188 találat a(z) kötelezettség cimkére

Cikk

2021. január 1-jétől módosulnak az adózás rendjéről szóló törvény ekáer-re vonatkozó szabályai – írja blogjában Sztankó Dániel az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Változik például, hogy mely termékek lesznek a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerben bejelentéskötelesek.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás évében ki kell-e fizetnem? Vagy akár több évig is vihetem kötelezettségként? Ha tovább vihetem, akkor át kell vezetnem hosszú lejáratú kötelezettségbe vagy maradhat a rövidben? Előre is köszönöm! Pánti Etelka

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kft.-vé szeretne átalakulni. Az egyéni vállalkozás leltárában tárgyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök, kötelezettségek egyaránt vannak, valamennyi vagyont a kft. rendelkezésére bocsátanak, az alapítói tőke készpénz lenne. Az egyik kérdésem, hogy amennyiben tárgyi eszköz, készlet, követelések értéke meghaladja a kötelezettségek (szállító, folyószámla hitel) értékét, úgy ebben az esetben az egyéni vállalkozónak keletkezik-e adókötelezettsége, az átalakulásból adódóan. A másik kérdésem az, hogy felleltározott egyéni vállalkozói vagyon negatív saját tőkét eredményezne, ebben az esetben lehetséges-e az átalakulás, illetve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a saját tőke pozitívvá tételére. Harmadik kérdésem, hogy a 2019. 12. 31-ei leltár alapján meddig van lehetőség az átalakulásra?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó kft. alapítás miatt szűnik meg. Követeléseit és kötelezettségeit a kft.-be beviszi. Az szja-törvény nem tartalmaz erre az esetre külön rendelkezést, azaz meglátásom szerint az egyéni vállalkozó a megszűnésekor a kft.-be bevitt követeléseit és kötelezettségeit nem veszi figyelembe bevételként és ráfordításként – megjegyzem, hogy ez szöges ellentétben állna az szja-rendszer pénzforgalmi szemléletével. A későbbiekben a kft.-hez folyik be a követelés bevételként, és a kft. fizeti ki a kötelezettséget. A kft. azonban már teljesítés szemléletben gondolkodik, így nála nem lesz bevétel a befolyt követelés, és nem lesz költség a megfizetett kötelezettség. Az nyilván lehetetlen, hogy a bevételt és a költséget sem a megszűnő egyéni vállalkozó sem a kft. nem veszi figyelembe. Mi lesz a megoldás erre a teljesen hétköznapi esetre? Köszönettel: Nagy Péter

Kérdés

Színház különféle támogatásokat kap.Önkormányzattól mint alapítótól működési támogatást. Nemzeti Kulturális alaptól és Emberi erőforrások Minisztériumától célzott támogatást. Az Önkormányzati támogatással a beszámoló során kell elszámolni. Van az Önkormányzati támogatásnak állami támogatás része, mellyel tárgyévet követően kell elszámolni mérlegkészítés utáni időpontban. A többi támogatással tárgyévet követően kell elszámolni, melynek dátuma a mérlegkészítés utánra esik. A támogatásokat minden esetben pénzügyileg rendezik tárgyévben teljes összegben. Tekintettel arra, hogy a mérlegkészítéskor biztosan tudható, hogy a támogatásokkal el tud a Színház számolni, kimutatásra kerül tárgyévben az egyéb bevételek között a támogatás az aktív időbeli elhatárolások között, illetve az Önkormányzati támogatás, mellyel a beszámolóban kell elszámolni közvetlenül a bevételekre kerül könyvelésre. Ki kell-e mutatni az egyéb kötelezettségek között a tárgyévben a kapott támogatásokat? Ha igen akkor mikor vezethető ki a kötelezettségek közül, az elszámolás napján, vagy csak akkor, ha az elszámolást elfogadja a Támogató. Köszönettel: Féba Bt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megjelent a PM-tájékoztató a 2019. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről. A tájékoztató 6.oldalán található a számlák év végi kezelésének leírása. A tájékoztató 2 pont "A" szakasza vonatkozik az önkormányzati intézményekre, a 2. pont "B" szakasza vonatkozik a helyi önkormányzatra, nemzetiségi önkormányzatra, társulásra és intézményeire? Az önkormányzatnál és az intézményeknél van olyan év végi számla, amelyhez kapcsolódóan a szerződés megkötése 2019. évi, teljesítés 2019. év, fizetési határidő 2020. Van olyan szerződés, amely több évet érint, és van olyan is, amely teljesítésben és fizetésben is lezárul 2019. 06. 30-áig. Mi dönti el hogy a költségvetési évben esedékes, vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettség lesz-e az önkormányzatnál illetve az intézményeknél? Válaszukat előre is köszönöm! Krisztiánné

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Hivatkozva az "Árbevétel meghatározása" https://adozona.hu/kerdesek/2019_11_28_Arbevetel_meghatarozasa_mcr című kérdésre további kérdésként merül fel a költségek elszámolása és társasági adóbeli kezelése. Az árbevétel tekintetében világos az elszámolás. Mi volna azonban a helyes eljárás a kapcsolódó költségek elszámolása tekintetében? Mi az eljárás akkor, ha a teljesítési foknál több a kapcsolódó költség? Feltételezem, hogy ezt befejezetlen termelésként kell év végén kimutatni. És mi a helyes eljárás akkor, ha a teljesítési foknál kevesebb a kapcsolódó költség? Ebben az esetben a még kapcsolódó (de még ki nem számlázott) költséget hogyan kell elszámolni? Költségként időbeli elhatárolással / kötelezettséggel szemben, vagy pedig céltartalékként? A társasági adó vonzata ugyanis eltérő és jelentős is lehet. Köszönettel!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszemélyes kft.

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Gázolaj visszatérítése

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Önszámlázás, táppénz szünetelés alatt

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink