Hogyan kell adót és tb-t fizetnie a ettős állampolgárságú személynek, akinek az egyik államban munkaviszonya van, Magyarországon pedig egy bt. beltagja? Az Adózóna olvasójának kérdésére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.
A kft.-nek alkalmazottja nincs. Köszönöm Palócz Éva
Nyugdíjas (68 éves) evás egyéni vállalkozó 2 személyes kft.-ben tag és ügyvezető. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t és a személyt 1) mint ügyvezetőt? 2) személyes közreműködésért történő kivétet? Kérem a mondatok után a jogszabályi hivatkozást is, mert különböző értelmezések között kell igazságot tenni. (egyik értelmezés 1) semmi, mert eva-ban fizeti a havi fix összeget 2) tényleges kifizetéskor 10% nyugdíjjárulék.) Köszönöm Palócz Éva
Tisztelt Cím! Jól értelmezem-e a Tbj. törvényt? Ha egy gyesen lévő apa egyéni vállalkozó, egész évben nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem is szünetelteti az egyéni vállalkozását, értelmezésem szerint nem kell megfizetni a minimum járulékot. De mi van akkor, ha összejön egy munka ami kb. 3 napig tart a gyesen lévő egyéni vállalkozónak? Értelmezésem szerint a 3 napra szükséges megfizetni a járulékot vagy az ügylet kezdetétől folyamatosan szükséges járulékot fizetni akkor is, ha már nem tevékenykedik mint egyéni vállalkozó? És mi van akkor, ha erre a 3 napra fölvesz egy alkalmazottat? Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékf izetése? Köszönöm.
Egy kft.-tulajdonos, aki nem rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal főállású társas vállalkozónak minősül. Ebben a kft.-ben ő képviselő. Ez az ember 4 órában dolgozna egy egyéni vállalkozásban. Olyan lehetséges, hogy a saját kft.-vel is köthet munkaszerződést 4 órás munkaviszonyra? Mi a feltétele? Ha köthet munkaszerződést a társasággal és dolgozna egy egyéni vállalkozónak, akkor jól tudom, hogy az órák összeadódnak és így meg van a heti 40 óra, és így nem kell a cégnek utána járulékot fizetni, mint főállású társas vállalkozó után. A cég és az egyéni vállalkozó tevékenységi köre masszás és ő mindkét helyen dolgozna.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy egy kültagként tevékenykedő ügyvezető, aki sehol másutt nem biztosított, tagi jogviszony keretében (tehát nem alkalmazottként) dönthet-e úgy, hogy csak a minimálbér egy részét (például havi 30 ezer forintot) vesz ki tagi kivétként és ez után fizeti meg a járulékokat? Kérdésem arra vonatkozna egészen pontosan, hogy őneki (mivel másutt nem biztosított) nem keletkezik-e a teljes minimálbér után járulékfizetési kötelezettsége - illetve a társaságnak - annak ellenére, hogy csak kisebb összeget kap. Kérdésem b.) része arra vonatkozik, hogy ha a fenti ügyvezető nem tagként, hanem részmunkaidős alkalmazottként tevékenykedik, nem-e áll be a fennmaradó összegre (időre) a minimálbérhez képest a teljes járulékfizetés? Ha részmunkaidőben alkalmazott, ki kell-e egészíteni a járulékfizetését teljes munkaidőre?
Tisztelt Szakértő! Egy országos sportszövetség egy hazai rendezésű tornán résztvevő külföldi játékvezetők részére napidíjat fizet. A sportszövetséget a külföldi játékvezetők részére fizetett napidíj miatt milyen mértékű adó- és járulék-fizetési kötelezettség, illetve bevallási kötelezettség terheli? Válaszát várva tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségét: egy betéti társaság beltagja román és magyar kettős állampolgár. Romániában munkaviszonnyal rendelkezik, Magyarországon személyesen közreműködik. Az elmúlt évben jövedelmet nem vett ki a bt.-ből, utána a minimálbér után megfizettük a járulékokat. 2014-ben havonta tagi jövedelemben részesül, ezután az szja- és járulékfizetés megtörténik. Kérdéseim: - úgy gondolom hogy a beltagság biztosítotti jogviszonyt teremt -, helyesen jártunk-e el, amikor itt a járulékokat megfizettük annak ellenére, hogy jövedelemben nem részesült, vagy nem kellett volna, ha rendelkezünk a román munkaviszony igazolásával? Amennyiben jövedelmet vesz fel, annak járulék- és szja-vonzata terheli a vállalkozást? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértők! A következő témában kérem szíves segítségüket: Egy betéti társaság képviseletére jogosult és a társasági szerződés szerint személyesen közreműködő "rokkantnyugdíjas" beltag/társas vállalkozó után tudomásom szerint ugyanúgy meg kell fizetni legalább a kötelező minimális járulékokat, mint a főállású társas vállalkozóknak. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, ha az érintett vállalkozó bizonyos ideig - éppen betegsége miatt - munkaképtelen (például kórházban tartózkodik), akkor erre az időszakra is meg kell fizetni a járulékokat? Nem találtam a vonatkozó jogszabályokban olyan rendelkezést, mely alapján erre az időszakra mentesülne a járulékfizetés alól. Köszönöm válaszukat!
Kedves Szakértő! HR-esként keresek kedvező feltétellel nyújtható biztosítást a munkavállalóimnak. Az egyik biztosító csomagjában nemcsak élet-, baleset és betegségbiztosítás van, hanem a munkáltató felmondására is biztosít. Vajon köthetek én ilyet a dolgozóim javára? Vajon tényleg adó- és jrulékmentes, ahogy ezt a biztosító állítja? A jogszabályból számomra az derül ki, hogy ez valóban kockázati biztosítás, azonban maga a biztosítási esemény nem jogosít járulékmentességre. És amennyiben nem járulékmentes a munkanélküliség, akkor az egész biztosítási összeg után a magasabb kulcsot kell fizetni? Köszönöm előre válaszát.
2014. július 12. (14.)
Munkaügyi perek kapcsán a munkavállaló szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követel. Az ezekhez kapcsolódó eltérő közterhek miatt ugyanis eltérő lesz a nettó kifizetés is.
Betéti társaság személyesen közreműködő kültagja után kell-e járulékot fizetni, ha munkájáért nem vesz fel díjazást? Olvasónk kérdésére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték