 2025. december 16-án elfogadta az EU-s fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási szabályok átdolgozását célzó jogszabályt, amely az adminisztratív terhek csökkentését és az európai vállalatok globális versenyképességének erősítését tűzte ki célul. Nézzük a legfontosabb jogszabályi tudnivalókat!
2025-ben sok alkalommal és sok minden változott az európai és hazai fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozásban. Lényegesen változott a megfelelésre kötelezettek köre és maguk a tennivalók is. Tegyünk rendet és nézzük meg, kire, mikortól, milyen szabályok érvényesek és aktuálisan milyen kötelezettségeknek kell a vállalkozásoknak megfelelni. Áttekintjük a hatályos szabályozást és áttekintjük, milyen további változások várhatók. A mikrofonnál: Bartus Luca, Menedzser és Bagyura András, Igazgató, Fenntarthatósági Szolgáltatások, Forvis Mazars.
Az Európai Unió fenntarthatósági szabályozásának jövője, azon belül is a CSRD, CSDDD és a Taxonómiára vonatkozó szabályok újragondolása továbbra is bizonytalan, miután az Európai Bizottság (EB), az Európai Tanács (ET) és az Európai Parlament (EP) eltérő pozíciókat képvisel a tartalmi (’content’) irányelv kapcsán. Nézzük, hogy állunk november közepén!
Az idei év igen turbulensen alakult az európai (és hazai) fenntarthatósági szabályozás világában. Jöttek-mentek az újabbnál újabb ötletek és előterjesztések azzal kapcsolatban, hogyan kellene átalakítani és megreformálni – az egyszerűbb adminisztráció, a bürokrácia és a vállalati terhek csökkentése érdekében – a különböző európai fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek éppen, hogy kialakult szabványait és intézményeit. Cikkünkben az önkéntes fenntarthatósági jelentéstétel egy új és egyszerű lehetőségét ismertetjük.
Cikkünkben az ESG-törvényhez kapcsolódó új és módosított jogszabályi előírásokat, közöttük az ESG-törvényhez kapcsolódó jogsértések bírságait ismertetjük.
Az Európai Bizottság 2025. július 4-én bemutatta az EU taxonómia keretrendszer módosítását, melynek célja az EU fenntartható gazdasági tevékenységeire és befektetéseire vonatkozó osztályozási rendszer egyszerűsítése. A módosítások várhatóan csökkenteni fogják a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben megőrzik a keretrendszer főbb célkitűzéseit.
Öt kormányrendelet, hat további rendelet – közöttük az SZTFH egyes kiberbiztonsági tárgyú és fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekkel összefüggő rendeletek módosításáról szóló 8/2025. rendelete – és 22 határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 96. számában.
Az EU fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételi szabályai épp komoly változáson, mondhatjuk visszavágáson esnek át, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az idei év az első, amikor bizonyos nagyvállalati kör kötelező módon el kell, hogy készítse és publikálja az egységes európai szabványok (ESRS) szerinti fenntarthatósági jelentését. Több száz nagyvállalatról van szó, köztük tucatnyi magyarról, akik nagy része már közzé is tette az auditálás, pénzügyi jelentésébe integrált fenntarthatósági jelentését.
A magyar ESG-törvény több úgynevezett ESG-közreműködőt nevesít: többek között az ESG-tanácsadót, az ESG-tanúsítót, és ezek mellett bevezette az államilag akkreditált ESG-minősítés, illetve ESG-minősítő fogalmát is. Nézzük, mi is az az ESG-minősítés, valamint ki az ESG-minősítő, és mit mond a jogszabály!
Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. Mint ismert, a különböző EU-s és hazai, fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-k védelme érdekében.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték