Tb-terhek társas vállalkozások főállású tagjai után Kérdés
A fenti címmel megjelent írásukhoz kapcsolódva szeretnénk megkérdezni, milyen járulékok fizetendők, ha a főállású tag csak heti 20 órában dolgozik.
A fenti címmel megjelent írásukhoz kapcsolódva szeretnénk megkérdezni, milyen járulékok fizetendők, ha a főállású tag csak heti 20 órában dolgozik.
Szeretnénk megtudni, milyen alkalmazotti csoportoknál milyen járulékfizetési, adózási kedvezményeket lehet ma igénybe venni. Például: fiatalok? munkanélküliek? kismamák? ötven felettiek? Köszönjük.
Egyéni vállalkozó halála után örökösi jogon fia folytatja a tevékenységet. Az okmányiroda megszüntette az elhunyt vállalkozását 2013.04.26-val a halála napjával és 2013.04.27-től az örökösnek új adószámmal új nyílvántartási számmal kiadta az új gyéni vállalkozó.engedélyt.Az elhunytnak két alkalmazottja volt az egyik a fia, aki főállású egyéni vállalkozóként folytatja a vállalkozást és az alkalmazotatt is folyamatosan kívánja foglalkoztatni. Hogyan kell és kinek, milyen határidőkkel lezárni az elhunyt vállalkozását - foglalkoztatottak,járulékok, adók, Áfa (negyedéves bevalló ) és egyéb - kötelezettségek tekintetében és milyen határidőkkel? Kérem segítségüket, hogy ezt a nem szokványos feladatot meg tudjuk oldani. Várom válaszukat köszönetttel Szné
Kérem értelmezze, hogy állandó lakcím vagy csak bejelentett lakcím miatt kell fizetni a járulékot (tekintsünk el a többi feltételtől, hogy a fiam nem biztosított Magyarországon). Fiamnak ideiglenes lakcíme van Magyarországon, magyar állampolgár, de Angliában dolgozik egész évben, nagyon ritkán jön haza. Angliában bejelentett alkalmazott. Köszönettel!
A rokkantság mértékének megállapítása kifejezetten a tagállamok hatáskörébe rendelt feladat, ezért az egészségi állapot meghatározott időszakonkénti felülvizsgálatát az ellátás folyósításáért felelős tagállamok egészségügyi intézményei, illetve orvosai végzik.
Az Európai Unió szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelete, valamint a végrehajtására vonatkozó 987/2009/EK rendelete (továbbiakban: koordinációs rendeletek) szabályozza az azon személyek részére megállapítható ellátást és az alkalmazandó eljárást – ez a rokkantsági nyugdíj -, akiknek egészségi állapota megromlott, és ennek okán munkájukat részben vagy egészben nem tudják ellátni és több tagállamban is szereztek szolgálati időt. De mit jelent mindez a gyakorlatban? Összefoglaltuk.
Alapítványok esetében a kurátoroknak kifizetett tiszteletdíjak után milyen járulékokat kell megfizetni? Bérjellegű juttatások fizethetők-e nekik?
Az elmúlt időszakban sok olyan olvasói kérdés érkezett, amelyekben az volt a kérdés, jár-e a családi ellátás, akkor, ha a család tartósan (3 hónapot meghaladóan) külföldön tartózkodik. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, melyik ellátásnál mi a helyes eljárás. Az I. részben az általános szabályokat ismertetjük.
Számottevő mértékben növekszik azon olvasói kérdések száma, amelyek arra vonatkoznak, hogy a 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátássá, rehabilitációs ellátássá átalakított volt nyugdíjak, járadékok (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék stb.) kapcsán még nem került sor felülvizsgálatukra, még abban az esetben sem, ha ennek időpontja már 2012-esedékes lett volna, ezért hátrányuk származhat ebből a késedelmből.
A lányom most júniusban fejezi be a középiskolai tanulmányait (tavaly érettségizett), a 2012/2013-as tanév számára OKJ-s technikusi képzésről szólt. Június 3-án OKJ-s vizsgával véget ér számára a "tanév". A tanulói jogviszonynak június 3-án vége szakad, vagy augusztus 31-ig még tart, vagy ahogy egy-két embertől hallani a diákigazolvány érvényességéig? S onnan számítva még 45 napig? Ha pl. június 3-al ér véget, akkor mikortól kell maga után járulékokat fizetnie? Vagy egy leendő egyetemista abszolút védve van a hallgatói jogviszonyig mert a diákigazolvány érvényessége + 45 nap mindezt teljességgel lehetővé teszi? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van-e valamilyen teendő, tehát saját maga utáni járulékfizetés Magyarországon EU tagországban lévő egyetemen tanuló magyar diák eu hallgatói jogviszonya esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Gépkocsivezető dolgozónkat, aki nemzetközi fuvarozást is végez munkaszerződése alapján heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatjuk két hónapos munkaidőkerettel. Tahográf mérőt használ. A jelenléti ívet hogyan kell vezetnie? Milyen pótlékok, juttatások illetik meg? Várom szíves válaszukat.
A gyermeknevelési ellátások melletti munkavégzés lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat, a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végzők társadalombiztosítási kötelezettségeit bemutató cikksorozatunk második részében példákkal segítjük a számolást.
Kis túlzással igaz, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, az után – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk. Árnyalatnyi különbségek azonban akadnak, melyekre nem haszontalan újólag felhívni a figyelmet.
Átalányadózó egyéni vállalkozó 2012-ben megszüntette tevékenységét. 2013-ben újra kiváltotta a vállalkozóit. Mikor lehet újra átalányadózó? Meg kell várni a 4 évet?A másik kérdés, hogy a most elfogadott módosítás értelmében nem kell fizetni járulékot annak az átalányadózónak, akinek van főállása. Hiába van ez az évközi módosítás, az átalányadóba belépni csak 2014. évtől lehet? Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől