Tisztelt Adózóna Szakértője! Ezúton érdeklődöm, hogy szakszervezeti tagjainknak adható utalványok - mivel nem munkáltatói kategóriások, hanem tagsági jogviszonyosok -, utalványok esetében milyen összegeket kell megfizetni adó- és járulék vonatkozásában. Ez ajándék, étkezési, kulturális és mindenfajta, a kereskedelemben vásárolható utalványra vonatkozik.
Ha külföldi munkavégzés történik -de mellette itthon is van folyamatos munkavégzés, ami után a személy járulékokat fizet - akkor a külföldi munkavégzés után milyen adókat, járulékokat kell fizetni?
Annak a magánszemélynek aki rehabilitációs ellátásban részesül, --amiből vonnak 10% nyugdíjjárulékot -, és emellett őstermelő is, a bevétele 600.000 Ft alatt van, kell-e őstermelőként is járulékot fizetnie?
Rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonynál kell-e vonni 3% pénzbeni egészségbiztosítási és 1,5% munkaerőpiaci járulékot? A rokkantsági ellátás és a korhatár előtti, szolgálati stb. ellátások nyugdíjnak minősülnek-e? Köszönöm!
A szolgálati járandóság nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatott nem minősül nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozás tagja pedig nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak. A szolgálati járandóságot a személyi jövedelemadó mértékével (16 százalék) csökkentett összegben kell folyósítani, ami azonban nem lehet alacsonyabb a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százalékánál, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege ezt az összeget meghaladta. Mit kell még tudni a szolgálati járandóságról? Összefoglaltuk.
A cég életének egyik jelentős állomása az első alkalmazott felvétele, amelyre sokszor előbb kerül sor, mint a vállalkozás tulajdonosai gondolnák. Ahhoz, hogy munkajogi szempontból is rendben legyenek a dolgok a cég körül, nem árt minél korábban számba venni a szükséges teendőket.
Elhúzódó külföldi kiküldetés esetén hogyan változik az szja- és járulékfizetés? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, dr. Radics Zsuzsanna válaszol.
Tisztelt Szakértő !Az alábbi témában kérem szíves tájékoztatása megadását:Megbízóm Kisadózók tételes adóját választó egyéni vállalkozó. Ugyanakkor megbízóm kültagja egy betéti társaságnak is, ahol nem köteles a személyes közreműködésre. Értelmezésem szerint, mint egyéni vállalkozó köteles havi 50.000 Ft Kisadózók tételes adójának megfizetésére, a Betéti társaságban nem válik biztosítottá, nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség a tagsági viszonyára tekintettel. Jól értelmezem-e az egyéni vállalkozói és a társas vállalkozói jogviszony utáni járulék fizetési kötelezettséget ?Amennyiben, mint a betéti társaság kültagja - bár nem kötelezett személyes közreműködésre, de - tevékenységet végez a gazdasági társaságban, akkor úgy kell-e tekinteni, hogy ott biztosítottá válik és meg kell-e fizetni a főállású tagok utáni járulékokat ? Ha nem válik biztosítottá, fizethető-e ki akkor is tagi jövedelem a részére és annak milyen járulék vonzata van. Munkámhoz nyújtott segítségét megköszönöm.Tisztelettel:Borsosné Pál Ildikó
Tisztelt Szakértő!Ügyfelem egyéni vállalkozó, akinek mellette van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is.A munkaviszonyában fizetési nélküli szabadságra ment 1 hónapra.Ebben az esetben milyen járulék fizetési kötelezettségei vannak?Az egyéni vállalkozása ilyen esetben főfoglalkozássá válik?A választ előre is köszönöm.
Ápolási díj folyósítása mellett, ha valaki kiváltja az őstermelőit, s az nem haladja meg a 600 ezer forintot, kell tb-t fizetni minimálbér után? Lesz-e bejelentési, bevallási kötelezettsége?
Módosultak a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályok július 1-jével - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
Speciális előírások határozzák meg a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó tb-terheket és az őket megillető ellátásokat. A szabályok teljes körű megismeréséhez négy törvény paragrafusait kell összerakni. Cikksorozatunkban ezúttal konkrét példákkal illusztrálva a rájuk vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat foglaltuk össze.
Július 5-én, a Magyar Közlöny 116. számában megjelent az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény, valamint az ehhez kapcsolódó kormányrendelet. A törvény és a rendelet többek között módosítja a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj szabályait. A jelentősebb változásokat ismertjük. Sorozatunk első cikkében a tgyás-sal és a gyed-del kapcsolatos változásokat foglaljuk össze.
Kft ügyvezetője főállású társas vállalkozóként végzi az ügyvezetést. Ha ápolási díjat kap, akkor mentesül-e a járulékfizetés alól az ápolási díj folyósításának ideje alatt? (az ügyvezetést folytatni kívánja az ápolási díj mellett)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték