161 találat a(z) kötelezettség cimkére
Engedményezés vagy szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaságunk egy multinacionális cég beszállítója. A multi cég a pénzügyeinek rendezésére egy pénzügyi szervezet szolgáltatását veszi igénybe, amiért ez a pénzügyi szervezet jogosult pénzügyi szolgáltatási díjat felszámítani és levonni a társaság vevőköveteléséből. (A cégek egymással szerződéses viszonyban állnak.) Ez azt jelenti, hogy ezzel a díjjal csökkentett összeget utalja át a társaság számlájára. A pénzügyi szolgáltatás díját könyvelhetjük-e kompenzálással a vevőköveteléssel szemben, vagy közbe kell iktatni egy követelés (369) – kötelezettség (451) főkönyvi számlát, és azon kifuttatni a követeléseket?
Előlegként folyósított támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az előlegként kapott nem beruházási célú támogatás milyen feltételekkel könyvelhető a kötelezettségekből a bevételek közé? Az elszámolások elfogadásának, visszaigazolásának néha évekig tartó elhúzódása miatt torzítást okoz a szervezeteknél a mérlegben, ha a költségek felmerülése mellett előlegként van kimutatva a támogatási összeg. Válaszát köszönöm.
Külföldi magánszemély airbnb kötelezettségei
Kérdés
Üdvözlöm! Külföldi magánszemély, akinek airbnb-fiókja az Egyesült Királyságban van, ott adózik és életvitelszerűen ott él, Budapesten vásárolt és bérbe vett lakásokat adna ki Airbnb-n a nyári szezonban. Magyarországhoz "semmi köze", ezért, állítása szerint neki se bejelentési (kerület felé), se engedélykérési, se számlaadási kötelezettsége nincs, mondván, UK-ben ezt nem írják elő. Kérdésem: milyen módon kell(ene) adóznia Magyarországon, hogy ezt majd legálisan folytathassa, milyen papírokra van ehhez szüksége és milyen költségekkel járna ez? Valahol olvastam, hogy választhat(ott) a tételes költségelszámolás és a 10%-os költséghányad alkalmazása közül, és ha jól emlékszem, mindkét esetben 16%-os szja-t kell megfizetni a csökkentett jövedelem után. Ha bérli a lakást, akkor a közüzemi számlák nem az ő nevére jönnek. Ettől függetlenül leírhatja azokat költségként? Remélem érthetően kérdeztem, előre is köszönöm a választ!
Kényszertörölt kft.-vel szembeni kötelezettség elévülése
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Adott a következő szituáció: Cégünknek (XY Kft.) kb. 1 éve lejárt kötelezettsége van (több számlából adódóan) egy 2017 májusától kényszertörlési eljárás alatt álló kft.-vel (továbbiakban: jogosult) szemben. A jogosult a követeléseivel kapcsolatban semmilyen formában nem vette fel velünk a kapcsolatot, követeléseit nem érvényesítette, nem próbálta behajtani, nem kérte annak elismerését, nincs per, nincs bírósági eljárás stb. A kényszertörlési eljárás 2018 márciusában befejeződött, a jogosultat törölték a cégjegyzékből. A kérdés az lenne, hogy a kötelezettségeinket mikor vezethetjük ki a nyilvántartásainkból (egyéb bevételként lekönyvelve), mint elévült (vagy akár behajthatatlan) kötelezettséget? A cég megszűnésével annak követelései is elévülnek, jogvesztéssel jár-e a jogutód nélküli megszűnés? A Ptk. általános szabálya szerint a követelések öt év alatt évülnek el. Viszont ebben az esetben már nincs cég, amely ezt követelhetné tőlünk (és így természetesen cég sincs, amelynek kifizethetnénk a tartozást). Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész beszerzési ára részletfizetés esetén
Kérdés
T. Szakértő! Egy társaság év közben üzletrészt vásárolt, a vételár összegének egy részét az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben fizette meg. A hátralékos vételár egy év múlva esedékes. Az eladó hozzájárult, hogy a vevő tulajdonjogát a tagjegyzéken és a cégnyilvántartásban feltüntessék. Kérdés, hogy tárgyév végén vevőnél ennek a részesedésnek a beszerzési ára év végén mennyi? A már kifizetett összeg, ha igen, a fennmaradó kötelezettséget hogyan kell kezelni? Előre is köszönöm válaszukat.
Szja-kötelezettség ingatlanértékesítés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Új nyomtatványmintát tett közzé a NAV
Cikk
Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésére szolgáló igazolási kérelemhez nyomtatványmintát tett közzé a NAV.
Kötelezettség elévülése
Kérdés
A cég 1997. július 1-jén ipari szövetkezeti formából átalakult korlátolt felelősségű társasággá. A szövetkezeti tagok közül több tag nem kívánt tovább részt venni a kft.-ben. A tagok egy részével sikerült megegyezni a vagyonrészük kiegyenlítésében. Két tag nem fogadta el az egyezséget, jelezték, hogy pert indítanak. Az 1997. évi átalakuláskor a két tag vagyonrészének megfelelő összeget a rövid lejáratú kötelezettségek közé átvezettük. Ez ügyben azóta sem történt semmi. Eltelt 20 év. Az így kimutatott összeget lekönyvelhetjük-e bevételként? Ha igen, egyéb bevétel vagy pénzügyi műveletek bevétele? Köszönöm megtisztelő válaszát
Munkáltató kioktatási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 22. § (5) bekezdése alapján a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. Amennyiben a munkáltató az Mt. 53. § szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra utasítja (írásban) a munkavállalót, köteles az utasításban tájékoztatni a munkavállalót az igényérvényesítés módjáról? Vagy a kioktatási kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, amennyiben az egyoldalú jognyilatkozatot indokolni is kell? Köszönettel.
Óraadás, bérbeadás, tervezés – itt a magánszemélyek adóelőleg-fizetése
Cikk
Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja vagy nem köteles levonni.
Időbeli elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vevő és szállító számláknál nincs időbeli elhatárolás, ha a tényleges, számvitel szerinti teljesítés egésze a tárgyévre esik. Ilyenkor a számlát a tárgyévben könyveljük, év végén követelésként, illetve kötelezettségként jelenik meg a beszámolóban. Hogyan kell kezelni az ugyanilyen, a tárgyévet követő évben készpénzzel kiegyenlített számlákat? A pénztárban a következő évben kell könyvelni. Ebben az esetben időbeli elhatárolással tesszük vissza a bevételeket, kiadásokat? Válaszát köszönöm. Némethné T. Krisztina
Illeték ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén
Kérdés
Ha egy magánszemély tulajdoni részaránya megnő egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban, az a magánszemélynél keletkeztet-e illetékfizetési kötelezettséget? (Például: 60 százalékról 84 százalékra.) Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlan teljes értéke, vagy az újonnan megszerzett tulajdoni rész?)
Járulékfizetési kötelezettség rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! 1708-as bevallás önellenőrzésével és az ebből adódó kötelezettségek rendezésével kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat, segítségüket az alábbi témában: Társaságunkat egy volt munkavállalónkkal összefüggésben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendkívüli munkavégzésért járó díj és pótlékai, valamint annak kamatai megfizetésére kötelezte. A kifizetés hónapjának 1708-as járulékbevallását, ezért önellenőriznünk kell. A kifizetés megtörtént, a volt dolgozó úgy rendelkezett, hogy a bruttó bérét teljesítsük felé, ezt írásban nyilatkozat formájába adta, így számára a bruttó bér került átutalásra. Mivel korábban ilyen bejelentést még nem tettünk, ezért nem tudjuk, hogyan töltsük ki és jelentsük a járulékbevallást az adóhatóság felé. Állásfoglalásukat kérnénk abban, hogy ilyen esetben mi a teendő, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a volt munkavállalótól levont járulékokat az adóhatóság ne cégünktől, hanem a volt dolgozótól követelje? Segítségüket előre is köszönjük!
Olyat reklámoztak, amit amúgy is kötelezettségük garantálni – tízmilliókat kell fizetniük
Cikk
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Autocentrum AAA AUTO Kft. (AAA) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, hiszen úgy jelenítette meg a fogyasztók törvényes jogait reklámjaiban, mintha azok az AAA ajánlatának sajátosságai lennének. A GVH a jogsértésért mintegy 30 millió forint bírságot szabott ki az AAA-ra, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. A GVH határozatában egyetemleges felelősként nevesítette a cég anyavállalatát, az AAA Auto International a.s.-t.
Átalakulási terv és üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 6 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik, az apa 3 millió forint törzsbetéttel, a két gyerek pedig 2*1,5 millió=3 milliót forint törzsbetéttel . Az apa kiválással létrehoz egy kft.-t, amely vagyonmérleg-tervezet az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - 1,5 millió forint törzsbetéttel válik ki (tehát 1,5 millió forint törzsbetét bent marad a változatlan formában tovább működő kft.-ben) és arányosan viszi az eszköz, az eredménytartalék (más saját tőkeelem nincs) és a kötelezettségeket, így az új kft. adatai a tervezett szerint: eszköz 20 millió forint, (ez egy ingatlant jelent, ami a kiválás célja is egyben, hogy ez kikerüljön egy új kft.-be) jegyzett tőke: 1,5 millió+1,5 millió =3,0 millió forint (eredménytartalék-átcsoportosítással) eredménytartalék: 17,5-1,500=16 millió forint kötelezettség: 1,0 millió forint Kérdésem a következő lenne: 1. A végleges vagyonmérleg megszerkesztése esetében, pontosan hogyan alakulnak a kiválás számadatai? Tehát, ha az átalakulási terv úgy szól, hogy viszi a negyedét (1500/6000) mindennek, és az ingatlan az összes eszköz 25 százalékánál kevesebb hányadot tesz ki, akkor még kell vinni, más eszközt is vagy kevesebb kötelezettséget vihet ki? Vagy pedig nevesítve van, hogy ezt az ingatlant viszi ki, és a kötelezettség és eredménytartalék összege változhat? Avagy ez mind a felek megállapodásán múlik? Tehát az átalakulási tervben ezt hogyan érdemes meghatározni? 2. Az apa, a jogutód új kft.-ben meglévő részesedés eladásakor hogyan adózik?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
