Gyes melletti munka: problémás lehet-e a kieső idő? Cikk
Gyes mellett dolgozó vállalkozó kismama csak fél hónapot dolgozik. Mi a teendő a járulékbevallással? Olvasónk kérdésére az Adózóna tb-szakértője, Széles Imre válaszol.
Gyes mellett dolgozó vállalkozó kismama csak fél hónapot dolgozik. Mi a teendő a járulékbevallással? Olvasónk kérdésére az Adózóna tb-szakértője, Széles Imre válaszol.
Egyszemélyes kft tagja, tulajdonosa dolgozhat-e a cégben munkaviszonyban, s ügyvezetőként milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője dr. Radics Zsuzsanna válaszol.
Az alábbi kérdésben kérek segítséget: 42%-os megváltozott munkaképességű vagyok rehabilitációs ellátásom összege 27 000 forint. Vállalhatok-e főállású őstermelő tevékenységet úgy, hogy az ellátást nem kell megszüntetni? Továbbá érdeklődőm, hogy mennyi járulékot vagyok köteles fizetni, abban az esetben, hogy már a korábbi években is végezetem őstermelői tevékenységet, de nem főállásban, a hivatalos regisztrációm is meg volt. Az őstermelésből származó bevételem, ha 900 000 forint főállásban, akkor szolgálati időnek a teljes évet el lehet számolni vagy csak arányosan? Mennyi az a jövedelem és mennyi az a bevallott járulékköltség, ami teljes szolgálati időnek minősül? Várom válaszát.
Az alábbiakban kérném szíves állásfoglalásukat. Egy dolgozó , aki 1976-ban született, 2010. 04.28-tól-08.26-ig táppénzes állományban volt, majd 2010.08.27-2011.02.10-ig tgyáson, 2011.02.11-2012.09.13-ig gyeden, és 2012.09.14.-2013.09.13-ig gyesen. Gyes után a munkáltatója nem kívánja foglalkoztatni. Mennyi szabadságot kell neki kifizetni, illetve jár-e neki végkielégítés, ha a munkáltató elküldi? 1994.04. 01. óta volt állományban, nem akarja a munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntetni, ami érthető is, hiszen úgy ment el szülési szabadságra, hogy visszavárják. Most a gazdasági helyzettel indokolja a munkáltató, hogy nem kívánja tovább alkalmazni. Kérném, hogy ha van rá mód, akkor még szeptember 13-a előtt szíveskedjenek tájékoztatni, hogy helyesen járhassunk el.
Jelenleg gyermeknevelési támogatásban részesülök. Otthonomban kötetlen időbeosztásban egyéni vállalkozásom elindítását tervezem szakértői, tanácsadási terülelen. Érdeklődnék, hogy eben az esetben, mint egyéni vállalkozó, milyen kötelezettségek terhelnek?
Tisztelt Adózóna Szakértője! Ezúton érdeklődöm, hogy szakszervezeti tagjainknak adható utalványok - mivel nem munkáltatói kategóriások, hanem tagsági jogviszonyosok -, utalványok esetében milyen összegeket kell megfizetni adó- és járulék vonatkozásában. Ez ajándék, étkezési, kulturális és mindenfajta, a kereskedelemben vásárolható utalványra vonatkozik.
Ha külföldi munkavégzés történik -de mellette itthon is van folyamatos munkavégzés, ami után a személy járulékokat fizet - akkor a külföldi munkavégzés után milyen adókat, járulékokat kell fizetni?
Annak a magánszemélynek aki rehabilitációs ellátásban részesül, --amiből vonnak 10% nyugdíjjárulékot -, és emellett őstermelő is, a bevétele 600.000 Ft alatt van, kell-e őstermelőként is járulékot fizetnie?
Rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonynál kell-e vonni 3% pénzbeni egészségbiztosítási és 1,5% munkaerőpiaci járulékot? A rokkantsági ellátás és a korhatár előtti, szolgálati stb. ellátások nyugdíjnak minősülnek-e? Köszönöm!
A szolgálati járandóság nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatott nem minősül nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozás tagja pedig nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak. A szolgálati járandóságot a személyi jövedelemadó mértékével (16 százalék) csökkentett összegben kell folyósítani, ami azonban nem lehet alacsonyabb a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százalékánál, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege ezt az összeget meghaladta. Mit kell még tudni a szolgálati járandóságról? Összefoglaltuk.
A cég életének egyik jelentős állomása az első alkalmazott felvétele, amelyre sokszor előbb kerül sor, mint a vállalkozás tulajdonosai gondolnák. Ahhoz, hogy munkajogi szempontból is rendben legyenek a dolgok a cég körül, nem árt minél korábban számba venni a szükséges teendőket.
Elhúzódó külföldi kiküldetés esetén hogyan változik az szja- és járulékfizetés? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, dr. Radics Zsuzsanna válaszol.
Tisztelt Szakértő !Az alábbi témában kérem szíves tájékoztatása megadását:Megbízóm Kisadózók tételes adóját választó egyéni vállalkozó. Ugyanakkor megbízóm kültagja egy betéti társaságnak is, ahol nem köteles a személyes közreműködésre. Értelmezésem szerint, mint egyéni vállalkozó köteles havi 50.000 Ft Kisadózók tételes adójának megfizetésére, a Betéti társaságban nem válik biztosítottá, nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség a tagsági viszonyára tekintettel. Jól értelmezem-e az egyéni vállalkozói és a társas vállalkozói jogviszony utáni járulék fizetési kötelezettséget ?Amennyiben, mint a betéti társaság kültagja - bár nem kötelezett személyes közreműködésre, de - tevékenységet végez a gazdasági társaságban, akkor úgy kell-e tekinteni, hogy ott biztosítottá válik és meg kell-e fizetni a főállású tagok utáni járulékokat ? Ha nem válik biztosítottá, fizethető-e ki akkor is tagi jövedelem a részére és annak milyen járulék vonzata van. Munkámhoz nyújtott segítségét megköszönöm.Tisztelettel:Borsosné Pál Ildikó
Tisztelt Szakértő!Ügyfelem egyéni vállalkozó, akinek mellette van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is.A munkaviszonyában fizetési nélküli szabadságra ment 1 hónapra.Ebben az esetben milyen járulék fizetési kötelezettségei vannak?Az egyéni vállalkozása ilyen esetben főfoglalkozássá válik?A választ előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől