Az elmúlt időszakban sok olyan olvasói kérdés érkezett, amelyekben az volt a kérdés, jár-e a családi ellátás, akkor, ha a család tartósan (3 hónapot meghaladóan) külföldön tartózkodik. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, melyik ellátásnál mi a helyes eljárás. Az I. részben az általános szabályokat ismertetjük.
Számottevő mértékben növekszik azon olvasói kérdések száma, amelyek arra vonatkoznak, hogy a 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátássá, rehabilitációs ellátássá átalakított volt nyugdíjak, járadékok (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék stb.) kapcsán még nem került sor felülvizsgálatukra, még abban az esetben sem, ha ennek időpontja már 2012-esedékes lett volna, ezért hátrányuk származhat ebből a késedelmből.
A lányom most júniusban fejezi be a középiskolai tanulmányait (tavaly érettségizett), a 2012/2013-as tanév számára OKJ-s technikusi képzésről szólt. Június 3-án OKJ-s vizsgával véget ér számára a "tanév". A tanulói jogviszonynak június 3-án vége szakad, vagy augusztus 31-ig még tart, vagy ahogy egy-két embertől hallani a diákigazolvány érvényességéig? S onnan számítva még 45 napig? Ha pl. június 3-al ér véget, akkor mikortól kell maga után járulékokat fizetnie? Vagy egy leendő egyetemista abszolút védve van a hallgatói jogviszonyig mert a diákigazolvány érvényessége + 45 nap mindezt teljességgel lehetővé teszi? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van-e valamilyen teendő, tehát saját maga utáni járulékfizetés Magyarországon EU tagországban lévő egyetemen tanuló magyar diák eu hallgatói jogviszonya esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Gépkocsivezető dolgozónkat, aki nemzetközi fuvarozást is végez munkaszerződése alapján heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatjuk két hónapos munkaidőkerettel. Tahográf mérőt használ. A jelenléti ívet hogyan kell vezetnie? Milyen pótlékok, juttatások illetik meg? Várom szíves válaszukat.
A gyermeknevelési ellátások melletti munkavégzés lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat, a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végzők társadalombiztosítási kötelezettségeit bemutató cikksorozatunk második részében példákkal segítjük a számolást.
Kis túlzással igaz, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, az után – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk. Árnyalatnyi különbségek azonban akadnak, melyekre nem haszontalan újólag felhívni a figyelmet.
Átalányadózó egyéni vállalkozó 2012-ben megszüntette tevékenységét. 2013-ben újra kiváltotta a vállalkozóit. Mikor lehet újra átalányadózó? Meg kell várni a 4 évet?A másik kérdés, hogy a most elfogadott módosítás értelmében nem kell fizetni járulékot annak az átalányadózónak, akinek van főállása. Hiába van ez az évközi módosítás, az átalányadóba belépni csak 2014. évtől lehet? Válaszukat köszönöm.
A kormány a fizetésekből levont nyugdíj- vagy egészségbiztosítási járulékból adna kedvezményt a gyermeket nevelő családoknak jövő januártól.
Az egyéni és társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállását és ezzel összefüggésben fennálló kötelezettségeit jelentősen befolyásolja, ha e tevékenysége mellett rendelkezik heti 36 órát elérő jogviszonnyal, esetleg sajátjogú nyugdíjas, vagy éppen nappali tagozaton folytat tanulmányokat. De vajon mi történik akkor, ha ez a fennálló jogviszony valamilyen okból szünetel?
Cikksorozatunkat, amelyben ismertetjük több Európai Uniós tagállam társadalombiztosítását, most Hollandia társadalombiztosításának bemutatásával folytatjuk. A holland társadalombiztosítási rendszert járulékokból és adókból finanszírozzák. További bevételi forrást jelent -- hasonlóan a már bemutatott EU-s tagállamokhoz -- az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők önrészfizetése is. A legtöbb egészségbiztosítási ellátás költségeihez a 18 év feletti biztosítottaknak hozzá kell járulniuk.
Tisztelt Szakértő!Néhány munkavállalónknak a külföldi anyavállaltunk részvénycsomagot szeretne adni. A részvényekkel a munkavállaló teljes mértékben rendelkezhet. A részvényeket juttató cég a külföldi vállalkozás lesz. A részvények értékét a magyar munkáltató megtéríti a külföldi cégnek, de nem veszi meg a részvényeket a külföldi cégtől. Kérdésem, hogy ebben az esetben a magyar munkáltató kifizetővé válik-e, valamint milyen adó és járulékterhek merülnek fel egy ilyen részvénycsomag juttatás esetén?
A nyugellátás szüneteltetésének kötelezettségét tehát az a jogviszony határozza meg, amelyben a nyugellátásban részesülőt foglalkoztatják. Tehát közalkalmazotti jogviszony esetén a jogviszony fennállásának időtartamára, az elért kereset összegétől függetlenül szüneteltetni kell a nyugellátást. 2013. január 1-jén a szóban lévő jogviszonyokban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy jogviszonya fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
Kérném sürgős válaszukat az alábbiakban: újonnan alakuló KFT tagja 100-ban a cég tulajdonosa. Az ügyvezetést külső személy látja el, akinek van 36 órát elérő főfoglakozása. A tag máshol megbízási szerződéssel dolgozik, tehát nincs munkaviszonya. Kell-e a tagnak járulékot fizetni, ha nem működik közre személyesen a cégben.Egyszerűsített foglalkoztatással lehet-e alkalmazni ?Köszönöm válaszukat.
Férjnek 3 éve volt őstermelői igazolványa, minden évben meghosszabbította határidőben. 2012. decemberében a feleségével közös őstermelői igazolványt váltott ki. Mind a ketten főállású őstermelők. Ilyen esetben, hogy számolom az szj-t és a járulékokat? Szétbontom az évet? Decemberig csak a férjnek, decembertől a közös őstermelésre vonatkozó szabályok alapján?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték