Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja heti 1 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Egyidejűleg másik cégnél heti 35 órában munkaviszonyban áll. Kérdés: Társas vállalkozásban mi után kell járulékot fizetni, 1 óra után vagy a minimálbér után? Alkalmazható-e az ő esetében a többes jogviszonynál a Tbj. 31.§(4) bek. ill. a szocho 458.§(5) bek szerinti összeszámítás szabálya?
Milyen járulékokat kell fizetnie az egyéni vállalkozónak, illetve a társaságnak, ha az egyéni vállalkozó 2012-től a KATÁ-t választja, de mellette egy KFT nem munkaviszonyos ügyvezetője? Eddig választása alapján az egyéni vállalkozásában volt biztosított.
Kiegészítő tevékenységet végző tagja vagyok egy kft-nek. A kft fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot utánam. Most kiváltottam az egyéni vállalkozást, és jövő évtől KATA-s egyéni vállalkozó leszek. Kérdésem, hogy a kft-nek továbbra is kell-e fizetnie utánam az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy elegendő adnom egy nyilatkozatot, hogy KATA-s egyéni vállalkozó vagyok, és így nincs utánam egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.
Tisztelt Adószakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy ha valaki párhuzamosan egyéni vállalkozó illetve kft. ügyvezetője, akkor lehetősége van-e egyéni vállalkozóként tételes kisadózóként adózni, pontosabban ez a jogviszonya kiváltja-e a kft. ügyvezetőjeként meglévő, garantált bérminimum utáni adó- és járulékkötelezettségeket? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdéseim a következők lennének: 1/amennyiben egy bt. társasági szerződésében az szerepel, hogy a beltag munkaviszonyban látja el feladatait. Dönthet-e úgy, hogy csak a kötelező járulékokat fizeti be az államnak és bért nem vesz fel? 2./ egyszemélyes kft. társasági szerződésében szerepel, hogy a tag jogosult az ügyvezetést munkaviszonyban ellátni. Dönthet-e úgy, hogy csak a járulékokat fizeti meg? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Válaszadó! Voltam továbbképzésen, és meglepődtem. Én úgy gondoltam, hogy ha a saját cégemnél munkaviszonyom van 40 órára mint könyvelő, és 108ezer Forint a bérem, emellett még ügyvezető is vagyok (megbízás), akkor az ügyvezetést a T1041-esen bejelentem, mint társas vállalkozó munkaviszony mellett, és a járulékalapom a 108 ezer forint. Ezzel szemben az hangzott el, ha így jártam el, akkor az ügyvezetés és tagság miatt társas vállalkozónak minősülök (kivétel csak a munkaviszonyos ügyvezető), és a járulékot is ez alapján kell fizetnem. Eddig úgy gondoltam, hogy a munkaviszony mindent visz! Hát nem! Nem is értem, hogyan kezeljem. Van egy munkaviszonyom, ott fizetek 108 után, van egy társas vállalkozásom ott pedig szochot az emelt után?
Ez év elejétől megszűnt a pénztártagságát fenntartók nyugdíjbiztosítási nyugdíj jogszerzésre, szolgálati idő szerzésére vonatkozó megállapodás kötési lehetősége -- annak ellenére, hogy már ez a kör is biztosítási jogviszonya alapján, teljes mértékű társadalombiztosítási nyugellátásra szerez várományt.
Tisztelt Szakértő!Rokkantsági ellátás összegének megállapításakor csak minimálbért vettek figyelembe, hivatkozásul arra, hogy nem volt ismerősömnek 180 napi referencia időszaka. Az érintett 2011.06.08-2012.06.07-ig táppénzen volt.. Az igaz, hogy a táppénz után nem vonnak pénzbeli ellátást, viszont pont az a táppénz jogosultság alapja, hogy rendelkezzen olyan jövedelemmel, mely után levonják a pénzbeli ellátást. Az 1997. évi LXXXIII-as törvény48§ 5. bekezdésében, ha valakinek azért nincs 180 napja, mert pl. táppénzen volt, akkor azt beszámítják számítási időszakba. Kérdésem az lenne, ha a rokkantsági ellátás a táppénzszámítás alapjai szerint számítódik, akkor e logikus paragrafust (hiszen betegsége miatt volt táppénzen és e közben folyt a rehabilitációs felülvizsgálata) miért nem veszik figyelembe. TisztelettelBudainé Pázmán Anita
A nyugdíjjogosultságnak feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állhat. Az esetek többségében ennek a feltételnek a teljesítése nem jelent gondot, de akadnak helyzetek, amikor megoldhatatlan feladat elé állítja a jogosultat.
Külföldi napidíj elszámolásában szeretnék segíséget kérni, először vagyok ilyen feladat előtt próbálom összeszedni az információkat de van némi bizonytalanságom! A munkaviszonyban lévő dolgozó 2 napot töltött munkavégzés miatt külföldön. A kapott napidíj 30%-a max. 15 EUR az adóköteles jövedelem, erre a két napra a dolgozó megkapja a munkabérét+napidíjat vagy csak a napidíjat kapja? A napidíj után ugyan úgy kell számolni a járulékokat vagy még eho is terheli?
Egy alapítvány tudományos konferenciát rendez. Előadóként egyetemi tanárokat, tudományos kutató szakembereket kér fel. Az előadókat 20-100 ezer forint közötti összegekkel szeretné díjazni. Kérdésem, hogy ezen kifizetések után milyen mértékű adókat és járulékokat kell számfejteni. Ez például önálló, vagy nem önálló tevékenységnek minősül-e?
Hogyan kell teljesítenie a járulékfizetési kötelezettségét az adószámos magánszemélynek? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.
A kft. azon tagjait is kell a 08-as bevalláson feltüntetni, akik csak kis százalékban tulajdonosok ( pl:5 %, 20 % ) és a társaság tevékenységében semmilyen formában nem vesznek részt. Be kell-e ezeket a tagokat is a T/1041-es nyomtatványon jelenteni, ha igen milyen kóddal? Ezek a tagok máshol rendelkeznek biztosítási viszonnal? Elég-e az, ha a 1008M bevallás D mezőben beírom, hogy melyik társaságnál fizetik meg a járulékot utána?
Társasági szerződés szerint a kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el teendőit (nem nyugdíjas, 50 százalékban alapító tag). Ez idáig napi 8 órás alkalmazottként fizette járulékait. November 1-től másik cégnél helyezkedik el heti 40 órás munkaviszonyban (mert a sajátjánál megszűnt a megrendelés), s egyben elindítja a végelszámolást saját kft-je vonatkozásában. Szükséges-e munkaviszonyát fenntartani a végelszámolás idejére saját kft-jében, ha igen mennyire lehet lecsökkenteni a bejelentett munkaórákat annak érdekében, hogy járulékát minimalizálja? Vagy az "idegen" cégnél létrejött munkaviszony mellett a saját kft-jének ügyvezetését elláthatja tagi jogviszony alapján, melyre nem vesz fel díjazást? Lesz-e ebben az esetben fizetési kötelezettsége a kft-ben? Olvasónk kérdésére Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Ha egy alakalmazott külföldi kiküldetéseinek száma, meghaladja a 183 napot egy évben, akkor a cég visszakérheti a levont járulékokat és adókat? Mi a helyzet abban az esetben, ha az illető jelen esteben a holland adóhatóságnál fizeti meg az adott évi jövedelmére vonatkozó adókat és a járulékokat? A cégnek ebben az esetben a holland adójogszabályok szerint kell adózni a munkavállaló bére után? Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték