Főállású katás egyidejűleg evás KFT tagja, ahol személyesen közreműködik. A KFT-ben végzett munkájáért díjazást nem vesz fel, csak osztalékot. Jól értem, hogy a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint a KFT-ben meg kell fizetni utána a minimálbér utáni járulékokat? Válaszukat köszönöm, Erzsébet
Mi számít bele a főállású katás nyugdíjába, ha részmunkaidőben is foglalkoztatott? Olvasói kérdésre, Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.
Kiegésztő tevékenységű társas vállalkozónak személyes közreműködésére kifizetett összeből 16 % szja-t és 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell levonni. Kell-e utána fizetni és hány százalékos eho-t. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta fizetik
A 2013. évi adóváltozásokat ismertető cikkeinkben már tájékoztatást adtunk arról, hogy a jövő évtől jelentősen szélesedik az önkéntes önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások köre, de ennek részleteivel eddig adósok maradtunk. Cikkünkben most pótoljuk ezt, s példákkal illusztrálva mutatjuk be az új szabályozásban rejlő lehetőségeket.
Míg egy munkavállaló esetében természetes, hogy gyermekvállalás esetén szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság illeti meg, addig egy vállalkozónak tekintettel kell lennie a vállalkozás eddig elért eredményeire, jövőjére és nem utolsósorban az esetleges alkalmazottakra. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Magánszemélyek között üzletrész adásvétel történik névértéken. Az üzletrész saját tőke arányos értéke, magasabb mint a névérték. A vásárlónak keletkezik-e adó-járulékfizetési kötelezettsége, eseleg illetékkötelezettsége a "piaci érték" és a névérték közti különbözet után ?
1953-as születésű férfi rokkantnyugdíjas volt, az új törvény szerint nem minősül nyugdíjasnak, nem kiegészítő tevékenységű, ezért a minimálbér után kell a járulékot fizetnie. Mint egyéni vállalkozó vallja és fizeti a járulékot, de az egyéni vállalkozásában sem bevétele sem más kiadása nincs, akkor megteheti-e hogy nem írja ki kivétnek, de mi a teendő a befizetett járulékaival, azt mint egyéni vállalkozó számolja el és akkor veszteséges, a családi gazdaságban nem tudja elszámolni a járulékait költségként?
Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja heti 1 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Egyidejűleg másik cégnél heti 35 órában munkaviszonyban áll. Kérdés: Társas vállalkozásban mi után kell járulékot fizetni, 1 óra után vagy a minimálbér után? Alkalmazható-e az ő esetében a többes jogviszonynál a Tbj. 31.§(4) bek. ill. a szocho 458.§(5) bek szerinti összeszámítás szabálya?
Milyen járulékokat kell fizetnie az egyéni vállalkozónak, illetve a társaságnak, ha az egyéni vállalkozó 2012-től a KATÁ-t választja, de mellette egy KFT nem munkaviszonyos ügyvezetője? Eddig választása alapján az egyéni vállalkozásában volt biztosított.
Kiegészítő tevékenységet végző tagja vagyok egy kft-nek. A kft fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot utánam. Most kiváltottam az egyéni vállalkozást, és jövő évtől KATA-s egyéni vállalkozó leszek. Kérdésem, hogy a kft-nek továbbra is kell-e fizetnie utánam az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy elegendő adnom egy nyilatkozatot, hogy KATA-s egyéni vállalkozó vagyok, és így nincs utánam egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.
Tisztelt Adószakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy ha valaki párhuzamosan egyéni vállalkozó illetve kft. ügyvezetője, akkor lehetősége van-e egyéni vállalkozóként tételes kisadózóként adózni, pontosabban ez a jogviszonya kiváltja-e a kft. ügyvezetőjeként meglévő, garantált bérminimum utáni adó- és járulékkötelezettségeket? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdéseim a következők lennének: 1/amennyiben egy bt. társasági szerződésében az szerepel, hogy a beltag munkaviszonyban látja el feladatait. Dönthet-e úgy, hogy csak a kötelező járulékokat fizeti be az államnak és bért nem vesz fel? 2./ egyszemélyes kft. társasági szerződésében szerepel, hogy a tag jogosult az ügyvezetést munkaviszonyban ellátni. Dönthet-e úgy, hogy csak a járulékokat fizeti meg? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Válaszadó! Voltam továbbképzésen, és meglepődtem. Én úgy gondoltam, hogy ha a saját cégemnél munkaviszonyom van 40 órára mint könyvelő, és 108ezer Forint a bérem, emellett még ügyvezető is vagyok (megbízás), akkor az ügyvezetést a T1041-esen bejelentem, mint társas vállalkozó munkaviszony mellett, és a járulékalapom a 108 ezer forint. Ezzel szemben az hangzott el, ha így jártam el, akkor az ügyvezetés és tagság miatt társas vállalkozónak minősülök (kivétel csak a munkaviszonyos ügyvezető), és a járulékot is ez alapján kell fizetnem. Eddig úgy gondoltam, hogy a munkaviszony mindent visz! Hát nem! Nem is értem, hogyan kezeljem. Van egy munkaviszonyom, ott fizetek 108 után, van egy társas vállalkozásom ott pedig szochot az emelt után?
Ez év elejétől megszűnt a pénztártagságát fenntartók nyugdíjbiztosítási nyugdíj jogszerzésre, szolgálati idő szerzésére vonatkozó megállapodás kötési lehetősége -- annak ellenére, hogy már ez a kör is biztosítási jogviszonya alapján, teljes mértékű társadalombiztosítási nyugellátásra szerez várományt.
Tisztelt Szakértő!Rokkantsági ellátás összegének megállapításakor csak minimálbért vettek figyelembe, hivatkozásul arra, hogy nem volt ismerősömnek 180 napi referencia időszaka. Az érintett 2011.06.08-2012.06.07-ig táppénzen volt.. Az igaz, hogy a táppénz után nem vonnak pénzbeli ellátást, viszont pont az a táppénz jogosultság alapja, hogy rendelkezzen olyan jövedelemmel, mely után levonják a pénzbeli ellátást. Az 1997. évi LXXXIII-as törvény48§ 5. bekezdésében, ha valakinek azért nincs 180 napja, mert pl. táppénzen volt, akkor azt beszámítják számítási időszakba. Kérdésem az lenne, ha a rokkantsági ellátás a táppénzszámítás alapjai szerint számítódik, akkor e logikus paragrafust (hiszen betegsége miatt volt táppénzen és e közben folyt a rehabilitációs felülvizsgálata) miért nem veszik figyelembe. TisztelettelBudainé Pázmán Anita
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték