Egy alapítvány tudományos konferenciát rendez. Előadóként egyetemi tanárokat, tudományos kutató szakembereket kér fel. Az előadókat 20-100 ezer forint közötti összegekkel szeretné díjazni. Kérdésem, hogy ezen kifizetések után milyen mértékű adókat és járulékokat kell számfejteni. Ez például önálló, vagy nem önálló tevékenységnek minősül-e?
Hogyan kell teljesítenie a járulékfizetési kötelezettségét az adószámos magánszemélynek? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.
A kft. azon tagjait is kell a 08-as bevalláson feltüntetni, akik csak kis százalékban tulajdonosok ( pl:5 %, 20 % ) és a társaság tevékenységében semmilyen formában nem vesznek részt. Be kell-e ezeket a tagokat is a T/1041-es nyomtatványon jelenteni, ha igen milyen kóddal? Ezek a tagok máshol rendelkeznek biztosítási viszonnal? Elég-e az, ha a 1008M bevallás D mezőben beírom, hogy melyik társaságnál fizetik meg a járulékot utána?
Társasági szerződés szerint a kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el teendőit (nem nyugdíjas, 50 százalékban alapító tag). Ez idáig napi 8 órás alkalmazottként fizette járulékait. November 1-től másik cégnél helyezkedik el heti 40 órás munkaviszonyban (mert a sajátjánál megszűnt a megrendelés), s egyben elindítja a végelszámolást saját kft-je vonatkozásában. Szükséges-e munkaviszonyát fenntartani a végelszámolás idejére saját kft-jében, ha igen mennyire lehet lecsökkenteni a bejelentett munkaórákat annak érdekében, hogy járulékát minimalizálja? Vagy az "idegen" cégnél létrejött munkaviszony mellett a saját kft-jének ügyvezetését elláthatja tagi jogviszony alapján, melyre nem vesz fel díjazást? Lesz-e ebben az esetben fizetési kötelezettsége a kft-ben? Olvasónk kérdésére Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Ha egy alakalmazott külföldi kiküldetéseinek száma, meghaladja a 183 napot egy évben, akkor a cég visszakérheti a levont járulékokat és adókat? Mi a helyzet abban az esetben, ha az illető jelen esteben a holland adóhatóságnál fizeti meg az adott évi jövedelmére vonatkozó adókat és a járulékokat? A cégnek ebben az esetben a holland adójogszabályok szerint kell adózni a munkavállaló bére után? Köszönöm
A 2011-re levont nyugdíjjárulék beleszámít a 2012-es nyugdíjjárulék-plafonba? Olvasói kérdésre, Szikszai Anikó, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr!Kérdésem a szolgálati járandóságban ill. a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező nyugdíj melleti munkavégzés során levonandó munkavállalói járulékokkal kapcsolatosan kérdezném, hogy az egyészségbiztosítási pénzbeli járulékot a munkaviszony első napjától kell vonni vagy csak, ha kereseti korlát miatt szüneteltetik a járandóság illetve a nyugdíj?
Júniusi cikkünkben hívtuk fel a figyelmet a társadalombiztosítási járulékfizetésről, illetve a szociális hozzájárulás fizetésről szóló törvényi szabályok ellentmondásaira. Ha áttanulmányozzuk az Országgyűléshez benyújtott, 2013-tól hatályos változtatásokat tartalmazó adómódosító törvényjavaslatot, azt tapasztaljuk, hogy a jogalkotó felfigyelt a felvetett problémára, s a jövő évtől várhatóan megszűnik az ellentmondásos szabály.
Magyarországi kft. tulajdonos/ügyvezetője a családjával Finnországban él, ott a feleség az aktív dolgozó a férj eltartott ( ő az ügyvezető a magyar cégben ) a feleség után rendelezik teljeskörű biztosítással. OEP-nél ezt bejelentette kapott igazolást erről illetve a TAJ száma érvénytelen. Szeretne online módon részt venni a magyar cég tevékenységében, informatikai fejlesztéssel foglalkozik a cég, ezért jövedelmet kapna. Ebben az esetben az ő jövedelemét milyen járulék és adó terheli? Milyen jogviszonyban kell őt a T1041-es bejelentőn jelenteni?
A Magyar Közlönyben 2012. október 25-én kihirdették Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény, mely eltérően az eddigi gyakorlattól, feltöltési kötelezettséget vezet be az innovációs járulék tekintetében.
A társadalombiztosítással összefüggő terhek megállapítása során gyakran találkozunk azzal a helyzettel, amikor az adott kötelezettséget nem teljes hónapra, hanem töredék időszakra (napokra) kell számolnunk. A következőkben ennek problematikájával foglalkozunk.
Van egy "A" és "B" kft. "B" kft tagja: "A" kft egy jogi személy. "B" kft ügyvezetői: az "A" kft 2 fő tagja, akik az "A" kft-ben is ügyvezetők heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban. "B" kft-ben az ügyvezetői feladatokat mindketten megbízás alapján végzik. "B" kft-ben az ügyvezetőkre milyen jogcímen terjed ki a biztosítás? - társas vállalkozóként vagy vezető tisztségviselőként? "B" kft most alakult, az ügyvezetők ez évben jövedelmet nem akarnak kivenni."B" kft-nek be kell-e jelenteni az ügyvezetőket T1041-en akkor is ha nem vesznek fel jövedelmet? 1208-as bevallást 0-an be kell-e adni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel Tné.
Ha mint egyéni vállkozó választom a kisvállkozók tételes adóját, megfizetem a havi 50 ezer forintot, azzal kiváltom, hogy a Kft-ben, ahol személyesen közreműködöm, ne kelljen legalább a minimálbér után járulékot fizetnem?
Tisztelt Adószakértő!Franci állampolgárságú munkavállalónk adózási szempontból belföldi illetőségű, cégünkkel munkaviszonyban áll, adó és járulékfizetési kötelezettségünket e jogiszony alapján teljesítjük.Francia anyavállalat részére havi rendszerességgel önkéntes nyugdíjbiztosítási befizetéseket teljesít, amely kint adómentes juttatás, de nálunk adókötelesnek számít.Kérdésem, hogy a munkavállalónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek Mo-on, illetve ha a cégünk a bevétel kifizetőjeként jár el, átvállalva az adófizetést, milyen kötelezettségeink vannak. Ez esetben a 08-as bevallásban hol kell szerepeltetni a járulékokat, és milyen összeg után?
Tisztelt Szakértő! 2013. január 1-től két magánszmély tulajdonossal rendelkező Bt. belép a KATA alá. A beltag főállású, 50 ezer forint havi adót fizet. Az 1. kérdés: a kültag nem vesz részt a cég tevékenységében, de 20%-os részesedéssel rendelkezik. Kell a kültagnak, vagy a Bt-nek a kültagra tekintettel további adót fizetni, elsősorban amiatt, hogy a cég nyeresgéből ő is részesedik 20%-kal?2. kérdés: A kültag is részt vesz a tevékenységben, de munkaviszonyban (pl. heti 2 óra), ami után a járulékokat a Bt megfizeti. Ebben az esetben változna-e az 1. kérdés adott válasz?Köszönettel:Nagy Erika
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték